Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-01 / 44. szám
Szatmár, 1911. november 1. áldozatkészségüket. A szentmise után az egyháztanács tisztelgett Szabó István praelátus- nál, majd az előkelő vendégkoszoru a templom renoválását keresztülvivő buzgó és híveiért élő Dimand Lajos esperes-plebánosnál gyűlt egybe, a ki 40 teritékü ebédet adott. Az ebéd alatt fel köszöntőket mondottak : Dimand Lajos, Morvay főszolgabíró a püspökre, Szabó István prael., Becsky Emil főispán, Damja- novich gk. lelkész, Hofbauer Ignácz, stb. Megyebizottsági tagok választása. Az üresedésben levő megyebizottsági tagsági helyekre a választások november 7-én lesznek. A választások elnökei: A nyirmegyesi kerületben Tukacs Lajos, a fehérgyarmatiban dr. Tor- day Sándor, a batiziban Helmeczy József, a sárköziben Kovásznay Zsigmond, a nagyszo- kondiban Klintók Ágoston, a kohóiban Keresztény Lajos, a jóházaiban Jeszenszky Béla és az avasujfalusi választókerületben Osváth Lajos. A választások reggel 9 órakor kezdődnek és délután 4 órakor fejeződnek be. Őszi papi corona. Á felsőungi espe- resi kerület papsága f. hé 24 én tartotta gyűlését Ungváron. Buzinkay Gyula szerednyei pjébános meleg szavakkal üdvözölte Tahy Ábrahám uj esperest, a ki hasonló melegséggel válaszolt. A kitűzött tételeket Stvoboda Ferenc s. lelkész fejtette meg közmegelégedésre. Házasságok. Barabás Sándor huszti járásbirósági irodatiszt egybekelt Jánossy Erzsébettel. — Sabján János ungvári főgimnáziumi tanár házasságra lépett Krockma Mariskával. — St Honoré d’Eylan plébánia templomban Párisban egybekelt gróf Schön- born-Bucheim Ervin, szolgálaton kívüli cs. és kir. követségi titkár az északamerikai Egyesült-Államokbeli philadelphiai Wolff- Spodswood Katalinnal. Az ifjú pár még az esküvő napján rövid időzésre Londonba utazott, onnan pedig állandó téli tartózkodása helyére, Budapestre jön, ahol a gróf mint az Országos Iparbank elnöke működik. Debreczen főszámvevője. Domahidy Elemér Hajdumegye és Debreezenváros főispánja Jeney Gézát nevezte ki Debreezenváros főszámvevőjévé. Jeney Géza régebben Szatmármegye főszámvevője és a református egyetemes kon- vent tisztviselője volt. Áthelyezés. Sztárek Dezső nagykárolyi dohánybeváltóhivatali tiszt Békéscsabára, Nagy Emil debreczeni dohánybeváltóhivatali tiszt pedig Nagykárolyba helyeztetett át. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter Csengerbagos község közlegelőjének javítási költségei fedezésére 700 kor. állam segélyt engedélyezett. Eljegyzések. Dr. Csáthy Dezső eljegyezte Félegyházy Erzsikét Szatmáron. — Pendl Mária Valériát eljegyezte Rácz László Szinér- váralján. — Dr. Pável Szilárd belényesi főgimn. tanár eljegyezte Klintók Ágoston meddesi körjegyző leányát Micikét. -- Czibur Andor vezérkarhoz beosztott honvédfőhadnagy eljegyezte vásárosnaményi Eötvös Helént Szatmáron. — Majtán Ferencz beregszászvidéki körjegyző eljegyezte Bartha Margitkát Tiszabecsről. — Kis és nagycsoltói Bassó Ilonkát eljegyezte Illés Armand Ungváron. — Papp Sándor g. kath. papnövendék eljegyezte Volkay Nesztikét, Volkay Ódon newarki (Amerika) lelkész leányát. Apáczáinkról. „Ung“ ez. laptársunk az ungvári kórházról írva a következőkben emlékezik meg kórházi apáczáinkról. „A fertőző pavillonban a jóságos arczu apáczafőnőknő, Domittilla nővér kalauzol. Domitilla nővér már 25 éve áll az ungvári betegápolás szolgálatában. Porosz-Sziléziából való, de egészen jól beszél magyarul. Az odaadás és takarékosság mintaképe. A Paulai Szent Vinczéről nevezett irgalmas nővérek igazán pótolhatatlan szolgálatot teljesítenek. Sok szó esett már az apáczai és világi ápolónők előnyéről és hátrányairól, de a ki közelről figyeli a dolgokat, lehetetlen, hogy ne az apáczáknak biztosítsa az előnyt. Azt az igazán önzetlen önfeláldozást semmiféle más ápolószemélyzetnél megtalálni