Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-20 / 38. szám
Szatmár 19H. szeptember 20. 3 „HETI SZEMLE“ Valódi angol vízhatlan impregnált guinmi és esőköpenyek. Teveszőr és Hymalaja átmeneti felöltők, raglánok, vadász kabátok, ujjas mellények, zsebbe tehető vízhatlan sport kalapok. Selyem plüsch és teveszőr kocsi takarók, női és férfi -------------- pleédek, rojtos vállkendők, schálok, kézi táskák _________ ■R agályinál Szatmár, Deáktér 8. .szám, Telefon 296. ennek köszönhette a másik oldalon álló az eddigi gyarapodást, mert az emberszeretettel szembe került a gyűlölet sötét tana, mely a saját faján kiviil álló embert az állatok közé sorozza. Ezen az alapon látunk egy kisebsé- get, mély lelkiismeretlenül és már önmér- séklós nélkül, kizsákmányol egy többséget, melyet még a/onfehil a talmud szerint le- siilyeszt az állatok színvonalára. A történeti fordulat mindig akkor történt, a mikor a nagy eredményekben dus- kálódó elég erősnek hitte magát arra is, hogy áldozatát kicsufolja és nyilvánosan lekicsinyelve felsőbbrendii fajnak jelenti ki magát és ettől a nagy szótól úgy elszédül, Hogy a bölcseség és a czivilizaczió rovására minden téren visszaélni merészel. Mert őket nem az emberihaladás érzése vezérli tetteikben, hanem az, hogy a neki vendégjogot adott jóhiszemű népet kiforgassák, kifosszák mindenéből és hogy ezt könnyebben elérhessék, megrontják, megmérgezik őket, el akarván felejtetni velők a becsületes erkölcsi elveket, mert azok nem áruczikk, azokat félre kell rúgni. Az önzetlenségek, a szeretetnek, a bol dogulásnak igaz útja akkor nyílik meg nekünk, ha ezt az ellenséget vagy meggyőzzük, vagy legyőzzük. A hitvallásukban tanított és az életben gyakorolt gyűlölet ellen, mely áskálódik és élvezettel ront, nem segít a káprázat, a csendes megadás, sem az a megnyugvást kereső gondolat, hogy majd elérkezik az idő, amikor a méreg, melyet az áskálódó másnak szánt, őt magát )ontja meg, de cselekedni, védekezni kell teljes erővel; minden jóság tisztelete mellett és lehetséges ez, nem szükséges bevárni a lázadást, mely pusziit jót, rosszat még a müveit Angliában is. Kényszeritsük törvényes eszközökkel, szövetkezett erőnkkel csufolódó vendégünket, hogy hajoljon meg a jog előtt és ne azt tartsa liberalizmusnak, hogy ha lehet, szabad mindent megtenni, ami az egyesnek hasznot eredményez, vagy gyönyörűséget okoz, de iparkodjanak igazán felsőbbrendüekké válni nemcsak a vagyonszerzés eredményében, hanem az erkölcsi élet és gondolkodás fenkölt- ségében. Ennek a tőkének kamatozásában keressék gyönyörűségüket. Ez lesz a szép munka, ebben fáradozzanak és hagyjanak békét annak a helynek, az iskolának, ahol emberszeretetet oltanak a gyermek szivébe. A nagy ég óvjon meg bennünket attól a szerencsétlenségtől, hogy a keresztény társadalom elfelejtse közös ideáljait, melyek azt nagjgyá fejlesztették: erős benső kapcsai val, mert ha ezt elveszti, amit modern ellenségei oly melegen óhajtanak, akkor a társadalom halálos betegségbe esik, mert ha az egoizmus kerekedik felül, akkor egymást rontjuk meg. A szociális harc, melyet ők oly melegen felkaroltak, végeredményében az ő sorukat ritkítja. Itt a legújabb példa a müveit Angliában, a hol a nagy bérharcz, mely munkaszünettel csak izgalmas alkudozásokban nyilvánult, végeredményében