Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-29 / 48. szám

6 HETI SZEMLE Szatmár 1911. november 29. találta a helyes módot, hogy hálájukat, mély tiszteletüket s ragaszkodó szeretetüket ki­mutassák, Az egyházirodalmi iskola nem nyilvános ünnepléssel, de másként emlékezett meg egyik alapítójáról aranymiséje alkalmából. A múlt vasárnap az egyházirodalmi iskola elnöke M. Csont Ignác IV. é. h. h. emlékezett meg a rendes gyűlés keretében a jubiláló főpapról. Szép beszédben lelkes szavakkal vázolta a hosszú pályafutás egyes kiemelkedőbb mozzanatait; mint emelkedik a szülői ház egyszerű, de tiszta légköréből mind ma­gasabbra, mig elérte azt a jól megér­demelt kitüntetést, mely őt a kanonoki székbe helyezte. Itt éri őt az Isten kitüntető kegyelme: elmondhatta aranymiséjét. — Az ünnepi beszéd végén kitört a tagok lel­kesedése, hogy nyíltan is kifejezést adjanak szivük őszinte érzelmeinek. Az Egyházirodalmi iskola egyik volt tagja, Magyar Bálint gyönyörű ódát irt erre az alkalomra, melyet Lőrincz Lajos VIII. o. t. pn. szavalt el nagy hatással. Ezzel véget is ért a jubiláló főpap melegen őszinte, bensőséges ünneplése. Esküvő. Bokros István uradalom inté­ző kedden esküdött örök hűséget a róm. kath. székesegyházban Banner Violának, Banner Antal osztály-mérnökségi felügyelő leányának Az Országos Katholikus Szövetség igazgatótanácsa szombat esti ülésén tudomásul vették, hogy a nagygyűlés évkönyve már is sajtó alatt van, s hogy a határozatok végre­hajtása megkezdődött. Többek hozzászólása után egyhangúlag határozatba ment, hogy a katholikus autonómia minél sürgősebb meg­valósítása iránt, az újabb időben érthetetlenül támadt és indokolatlan ellenszenv következ­tében az eddiginél sokkal erősebb országos mozgalom indittassék. Kik a mi vádlóink és biráink? A fővárosi lapok sokat Írtak az elmúlt héten a Párisban leleplezett hajmeresztő erkölcstelen­ségekről, amelyeknek nagyszámú serdületlen leányka esett áldozatul. Az ocsmányságok középpontjában áll, mint főszatir Flachon Viktor, a „Lanterne“ c. szabadkőműves lap szerkesztője, akiről a következő tanulságos dolgokat olvashattuk: „Flachon, mint a „Lanterne“ szerkesztője a radikális-szocialista párt egyik legbefolyásosabb embere volt. A klerikálizmus ellen indított harczban kitűnt lángoló vezércikkeivel, amelyekben a papok erkölcstelenségét ostorozta. Egy ideig Dupuy- Dutemps belügyminiszter alatt, osztályfőnök volt, később pedig hosszabb ideig tagja volt az erkölcsrendészet újjászervezésére kiküldött bizottságnak. A jelenlegi kormány csaknem valamennyi tagjával összeköttetésben állott Flachon, legjobb barátja pedig Aristide Briand volt miniszterelnök volt, aki a Riviérán lévő villájában is meglátogatta és ott vele együtt, karonfogva le is fényképeztette magát.“ Ha ezt a képet kiegészítjük azzal a legutóbbi hírrel, hogy Flachont letartóztatása után néhány nappal megint szabadlábra helyezték, még pedig előkelő barátjainak közbenjárására, akik magas köröket kompromittáló lelep­lezésektől féltek, — akkor fogalmunk lehet arról, hogy micsoda erényhősök szabadították meg Franciaországot a „klerikalizmus er­kölcstelen“ (izéiméitől. Lelki gyakorlatok. A kir. kath. fő­gimnáziumban csütörtök délután kezdődnek a felső fokon a három napos szentgyakor­latok, amelyeket P. Varga S. J. tart. Az alsó fokon két napig lesznek és Bagossy Bertalan tanár vezeti. A felső fokon 11 szentbeszéd, elmélkedés lesz, az alsón hat. Szombaton d. u. közös szentgyónás. Az exercitiumok vasárnap délelőtt közös szent­áldozással fejeződnek be. Tagosítás Németiben. A németii határrész rendezési ügyében a kir. törvény szék december 18-ára a városháza tanács­termében tűzte ki az előmunkálatok meg­kezdését s az eljárás vezetésével Hunyor Ödön kir. törvényszéki bírót bizta