nem lehet. Ez időszerint összesen 19 nővér teljesít szolgálatot a betegek körül. Ezek közt van 2 porosz, 3 bajor, — a többi belföldi. Külön meg kell emlékeznem Korikordia nővérről, a ki már 25 éve működik a fertőző betegek közt, — örökös veszélyben, mert ezek a bajok igen könnyen átragadhatnak ő rá is. „HETI SZEMLE“ — Mindig éltem haltam a fertőzőkért, — jelentette ki távozáskor. Lakásuk igen egyszerű. Hosszú sorban vannak czellaszerü ágyaik, miket vastag függöny választ el egymástól. Ebédlőjük a kápolna mellett van egy kis alacsony házikóban, a mely szintén önköltségen épült. Megható az az embermentő munka, a mit ezek az egyszerű, szerény nők végeznek. Lemondva az élet minden gyönyöreiről, — nagy fehér főkötős alakjuk korán és későn hangtalanul végigsuhan a betegszobákon, kötöznek, gondoznak, ápolnak, mély részvéttel fogják be a haldoklók szemeit — és mindezt olyan embereknek, kiket sohasem láttak, kik nem hozzátartozóik, senkijük. Aztán hosszú sorban látom vonulni őket a kápolnába, hol buzgón száll az ima — az idegen betegekért, a haldoklókért, a kétségbeesettekért . . . S mindez csak azért, mert nagy Mesterüknek kedves: — A betegeket gyógyítani . . Halálozások. Özv. csengerbagosi Ba- gossy Ferenczné szül. iványi Fekete Mária életének 96-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után Kaplonyban elhunyt. — Tahy Béla turterebesi körjegyző 71 éves korában elhunyt. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija 5 K A Szatmär-Ugocsamegyei it Taitóspsitríl. Tanitókörökben s azokon kiviil csodálkozva tekintenek ama valóban tarthatatlan helyzetre, melybe a Szatmár-Ugocsamegyei rk. tanítóegyesület néhány év előtt jutott. Megszűnt működni e tekintélyes egyesület, melynek beléletében tudomásunk szerint semmiféle momentum elő nem fordult, mely eme szégyenletes állapot bekövetkezésére okul szolgálhatott volna. Bizonyos, hogy a megrekedés oka nem kereshető sem a vezetőségben, sem a tagokban, kikben az egyesületi élet kelléke: a lelkesedés mindig meg volt. Emlékezzünk csak az utolsó gyűlésre !. .. Azóta jó néhány év telt el. Az élet sok baja nehezedett gondokkal terhelt fejünkre. Helyzetünk elviselhetetlenné vált. Méltán panaszkodhatunk tehát mi, hitvallásos tanítók, kik erőnket szívesen áldozzuk fel hivatásunknak, de egyben megköveteljük, hogy nekünk is megadassák az alkalom hivatásbeli és életszükségletbeli érdekeinknek előmozdítására. El keli ismernünk, hogy akár a régi egyesület újbóli működésbe hozatalával, akár az Ung-Beregmegyei társegyesülettel tervezett fúziónál — amit mindnyájan szívből óhajtunk — az anyagi kérdés kemény dió lesz. De bármennyire megkeményedett legyen is ez a dió, reméljük, hogy szerencsésen szét fog töretni, mert a gyűlések megtartásával felmerülő s az anyagiakat illető okok nem eshetnek oly súlyosan a mérleg serpenyőjébe, hogy azokat egy egyházmegyei tanítóegyesület működésének fontossága le ne nyomná. Kétségtelen tehát, hogy az egyesület felélesztése sikerre vezet, mert ahhoz a tagok részéről szükséges támogatás meg lesz. Meg kell lennie! Mert elsősorban nekünk van szükségünk az egyesületre. Ki ne érezné közülünk azt, hogy a megélhetésünk 3—4 év óta 100%-tel súlyosbodott ? És mig az állami tanítók, tisztviselők helyzetén jogos igényeiknek részben teljesítésével valameny- nyire segítve van és lesz, addig mi beláthatatlan időig a szándékos feledés homályában maradunk. Ilyen kilátás mellett lehetséges volna-e, hogy erőnk tömörítésére módot ne találjunk ? . . . De nemcsak szavunk hathatósabb felemelése végett van szükségünk az egyesületre. A tanítók tábora szellemileg is ki van éheztetve. Szellemi kincseket, irányitó eszméket kér abból a forrásból, melyből sok éven át oly gazdagon táplálkozott. A régi eszmék bekérgesedtek már. Meg kellene azokat egy kissé tisztogatni. Az egyesületi gyűlések szellemi megújhodást nyújtottak. 