zsidó pogrommal végződött. Izgatok, nagyhangú vezetők nélkül,a felizgult munkásság elsőrendű kártevőjének ki- pusztitásával vesz magának a maga módja szerint elégtételt. Reánk nézve az volna kívánatos, hogy a két ellenséges tábor kövessen el mindent, hogy a felidézett háború, hasonló eredményeket ne eredményezzen. Sombart Werner uj könyve. in. (N. E. dr.) A zsidókat a kapitalizmusra részint objektiv, részint subjektiv tulajdonságok képesítik. Objektiv tulajdonságokhelyi szétszórtságuk; idegen faji mivoltuk; korábbi jogfosztottságuk; gazdagságuk. A zsidók mindig gazdagabbak, mint azok a keresztények, akik között élnek. Posenben a zsidó polgárok hatszor olyan gazdagok, mint a többi polgárok. Oroszországban és Galicziában, bár ott a hitközségek a legszegényebbek, még mindig többszörösen gazdagabbak a körülöttük élő keresztényeknél. Hogyan ? A zsidók történetében folyton csak azt olvassuk, hogy az idők sarán a zsidókat üldözték, vagyonukat elvették és mégis a leggazdagabbak a föld kerekségén ? Mindent megmagyaráz a mamre. Mikor a zsidók érezték, hogy a nép, amely között éltek, kiismerte őket és érdemük szerint való bánásmód következik, elküldték vagyonukat biztosabb országba és kaptak érte: mamrét A mamrét a nemzetek nem ismerték, nem is tudták volna értékesíteni, mig a zsidónál készpénzt jelentett. Ez a magyarázata annak, hogy a zsidókat mindenünnét kergetik, min deníitt kirabolják, mégis a leggazdagabbak. Subjektiv tulajdonságuk : vallás, széllé messég czélszerüség, energizmus, mobilizmus, crastinizmus. A vallás. A zsidó vallás szerint Jahve és Izrael között valóságos szerződéses szabályozás, üzleti viszony áll fenn. Az egész zsidó vallás nem egyéb, mint szerződés Jahve és a választott nép között. Szerződés minden kötelmi következménynyel együtt. Isten ellenszolgáltatás mellett ad, vagy igér. Minden zsidónak megvan a maga kettős (dupla) könyve és contója az égben Ebbe a főkönyvbe írják be a jótetteket (Mizwoth) é,s a törvények áthágását, a bűnt (Aberoth). És mivel senki sem tudja, hogy miképen áll a menybeli számlája, vájjon az aktiv-e vagy passiv, ezért a jótetteket kell egész életen át gyakorolni. A rabbiknak adott pénzzel a jótettek száma fokozódik. így szövődik a pénz szerzés a zsidó vallásba. A tórahivatalok árverésen adatnak el. Jó tettek gyakorlása és gazdagság képezi minden zsidó törekvését. A gazdagságot Isten áldásának tekintik. Az összes zsidó hitforrásokból sehol sem lehet találni helyet, ahol a gazdagság kárhoztatva volna, ellenben számtalan hely van, ahol a gazdagság dicső- ittetik. Ilyen gazdagságot dicsőítő hitből nem fejlődhetik vagyon-ellenes felfogás, mert a zsidó hit szerint a gazdagság áldás, a szegénység átok. A rabbik azt tanítják, hogy csak az boldog, aki olyan gazdag, hogy gazdagságával megelégedett. Ezzel a felfogással a zsidók a keresztényekkel teljes ellentétben állanak, mert épen anynyiszor, a hányszor a zsidó források a gazdaságot dicsőítik, az uj szövetség kárhoztatja. A zsidó vallás szerint még a házasság is obligatio, amelyben a házasfelek csak tartozásaikat rójják le. A számitáv még a házasság intézményén is átvonul. A zsidó asz- szonynak épenugy meg van a kiméleti ideje, mint a vadászatnál. Minden hónapban 5—j—7 nap, minden fiú születése után 7-j—33 