Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-06 / 36. szám

HETI SZEMEI Szatmár, 1911. szeptember 6. o Fehérnemű, harisnya, kesztyű, sapka, kalap, nyakkendő, zsebkendő. Híj-, ruha- és fogkefe Szappan, fésű, illatszerek. Périztárcza, solinsreni zsebkések, ollók, borotvák. Önműködő készülékek Gilette apparat és -kések. Internátusi fiókos tükör előírás szerint Iskola-táska, köu.yvszij. Iskolai hetedük. Mindenféle hangszerek, azok kellékei, olasz hurok, kotta állvány. Zseb villany lámpa 35 K.. Tűzi­játék. Öngyújtók. Gyermek evőeszközök, kézitáska különlegességek. Öv zsinórok aranyból és selyemből. Gyermek bőrkalapok. Telefon szám 290. | RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL SZ ATM ÁR, Deak-tér 8. | Telefon szám 296. Á zsidóság történetéről. Irta: Id. EGAN LAJOS. IX. A zsidóság történetét teljes alaposság­gal kellene az iskolában, mint külön tan tárgyat kezelni. Az iskola arra való, hogy az embert már kora ifjúságában őszintén felvilágosítsa min­denről, ami az emberiségnek használ vagy árt és ez az ismeret erősítse meg az élet nehézségeinek leküzdésére. Mindenhova ki kell tűzni az intőtáblát, hogy hol van a méreganyag. — Nagy hiba volt és azt drágán meg­fizettük, hogy eddig eltitkolták a jámbor ke­reszténység előtt, hol rejtőzik legveszedelme­sebb ellensége és miijen eszközöket használ az az ő megrontására. Az iskola elaltatta bennünk azt az életösztönt, mely védekezé sünkre oly szükséges, a tultengésig vitt hu­manizmus is csak lefegyverzésünket segítette elő, de áldozatul estek azok is, akik ezt ta­nították. Példa gyanánt szolgáljon ez. A tanító az élettől szívja be a bölcsességét és ezt adja át tanítványainak, hogy Sámuelék rossz példája le ne térítse az embereket a jó útról. íme, igazat adunk mi is Sámuelóknak abban, hogy reformálni kell az iskolákat. Az ifjúság szellemét nemcsak a múltra, a római és görög történetekre kell irányítani, meg kell ismertetni a jelennel, a körü'ötte lük­tető élettel. Fel kell nyitni szemét, hogy meg­lássa a sok csapdát, melyet a szabadgondol­kozók oly sűrűn körülvettek. Igenis reformálni kell a nevelést, vizs­gálni keli és tanulni a mai élet irányát, ere­detét és annak következményeit. A szociális kérdés, iskolai nevelés kér­dése legyen, ha azt akarjuk elérni, hogy egy életképes nemzedék váltsa fel a most félre­vezetett gyengét. A becsületesség, az okos belátás aránya legyen elnyomó többségben a megrontókkal szemben, ez nemzeti érdek. Igeuis reformáljuk az iskolákat. Ta­nítsuk meg abban alaposan a zsenge kortól elkezdve, a szövetkezés éltető erejét minden téren, a hitel, fogyasztó, biztositó, értékesítő szövetkezetek anyagi és erkölcsi hasznát. De mindezt megkell kezdeni a zsidóság történetének, természetrajzának és vallás ne­velésének ismertetésével, hogy belássuk, hogy belenevelt életfeladata környezetének romlásán való élősködés, de hogy ez kiadós legyen, ér­dekében van a romlás gjmrsitása. Hogy ez a kérdés mest kipattant, an­nak Sámuelék az oka, akik a romlás tem­póját nagyon is meg akarták gyorsítani. Az ellenállás szelid és biztos eszköze a szövetkezés a mindennapi élet minden te rén. A szövetkezés volt a zsidóság megerő­södésének leghathatósabb eszköze, csak ezt kell utánozni. Ezzel a bajok nagyrésze el lesz háritva. Az erős zsidó szervezetekkel szemben szervezetlenül, magára