Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-06 / 36. szám
HETI SZEMEI Szatmár, 1911. szeptember 6. o Fehérnemű, harisnya, kesztyű, sapka, kalap, nyakkendő, zsebkendő. Híj-, ruha- és fogkefe Szappan, fésű, illatszerek. Périztárcza, solinsreni zsebkések, ollók, borotvák. Önműködő készülékek Gilette apparat és -kések. Internátusi fiókos tükör előírás szerint Iskola-táska, köu.yvszij. Iskolai hetedük. Mindenféle hangszerek, azok kellékei, olasz hurok, kotta állvány. Zseb villany lámpa 35 K.. Tűzijáték. Öngyújtók. Gyermek evőeszközök, kézitáska különlegességek. Öv zsinórok aranyból és selyemből. Gyermek bőrkalapok. Telefon szám 290. | RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL SZ ATM ÁR, Deak-tér 8. | Telefon szám 296. Á zsidóság történetéről. Irta: Id. EGAN LAJOS. IX. A zsidóság történetét teljes alapossággal kellene az iskolában, mint külön tan tárgyat kezelni. Az iskola arra való, hogy az embert már kora ifjúságában őszintén felvilágosítsa mindenről, ami az emberiségnek használ vagy árt és ez az ismeret erősítse meg az élet nehézségeinek leküzdésére. Mindenhova ki kell tűzni az intőtáblát, hogy hol van a méreganyag. — Nagy hiba volt és azt drágán megfizettük, hogy eddig eltitkolták a jámbor kereszténység előtt, hol rejtőzik legveszedelmesebb ellensége és miijen eszközöket használ az az ő megrontására. Az iskola elaltatta bennünk azt az életösztönt, mely védekezé sünkre oly szükséges, a tultengésig vitt humanizmus is csak lefegyverzésünket segítette elő, de áldozatul estek azok is, akik ezt tanították. Példa gyanánt szolgáljon ez. A tanító az élettől szívja be a bölcsességét és ezt adja át tanítványainak, hogy Sámuelék rossz példája le ne térítse az embereket a jó útról. íme, igazat adunk mi is Sámuelóknak abban, hogy reformálni kell az iskolákat. Az ifjúság szellemét nemcsak a múltra, a római és görög történetekre kell irányítani, meg kell ismertetni a jelennel, a körü'ötte lüktető élettel. Fel kell nyitni szemét, hogy meglássa a sok csapdát, melyet a szabadgondolkozók oly sűrűn körülvettek. Igenis reformálni kell a nevelést, vizsgálni keli és tanulni a mai élet irányát, eredetét és annak következményeit. A szociális kérdés, iskolai nevelés kérdése legyen, ha azt akarjuk elérni, hogy egy életképes nemzedék váltsa fel a most félrevezetett gyengét. A becsületesség, az okos belátás aránya legyen elnyomó többségben a megrontókkal szemben, ez nemzeti érdek. Igeuis reformáljuk az iskolákat. Tanítsuk meg abban alaposan a zsenge kortól elkezdve, a szövetkezés éltető erejét minden téren, a hitel, fogyasztó, biztositó, értékesítő szövetkezetek anyagi és erkölcsi hasznát. De mindezt megkell kezdeni a zsidóság történetének, természetrajzának és vallás nevelésének ismertetésével, hogy belássuk, hogy belenevelt életfeladata környezetének romlásán való élősködés, de hogy ez kiadós legyen, érdekében van a romlás gjmrsitása. Hogy ez a kérdés mest kipattant, annak Sámuelék az oka, akik a romlás tempóját nagyon is meg akarták gyorsítani. Az ellenállás szelid és biztos eszköze a szövetkezés a mindennapi élet minden te rén. A szövetkezés volt a zsidóság megerősödésének leghathatósabb eszköze, csak ezt kell utánozni. Ezzel a bajok nagyrésze el lesz háritva. Az erős zsidó szervezetekkel szemben