Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-25 / 43. szám
XX. évfolyam. Szatmár, 1911. október 25. 43. szám. HE T EMU POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 6 K — f. j Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 10 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Ne engedjük kialudni tüzeinketí Szatmár, 1911. okt. 24, I. Úgy értesültem, hogy a „Kialvó tüzek“ czimen közölt cziksorozat befejeződött s a czikkek lelkes írója várja a visszhangot. Vártam erre az értesülésre, mert magam is fájó lélekkel látom az egykor magasba csapó lánggal lobogott tüzek kialvással fenyegető senyvedését s nagyon szeretném, ha ezek a a tüzek ismét lobogva égnének s ezért óhajtok hozzájárulni az élesztéshez. A kialvóknak jelzett tüzek fölgyujtásá- ban kettőnél volt magamnak is részem : az Irodalmi Körében s a „Pázmány-sajtó“-éban. Az Irodalmi Körben csak holmi fa-hordó szerepem volt s ezért ezen tűznek élesztgeté- sére nincs ugyan jogczimem, de második czikkemben szót teszek mégis majd erről is. A „Pázmány-sajtó“ ügyéhez már több joggal szólhatok. Megalakításának nehéz munkájában volt némi részem s megalakítása óta munkámmal, pénzemmel állandóan szolgáltam s szolgálom ma is. Azon kezdem, hogy tiltakozom az ellen, hogy a „Pázmány-sajtó“ a kialvó tüzek közé soroztassék. Ez ugyan megalapítása első per- czétől a mai napig nehézségekkel küzdött s küzd ma is, de ól s tüze, bár tüzelő anyaga kevés van, ég, s nem fog kialudni akkor sem, ha a kívüle, kialvó félben lévőknek jelzett tüzek valamennyiének ki kellene aludniok. A „Pázmány-sajtó“ él s derekasan működik ; egyetlen gyengéje, hogy megalapítása Felelős szerkesztő : VARJAS ENDRE. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. óta állandóan pénzzavarral küzd, ennek a pénzzavarnak azonban nem az az oka, hogy a sajtó nem életképes, hanem sok más, a sajtótól nem függő körülmény. Mivel a nyilvánosság előtt tétetett szóvá a „Pázmány- sajtó“ ügye, kötelességem rámutatnom a nyilvánosság előtt azon bajokra, melyekkel a sajtó küzd, s mely bajok, ha kellő módon nem orvosoltatnak, idővel csakugyan tönkre tehetnék a sajtót. A sajtó fejlődésének egyik bénító oka az, hogy kezdettől kölcsönpénzzel dolgozik. A sajtó első berendezése, felszerelése 21.446 koronába került; ezen összeg fedezésére összeadtak a részvényesek 10.180 koronát ; hiányzott tehát 11.266 korona, de hiányzott a forgó tőke is, mely nélkül hosz- szabb, rövidebb időre hitelezésre utalt üzletet elképzelni sem lehet. Kénytelen volt tehát a Sajtó mindjárt a megindításkor 12.600 korona kölcsönt venni fel, mely összeg után átlag 6V2 perczent kamatot fizetett. Ez a kamat évi 819 koronát tesz ki; fizetett továbbá több éven át 1000 korona házbért. A személyzet fizetésén, a fűtés, világítás, adó stb. költségeker kívül tehát be kellett hoznia a sajtónak évenként 1819 koronát s csak az ezen felül maradó tiszta jövedelem volt osztalékra s tőketörlesztésre fordítható. Az első években be is hozta a sajtó mindezen költségeket, adott osztalékot is s törlesztett valamit a felvett kölcsönből is. Azonban néhány évi működés után megindult a munkások bérharcza s ez a bér- harcz minden vonalon diadalmaskodott. A sajtó alapítása óta háromszor kellett megemelni a munkások fizetését, még pedig nem