7 Mindezekkel nem mondom azt, hogy az egyesület életben léte esetén rögtön a paradicsomba jutunk. Nem. De érezzük, hogy az immár életszükségletünkké vált egyesületi élet visszaállítása tovább el nem odázható. Az espereskerületi gyűléseken folyton sürgették. utóbb már követelték ezt. Én is azt mondom, amit Gaál kollegám : Itt tenni kell valamit! Az a valami pedig nem lehet más, mint a gyűlés mielőbbi összehivása és a két egyesület egybeolvasztása. E nagy munka keresztülvitelére bizalommal fordulunk az egyesület érdemes elnökéhez. Reméljük, hogy a szellemi kultúrának általa felkent éhes apostolaiért ezúttal is szívesen hoz egy kis áldozatot. Meg vagyunk arról győződve, hogy folyton hangosabbá váló mozgalmunk illetékes helyen nem fog ellenszenvvel találkozni. Ilyen lehetetlen állapot fentartását senki sem óhajthatja. De nem is méltó a tanítósághoz az a stagnáció, melyben egyesületünk évek óta senyved. A biztatójelt örömmel vettük e lap számából. Most már várjuk a tettek elkövetke- zésének idejét. Egy tanító. Tömeges kilépés az Országos Középiskolai Tanáregyesületből. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnökségéhez tömegesen értekeztek és érkeznek a középiskolák tanáraitól kilépő-nyilatkozatok. A katholikus középiskolai tanárok, akik kilépésüket bejelentették, három okra hivatkoznak. Az egyik a szombati gyűlésen a katholikus hitélet ellen intézett támadás; másik oknak mondják azokat a támadásokat, amelyeket az egyesület kebelében az idén kinevezett öt kongregációs igazgató és Barkóczy Sándor báró miniszteri tanácsos ellen intéztek; harmadik oknak pedig a Középiskolai Tanár- egyesületnek az állami középiskolai monopólium mellett való állásfoglalását. Feltűnést keltett, hogy Hajdú Tibor pannonhalmi főapát nyílt levelet intézett Négyesy László dr.-hoz, a Középiskolai Tanáregyesület elnökéhez, melyben szintén kilépését jelenti be a szombati ülésen történtek miatt. Levelében a többi között azt Írja, hogy a katholikus hitélet elleni állásfoglalás nem különböztethető meg magától a katholikus egyház elleni állásfoglalástól és ezért, mint a katholikus egyháznak hü fia, nem maradhat továbbra is tagja az egyesületnek. Tanügyi választások. A csanálosi rk. iskolaszék Bokk Gizella oki. tanítónőt és Csalányi József oki. tanítót az ottani iskolához tanitónőnek, illetve tanítónak választotta meg. A választások megerősítést nyertek. Kántortanitói választás. A döbröntei (Veszprém m.) róm. kath. iskolaszék Czilli Antal, vasfarkasfalvi osztálytanítót, a helybeli kir. kath. tanitóképző volt növendékét, kántortanitónak választotta meg. E választás egyházhatóságilag megerősítést nyert. Az uj munkácsi internátus. A jövő évben Munkácson az állami főgimnázium diákjainak pompás internátust építenek három holdnyi területen, amit Schönborn-Bucheim Károly gróf egész ingyen adott. Az internátus Munkács egyik legszebb részén, a Su- gár-ut mellett épül és százhúsz diákot fogad be, a kik a szegény rutén papok és tanítók fiaiból fognak jó részben kikerülni. Az építési terveket Lechner Jenő fővárosi építész készitette. A fölépítés, a berendezés 355 ezer koronába kerül, a mit a kultuszminisztérium fedez. A költségekhez Nedeezey János ötvenezer koronával járult. A nagykárolyi konviktus megnyitása. A nagykárolyi Szent László konvik- tust novemberben fogja az igazgatóság ünnepélyesen megnyitni. A megnyitási ünnepség reggel 9 órakor tartandó ünnepélyes misével kezdődik, amelyen a főgimnázium énekkara fog énekelni. A templomból a tornacsarnokba vonulnak a résztvevők, ahol a diákok énekkara üdvözlő hymnuszt fog énekelni, Cseh Lajos gimn. igazgató pedig a konviktus történetét fogja ismertetni. Ezután a konviktus épületébe vonulnak át a jelenlevők és Fetser Antal püspök ünnepélyesen felszenteli a konviktus uj épületét. ISKOLA