hagyatva állt a ke­resztény ember, azért nem volt képes magát megvédelmezni, mert nem lebbentette fel előtte senki azt a süni fátyolt, mely ellen­ségének hadállását, hadiszereit elfödte. A zsidóknak világszervezete van, mely­nek központja Párisban székel, vezérkarában minden nemzet képviselve van. Vannak apró, helyi szervezetei, a helyi érdekek ellátására (kagál). Erről majd más alkalommal szólunk bővebben, most csak azt említjük meg, hogy egykor, a párizsi központnál Magyarországot Hatvani Deutsch Bernát, Ausztriát akkor Dr. Giidemann képviselte. Ezeket tudva, igen természetes, hogy egy jó tulajdonokkal felruházod magánember, jó ellenálló képességével se n b r sok csel­ben ezen szervezettel és a szervezett tagok egyéni tulajdonságaival szemben kellőleg védekezni. Azelőtt nem volt semmi, jelenleg is még igen kevés olyan társadalmi beremle zéssel dicsekedhetünk, mely a zsidókkal szemben hasonló erős kötelékkel bírna, er­kölcs, vagyon, nevelés hazugság elleni erős, alattomos és nyilt támadásokat egyesült erő­vel leküzdhetne. A ki a Talmud tanait, a párisi alliance körleveleit és alapszabályait olvassa, meg tudja, hogy a zsidóság összessége összees­küdött az egységes munkára, hogy minden be­folyást, vagyont és halaimat magához rántson, hogy a maga módja szerint uralkodjon. Mi kifogást lehetne tenni, iia ennek a hatalomnak megszerzése az emberiségnek javára szolgálna'? de erre sem a történetben, sem a talmudban, sem az általánoszsidó vérbeli- ség jellemében, serh tapasztalt ténykedésében semmi megnyugtatót nem találunk. Ellenkezőleg mindezen dolgok paran- csolólag felhívnak a legerélyesebb, leghatha­tósabb szövetkezeti védekezésre, mert azok­kal a tapasztalt szervezett hamisítókkal szem ben, a legerősebb ember is, magára hagyva, elpusztul. Sokat szólhatunk megromlott keres­kedelmünkről. Szemünk előtt romlott az meg. Ki volt annak megrontója? A talmud neve­lésben részesült zsidóság. Ezt a romlást egyedül törvényekkel már nem is lehet jóvátenni, hisz a törvény kijátszására csakhamar kitalálnak ezek mód­szert. A csalódottak szigorú őrködése, a csalók elleni kérlelhetetlen föllépés is csak részben segit a bajon. A szövetkezetekben való tö­mörülés, annak kitartó támogatása a leg­biztosabb eszköz a javulásra, nem hallgatva arra a mondvacsinált zenebonára, melynek az a célja, hogy ellenséges táborok támadjanak a keresztény emberek között. így keletkeztek a káros ellentétek a munkások és munka­adók, a termelők és fogyasztók között; a drágasági zenebona hangos körte', i sohasem vezették reá a közönséget az igazi okozók, a fölösleges közvetítők élősködő táborára, akiknek mindenbe beavatkozó vámszedését, szövetkezeti ellenállás és kitanitással lehetne megszüntetni. A kávéházakban kártyázó és dominozó lármás had a vásári becsapásokról majd le­szokik, ha ott senki vele szóba nem áll és a lélek nemesitő produktiv munkában fogja életfenntartását keresni, nem a jóhiszemüek legyűrésében, mely irányzat már válságos orgiákat iil és egymásra törve csalafintaságai­val fenevadakat nevel. Mi az oka annak, hogy a gyáripar sok esetben nem tud nálunk fellendülni és an­nak fellendítésére a munkabíró magyar nép külföldre vándorol? Az, hogy agyáralapitás, csak a hirtelen pénzszerzésnek egyik módo­zata. Az alapítók nyeresége, megölője a kézbe vett, néha