szervezetlenül, magára hagyatva állt a keresztény ember, azért nem volt képes magát megvédelmezni, mert nem lebbentette fel előtte senki azt a süni fátyolt, mely ellenségének hadállását, hadiszereit elfödte. A zsidóknak világszervezete van, melynek központja Párisban székel, vezérkarában minden nemzet képviselve van. Vannak apró, helyi szervezetei, a helyi érdekek ellátására (kagál). Erről majd más alkalommal szólunk bővebben, most csak azt említjük meg, hogy egykor, a párizsi központnál Magyarországot Hatvani Deutsch Bernát, Ausztriát akkor Dr. Giidemann képviselte. Ezeket tudva, igen természetes, hogy egy jó tulajdonokkal felruházod magánember, jó ellenálló képességével se n b r sok cselben ezen szervezettel és a szervezett tagok egyéni tulajdonságaival szemben kellőleg védekezni. Azelőtt nem volt semmi, jelenleg is még igen kevés olyan társadalmi beremle zéssel dicsekedhetünk, mely a zsidókkal szemben hasonló erős kötelékkel bírna, erkölcs, vagyon, nevelés hazugság elleni erős, alattomos és nyilt támadásokat egyesült erővel leküzdhetne. A ki a Talmud tanait, a párisi alliance körleveleit és alapszabályait olvassa, meg tudja, hogy a zsidóság összessége összeesküdött az egységes munkára, hogy minden befolyást, vagyont és halaimat magához rántson, hogy a maga módja szerint uralkodjon. Mi kifogást lehetne tenni, iia ennek a hatalomnak megszerzése az emberiségnek javára szolgálna'? de erre sem a történetben, sem a talmudban, sem az általánoszsidó vérbeli- ség jellemében, serh tapasztalt ténykedésében semmi megnyugtatót nem találunk. Ellenkezőleg mindezen dolgok paran- csolólag felhívnak a legerélyesebb, leghathatósabb szövetkezeti védekezésre, mert azokkal a tapasztalt szervezett hamisítókkal szem ben, a legerősebb ember is, magára hagyva, elpusztul. Sokat szólhatunk megromlott kereskedelmünkről. Szemünk előtt romlott az meg. Ki volt annak megrontója? A talmud nevelésben részesült zsidóság. Ezt a romlást egyedül törvényekkel már nem is lehet jóvátenni, hisz a törvény kijátszására csakhamar kitalálnak ezek módszert. A csalódottak szigorú őrködése, a csalók elleni kérlelhetetlen föllépés is csak részben segit a bajon. A szövetkezetekben való tömörülés, annak kitartó támogatása a legbiztosabb eszköz a javulásra, nem hallgatva arra a mondvacsinált zenebonára, melynek az a célja, hogy ellenséges táborok támadjanak a keresztény emberek között. így keletkeztek a káros ellentétek a munkások és munkaadók, a termelők és fogyasztók között; a drágasági zenebona hangos körte', i sohasem vezették reá a közönséget az igazi okozók, a fölösleges közvetítők élősködő táborára, akiknek mindenbe beavatkozó vámszedését, szövetkezeti ellenállás és kitanitással lehetne megszüntetni. A kávéházakban kártyázó és dominozó lármás had a vásári becsapásokról majd leszokik, ha ott senki vele szóba nem áll és a lélek nemesitő produktiv munkában fogja életfenntartását keresni, nem a jóhiszemüek legyűrésében, mely irányzat már válságos orgiákat iil és egymásra törve csalafintaságaival fenevadakat nevel. Mi az oka annak, hogy a gyáripar sok esetben nem tud nálunk fellendülni és annak fellendítésére a munkabíró magyar nép külföldre vándorol? Az, hogy agyáralapitás, csak a hirtelen pénzszerzésnek egyik módozata. Az alapítók nyeresége, megölője a