nap, minden leány születése után 14—j—66 nap. Innen van az, hogy a zsidók a gazdasági életbe oly nagy energiát visznek be, mely erre a részleges nemi aszkézisre vezethető vissza. Ez a magyarázata a zsidó homo capitalisticusuak, ami egyenlő a homo judaeusszai annyiban, amennyiben mind a kettő homines rationalistici artificiales sunt. , Esra óta a zsidó faj igy imádkozik: Áldott légy oh Uram, hogy nem Gojnak teremtettél“. Összetartanak. „Scis, quanta concordia“, mondja Cicero (Pro Flacco c. 28.) Nem zsidót meg lehet csalni, csak a hitsorsost nem. „Apud eos fides obstinata, misericordia in promptu. Séd adversus omnes alios hostile odium,“ — mondja Tacitus. A zsidó fajtól a szellemességet nem le hét elvitatni. Közmondás, hogy Isten óvjon a zsidó eszétől (mojech) és a goi erejétől (kojech). Mojech contra kojech, ebben benne van az egész zsidó kérdés. Ebben a fajban nincs semmi romantika ; világba, emberbe, természetbe való elmerülés. Az uj Németország reactioja a romantikusok ellen csak irodalmi kifejezése ennek a mélyen fekvő gondolatnak, ennek az ellentétnek. A zsidó a liberális világ született képviselője. kinek körében nincsen eleven, individuális ember hús és vérből, hanem csak abstract állampolgár jogokkal és kötelezettségekkel. Ok a világot csak számítással nézik, nem szemmel és vérrel. Papír áll itt szemben vérrel, ravaszság természetes ösztönnel, elvontság érzékiséggel. De a zsidók nemcsak teoretikusok, hanem practicus rationalisták is. Nevezhetjük ezt czélszerüségnek is. Tényleg a zsidók a subjektiv népek legsubjt-k- tivebbjei. Cak azt kérdi: „Mit hoz?“ „Mit lehet rajta keresni?“ Nála a nyereségvágy kielégítése a fő, nem a munka. Zsidóellenes valamely munkát önczélképen felfogni. Legszívesebben hallja a zsidó fül a „tachlis“ szót. Tachlis az életelme úgy általánosságban, mint különösen minden egyes cselekvésében, tachlis a világ tartalma. Ostoba bolondnak tartja a zsidó azt, aki az életet tragédiának és nem tachlisnek tartja. Czélszerüség és Subjektivismus azonos fogalmak. Ezek a tulajdonságok veszik el a zsidó szerzők müveitől az önzetlenséget, elő- itéletnélküliséget, közvetlenséget, mert szerzőik mindig számitanak, mindig megfontolnak. A zsidó müvekben nem illatoznak az ibolyák és nem csörgedez az üde erdei, hegyi patak vize. A zsidó energismusról már Goethe meg- emlékszik. „Jüdisches Wesen: Energie der Grund von allem“. A mobilismusról, a zsidó alkalmazkodási képességéről talán pár szót szólni is elég. Alkalmazkodik, de csak azért, hogy az idő változásával saját külön faji tulajdonságát annál jobban fejthesse ki. Mendelssohn Félix német zenét, Offenbach Jaques franczia zenét, Souza yankee- doodle zenét csinál; Beaconsfield angol, Gambetta franczia, Lasalle német, sőt Franczia- országban még az antiszemitizmust is zsidó csinálja(Drumont I) Valóságos mimikri politika. A crastinismus egyenlő a siker után való vágygyal, a holnapnak és holnaputánnak értékesítésével. A zsidó a számok közt él, a szám a zsidó eleme. És ha ehhez a számmüvészethez még a kombináló tehetséget is hozzáadjuk, amivel a zsidó szintén jól el van látva, akkor előttünk áll a börzespekuláns a maga teljességében. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége. 1 klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve. ii