régi, szolid alapon életképessé vált iparágnak. Erre elég példával szolgálhatnánk. Sok gyár keletkezett, mely sok munkásnak ad­hatna tisztességesen keresett kenyeret. De mert az a modern kereskedelmi szellemben lett alapítva és vezetve, mely a gyártmány hamisítása és a munkások zsa­rolásával akarta kinyerni a kereskedelmi szel- lemben elzsebelt nyereségeket, fönnállása csak íövidéletii lehetett, végződvén a közép- osztály becsapásával, a munkásnép letöré­sével, a kikel azután rábolonditanak, hogy a tisztességes megélhetés eszközei helyett po­litikai jogokat követeljenek. Szóval mást ostromoljanak, csak azt ne, aki megrontója voh. Mi tagadás henne, mi mind, apraja- nagyja, csúfosan ki lettünk játszva, erkölcs­telen, .tudatlan üzletemberek által. A nép is, az ur is annyira magára van hagyatva, hogy sokszor a falubeliek sem is­merték egymást. A magyar nem kalmár nemzet. Ennek oly törvényekre, oly berendezésekre van szük­sége. mely a kahn-árlelkek ellen immunissá teszi, mert a kiélt, elrongyolódott, tudatlan és pálinkaszó mellett orkölcstelenitett töme­gek is, tervszerű félrevezetéssel, a nemzeti törekvések ellen, rm-grontóikat szolgálják. Szövetkezzen, tömörüljön a keresztény társadalom, mert ez a legszelídebb, legember­ségesebb módja a menekülésnek. Értse meg ur és szegény, mily óriási gazdasági erő rejlik a szövetkezésben, a véde­kezés egyöntetű eljárásában. Ezen összetartás a tisztességes keresz­tény üzletek keletkezését, az üzleti élet átfor­málását is fogja eredményezni és átformá­lódnak az embe ek is, akik nemcsak a vagyo­nost fogják becsülni, akárhogy jutottak ahoz, hanem tisztelni fogják és szeretni a szülőket, megtanulják-az önzetlen hazafiságot. a nemzeti érdekért való önfeláldozást, az erkölcsi élet szép érzetét. Sombart Werner uj könyve. i. (N. E. dr.) Ebben az évben Sombart Wernernek, a hírneves boroszlói egyetemi tanárnak igen érdekes munkája jelent meg: „Die Juden und das Wirtschaftsleben“ ezim alatt. Ez a könyv különösen két irányban fontos. Egyrészről a zsidókérdéssel alaposan megismertet, másrészről a gazdasági élettel foglalkozik és a jövő küzdelmeinek közép­pontjául a gazdasági életet jelöli ki. Aki a zsidókérdéssel foglalkozni akar, annak ezt a müvet alaposan meg kell tanulnia és aki a zsidókérdést a gyakorlati életben meg akarja oldani, annak a súlypontot a gazdasági életre kell fektetni és ebből a könyvből tanult elvek szerint eljárni. Ezzel a munkával a fajzsidó sajtó nem foglalkozott. Az az egy két rövid elmefutta­tás, amely inkább a szaksajtóban látott nap­világot részint egyoldalú ismertetés, részint a mii lekicsinyléseképen tesz számot. Ezt a müvet valóságos kincsesbányának tekintem, melynek minden darab érezét köz- kincscsé kell tennünk. Épen ezért minden kommentár nélkül ismertetem a műben kifejezésre jutott gon­dolatokat azzal a forró kívánsággal, hogy azokat minél többen, minél alaposabban ol­vasgassák és a gyakorlati életben a keresz­ténység javára hasznosítsák. » r t előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását ; Mindamellett 25%-ot megtakarit­„ _ - x hatnak mindazon vevők, kik pör­nem vesződik a pörköléssel; költ kávét vesznek mert annyi minden pere iben fpi.ss pör- bepörköiödik a házi pörkölésnél. köiést veh3t. {(érem próbavételét, melyből meggyőződhet. 1 16

Next

/
Thumbnails
Contents