meg. Közgyűlés. A szatmárnémeti keres­kedelmi társulat 1911. december 10-én vasár­nap d. e. V 2II órakor a kereskedő ifjak köre dísztermében rendkívüli közgyűlést tart, melyen az alapszabályokat fogja módosítani. Szatmár költségvetése. A deczemberi közgyűlés fogja tárgyalni a város 1912. évi költségvetését. Az 1912. évi szükséglet 3.700,244 korona, a fedezet 3.378,240 korona, a hiány 322.000 korona, aminek fedezetéül 460.000 korona egyenes állami adóalap után kivetett 70 százalék községi pótadó fog szolgálni. A külterületek vízszükségletének ellátása. Kovács István vizvezetéki igazgató a majorok és a Szatmárhegy vízszükségleté­nek kielégítése céljából artézi kutak fúrását javasolta Prónay József hódmezővásárhelyi kútfúró ajánlata alapján oly módon azonban, hogj minden kockázat az ajánlattevőt terhelje s a város csak akkor fizessen kutankint 20.000 koronát, ha azok minden gépezeti segítség nélkül a talaj szintje fölé szökő vizet szol­gáltatnak, ellenkező esetben a város nem tartozik semmi kárpótlással. Amennyiben pedig a Szatmárhegyen sikerülne bővizű ár- tézi forrást nyerni, 70,000 koronával egy helyi kis vizvezeték berendezését javasolja. A tanács az ügyet előkészítés végett kiadta a gazdasági tanácsosnak. A munkáabiztositő pénztár és a színészek. A m. kir. közigazgatási bizottság egy esetből kifolyóan megállapította, hogy az 1907 : XIX. t.-cz. 1 §-a értelmében betegség esetére való biztositási kötelezettség alá esnek a színházaknál alkalmazottak, ha fizetésük évenként 2400 koronát, illetve naponkint 8 koronát meg nem halad. Az 1907. évi XIX. t.-cz. 1 §-a 2 pontjának világos rendelkezését csak megerősíti a fenti határozat s föltéttelen alapot nyújt arra, hogy a kerületi munkás- biztositó pénztárak elkerülhetetlen kötelezett­ségük teljesítéséhez, a színházak művészi személyzetének 2400 korona évi fizetést túl nem haladó tagjainak bevonásához most már haladék nélkül hozzáfogjanak. VIDÉK Munkács bajai. A miről már régibb idő óta csak suttogtak, hogy Munkács városa hivatalos életében a legnagyobb rendetlenség uralkodik, ma már arról ország-világ beszél. Az ázsiai állapotokról Bereg alispánja, dr. Gulácsy István lerántotta a leplet s erős kézzel hozzálátott a tisztogatási munkájához, amely­nek során — mint azt már a napi sajtó is szellőztette — Munkács város közigazgatá­sának rejtelmeiből valósággal megdöbbentő adatok pattantak ki. Esztendők óta tudta mindenki, hogy a városi közigazgatásban hallatlan visszaélések történnek nap-nap után, az egész rendszer botrányos és panamákkal átitatott, de a város volt polgármestere, Cseh Lajos nem tudott vagy nem akart a bajon segíteni Ekkor Gulácsy István vette kezébe a tisztogatás munkáját és aző kényszerítésére már riéhány hónappal ezelőtt lemondott a polgármester és a rendőrkapitány. A többi tisztviselő azonban nem akar menni és foly- tatódodott tovább a régi rendszer. Az alispán ekkor radikális lépésre szánta el magát. Értekezletre hívta össze a városi képviselő- testület tagjait és leleplezte nyilvánosan a visszaéléseket és követelte az összes hivatal­nokok lemondását. A leleplezésének az első hatása máris meg volt: Bernovics városi mérnök, Cserszky Adrián számvevő azonnal beadta a lemondását. A lemondott tisztviselők két-két évi fizetést kérnek végkielégítésül, melynek ellenében hajlandók nyugdíjigényük­ről is lemondani. — A polgármester ez ügyben következő kijelentést tette: — Az alispán támadásai a régi rendszer ellen szól­nak. A régi rendszer megváltoztatátására a cél, az, hogy a régi tiszviselőket csupa uj emberrel cseréljék ki, mert amig ezek itt vannak, az állapotok nem javulhatnak meg. Familiáris alapon intézték a dolgokat, minden­féle törvénytelenségekről van szó, amelyek a városi vagyonkezelés és a város erdőségeinek kezelése