A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Pázmány-sajtó ozimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona*---------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------A . lap megjelenik minden szerdán. azon alapon, hogy aki többet és jobban dolgozik, az több fizetést kapjon, hanem azon alapon, hogy ki hány éves segéd. Szatmár- Németiben a felszabadulás után egy évig hetenként 20 kor., egy év után heti 22 korona, két év után heti 24 korona egy-egy szedősegéd fizetésének a minimuma. Ez a minimum annyit tesz, hogy ennél kevesebb díjért nem szabad a munkásnak munkába állama akkor sem, ha ő tudja, érzi, hogy ennyit nem ér meg a munkája, de, ha jó a munkája, kérhet, kaphat s nem egyszer kap is nagyobb fizetést. A 20 év előtti fizetésekhez képest ma a kezdő munkások fizetése megháromszorozódott, a munkaidő pedig napi 10 óráról 8V2 órára csökkent. Megdrágult a papír, nagyot emelkedett az adó s a nyomtatványok ára alig emelkedett valamicskével. Ezen képtelenségnek látszó állítás a tiszta igazat mondja. S annak, hogy ez igy van, nálunk az az oka, hogy mig 20 év előtt 3 számot tevő nyomda s egy elavult nyomda működött városunkban, ma 10 nyomda van Szatmár-Németiben. Mivel 20 év alatt sem a lakosság, sem az irói gárda, sem a nyomtatványok száma nem növekedett oly arányban, mint ahogyan szaporodott a nyomdák száma, egyik-másik nyomda haszon nélkül, olykor ráfizetéssel is kénytelen a munkát elfogadni, hogy foglalkoztathassa személyzetének el nem bocsátható részét. Más szóval a helybeli nyomda-ipar nem csak sajtónkban, de valamennyi sajtóban nagy nehézséggel küzd s kénytelen megelégedni bármily csekély haszonnal. Bénítja sajtónk fejlődését másod sorban az, hogy egyházi Íróink sem támogatják Ének. A-mollban a prefáció dallamára — MAGYAR BÁLINT. — 1. Sz, Uram, csak az első kévéiké A virágból, amit Dteked szántam, Amit egykor letűntek S(éd6e. Jjány tavasz lesz, ameddig kibomlik Aj vérrózsa. — j§ány szomorú ász lesz, Jforülőttem hány uj sir ßeomfik! Sz, lírám, csak az első 6arázda, — Amit szivem kótalaján szántok, Vasam még csak felszínét kapázza. DK éltó, igazságos, kogy örökké, Dílindörökké áldjalak, nagy Isten, Szavaimmal, szivemmel, — örökké. — Az ekét még hányszor megeresztem Qazgyökeres szivem talajá6a, Ajmig érett 6uza lesz a lelkem! Sz, lírám, még csak az első rezgés A, dicsérve-danoló dalokból Sz, Aram, még csak a kezdő kezdés. DKennyi lesz még, Aram, mennyi hullám Az elsőtől a végső rezgésig; Jdány panaszom, mennyi hallelujám! Sz, Aram, még csak a szálló' magva, Amiből az áldozati bor lesz. DKost vetem el megtörött magamba. DKennyi sugár, mennyi nap kell addig, Amikorra gerezdeket tépek! — DKost kél a nap, akkor — lehanyatlik. — 2. (judom, eljön nagy dalaim napja; Mész virágom, szőltőm, búzatáblám. — jfaj nekem, ha idegen aratja. főj el, Aram, állj ott a bokornál, Amikor a vérvirágot tépem. DKásnak adom, hogyha ott nem volnál. főj, amikor remegve-remélve DKegtöltöm a szent serleget borral § fölemelem, hogy ajkad elérje ! főjetek el mind vértanuk, szentek, főjetek el arkangyalok, hősök, jfőjetek el fehér-szuzi lelkek! Aram ! hogyha dicső trónusodnál Az örömtől nem tudnék danolni: hanoijának ők helyettem, mondván . . . § (egyen, Aram, mintha én danolnám! Lapunk mai száma 12 oldal.