kézbe vett, néha régi, szolid alapon életképessé vált iparágnak. Erre elég példával szolgálhatnánk. Sok gyár keletkezett, mely sok munkásnak adhatna tisztességesen keresett kenyeret. De mert az a modern kereskedelmi szellemben lett alapítva és vezetve, mely a gyártmány hamisítása és a munkások zsarolásával akarta kinyerni a kereskedelmi szel- lemben elzsebelt nyereségeket, fönnállása csak íövidéletii lehetett, végződvén a közép- osztály becsapásával, a munkásnép letörésével, a kikel azután rábolonditanak, hogy a tisztességes megélhetés eszközei helyett politikai jogokat követeljenek. Szóval mást ostromoljanak, csak azt ne, aki megrontója voh. Mi tagadás henne, mi mind, apraja- nagyja, csúfosan ki lettünk játszva, erkölcstelen, .tudatlan üzletemberek által. A nép is, az ur is annyira magára van hagyatva, hogy sokszor a falubeliek sem ismerték egymást. A magyar nem kalmár nemzet. Ennek oly törvényekre, oly berendezésekre van szüksége. mely a kahn-árlelkek ellen immunissá teszi, mert a kiélt, elrongyolódott, tudatlan és pálinkaszó mellett orkölcstelenitett tömegek is, tervszerű félrevezetéssel, a nemzeti törekvések ellen, rm-grontóikat szolgálják. Szövetkezzen, tömörüljön a keresztény társadalom, mert ez a legszelídebb, legemberségesebb módja a menekülésnek. Értse meg ur és szegény, mily óriási gazdasági erő rejlik a szövetkezésben, a védekezés egyöntetű eljárásában. Ezen összetartás a tisztességes keresztény üzletek keletkezését, az üzleti élet átformálását is fogja eredményezni és átformálódnak az embe ek is, akik nemcsak a vagyonost fogják becsülni, akárhogy jutottak ahoz, hanem tisztelni fogják és szeretni a szülőket, megtanulják-az önzetlen hazafiságot. a nemzeti érdekért való önfeláldozást, az erkölcsi élet szép érzetét. Sombart Werner uj könyve. i. (N. E. dr.) Ebben az évben Sombart Wernernek, a hírneves boroszlói egyetemi tanárnak igen érdekes munkája jelent meg: „Die Juden und das Wirtschaftsleben“ ezim alatt. Ez a könyv különösen két irányban fontos. Egyrészről a zsidókérdéssel alaposan megismertet, másrészről a gazdasági élettel foglalkozik és a jövő küzdelmeinek középpontjául a gazdasági életet jelöli ki. Aki a zsidókérdéssel foglalkozni akar, annak ezt a müvet alaposan meg kell tanulnia és aki a zsidókérdést a gyakorlati életben meg akarja oldani, annak a súlypontot a gazdasági életre kell fektetni és ebből a könyvből tanult elvek szerint eljárni. Ezzel a munkával a fajzsidó sajtó nem foglalkozott. Az az egy két rövid elmefuttatás, amely inkább a szaksajtóban látott napvilágot részint egyoldalú ismertetés, részint a mii lekicsinyléseképen tesz számot. Ezt a müvet valóságos kincsesbányának tekintem, melynek minden darab érezét köz- kincscsé kell tennünk. Épen ezért minden kommentár nélkül ismertetem a műben kifejezésre jutott gondolatokat azzal a forró kívánsággal, hogy azokat minél többen, minél alaposabban olvasgassák és a gyakorlati életben a kereszténység javára hasznosítsák. » r t előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását ; Mindamellett 25%-ot megtakarit„ _ - x hatnak mindazon vevők, kik pörnem vesződik a pörköléssel; költ kávét vesznek mert annyi minden pere iben fpi.ss pör- bepörköiödik a házi pörkölésnél. köiést veh3t. {(érem próbavételét, melyből meggyőződhet. 1 16