körül történtek. Házasságok. Gáthy Málikával házas­ságra lépett Sziraány Géza szemlész Bereg­szászon. — Ulicsák Béla végzett papnövendék oltárhoz vezette Baulovics Irénkét Ungváron. — Németh János pályavégzett papnövendék házasságot kötött Zebegnyőn Malczóvszky Margittal, Malczóyszky János gör. kath. lel­kész leányával. — Zákány Ágoston ináv. pályafelvigyázó házasságot kötött Ungvár- ceholnyán Vajda Julia hajasdi óvónővel. — Özv. Fülöp Gézáné, előbb néhai dr. Buzáth Camil Beregszász város polgármesterének özvegyének leányával Buzáth Camillával házasságra lépett Tomcsányi Gábor honvéd főhadnagy a munkácsi református templom­ban Halálozások. Fedák István, Beregvár- megye ny. főorvosa Tótszerdahelyen, leányá­nak, Fedák Sárinak birtokán elhunyt. — Melega Miklós jónevü iparos mester Mun­kácson elhunyt. Iparosok congregatiójaMáramaros- szigeten. A lendülő katholikus élet eleven bizonysága Máramarosszigeten, hogy a télen megalakutt urak congregatiója után a múlt vasárnap megalakult az iparos-congregáció is, a melyről a Sz. és V. igy ir: Az iparos- congregációtól várhatjuk polgáraink vallásos­ságának megszilárdulását, a puritán becsületes­ség terjedését. A józan munkát, a közbéke általanositását. Az alkoholizmus rombolásá­nak csökkenését, a házasélet nagyobb meg­szentelését, a prostitúció lehető akadályo­zását. A lelkiismeretességet a munkában, a károm kodás, trágárság korlátozását a műhelyek­ben. A nagykárolyi járvány szünőfólben van. A bezárt elemi iskolákat — ha addig újabb megbetegedés nem történik — deczem- ber 1-én fogják megnyitni. Oltár és ikonosztázion megáldás. Szép ünnepe volt e hó 19-én Sárközujlaknak E napon áldotta meg fényes segédlet mellett Oönczy Antal kér. esperes a gótstilben épült uj lourdesi Szűz Mária díszes oltárát és az ujo- nan renovált és az ünnepi képpekkel kibő­vített képállványt. A szükséges összeg ada­kozásból gyűlt össze. A szent misét Ma- tyaczkó György nagypeleskei lelkész végezte, a szent beszédet pedig Mosolygó József gk. turterebesi lelkész tartotta. Eljegyzések. Dr. Gavallér Aladár máramarosszigeti ügyvéd eljegyezte Olajos Etát. — Tegze István izai k.-tanitó eljegyezte Zavagyák Emmuskát. — Thegze Sándor keselymezői k.-tknitó eljegyezte Kénes Margit­kát. — Seszták Béla ungvári fodrász el­jegyezte Matécsa Erzsébetet a szatmárnémeti gk. hitközség pénztárosának leányát. — Petridesz János ak. szobrász, az ungvári m. kir. állami agyagipari szakiskola tanára, el­jegyezte Farkas Margitot. — Reszler Antal nagykárolyi bankpónztáros jegyet váltott Tempfli Erzsikével Csanáloson. Fetser püspök internátusa Nagy­károlyban. Fetser Antal felszentelt püspök, nagyváradi kanonok, a múlt évben tartotta ezüstmiséjét és e szép jubileum emlékére szülővárosában, Nagykárolyban szülei házát megváltotta testvéreitől és egy internátus céljaira adományozta. Azóta uj szép épület emeltek a nagy telken, úgy, hogy ma a kegyesrendiek vezetése alatt álló internátus teljesen készen áll. A Szent Lászlóról elneve­zett konviktust vasárnap áldotta meg az alapitó főpap. 9 órákkor ünnepi szentmisét celebrált, amelyen evangéliám után szent beszédet mondott. Mise után körmenetben vonultak a konviktushoz s a püspök ünnepélyesen fel­szentelte a konviktus épületét. A körmenet ezután a tornacsarnokba vonult ahol a gimná­zium ifjúsága ünnepélye keretében Cseh La­jos főgimn. igazgató ismertette a konviktus történetét. Délben a megáldott konviktus éttermében ünnepi diszebéd volt a püspök tiszteletére. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Ber- csényi-utoza 33. szám alá helyezte át. Telefon szám 189. Wallon Henrik Fia utódai Hűha Tivadar és Géza fiiszer, csemege, bor és litszáru üzlete Szatmár - Németi, Kazinczy - utca 2. Alapittatott 1858. évben.

Next

/
Thumbnails
Contents