Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-23 / 34. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár, 1911 augusztus 23. A zsidókérdés nem uj, el-elmuló tünet. Évezredek óta fennálló küzdelme az az em­beriségnek, melyet csak az erkölcsi élet tö­meges felismerése fog alaposan megoldani. Láttuk a történetek fonalán, hogy a leg­durvább erőszak, nem volt képes ezt a kér­dést tisztázni, de látjuk napjainkban azt is, hogy az a nép, mely okosan, mérsékelten él, anyagisága nemes irányú, erkölcsi öntudata nemesen fejlődött és erős, ott kevesebb a kár, és ritkább is a kártevő, sőt az is hozzásimul és megszokja a jobb irányt. Ezt a példát kövessük kitartással, erős akarattal ; erre a csatatérre hivom fel hazám­fiáit, keresztény hitfeleimet. Legyen ez egy szellemi és erkölcsi küzdelem, melybe minden józan gondolkozásu embernek kell beleillesz­kedni ; melynek eredményét tetemesen meg­könnyíti a szövetkezés minden anyagi téren, mely csudálatos eredményt rejt magában az emberek szenvedésének kiirtásában és össze­hozza a különféle állású embereket, akik egymással megösmerkedve, megbarátkozva, a közös érdekből eredő munkában kiveszik ré­szüket, megismertetik egymással a közve­szélyt okozó ellenség pusztító módszerét és igy újjá alakítják a bevált keresztény irányt, megvédvén a keresztény társadalmat a modern eszmék és törekvések léhaságától és annak nyomában támadó romboló hatásoktól. Ezzel csak ősi jogainkat védelmezzük, a kultúra erkölcsi részét is biztosítjuk, a czivi- lizáczió jó utón való haladását. Nem elég a panaszkodás és sóhajtozás az ellenség összetartó ereje, ügyessége, csa­lafintasága ellen, hanem czélhoz vezető esz­közökkel kell hozzálátni a hatásos védeke­zéshez, a gyermek és az ifjúság nevelésétől kezdve, az életben küzdők szövetkezéséig. Ki kell irtani a család szentélyébe befurakodó ellenséges módszereket, melyek elsősorban azt czélozzák, hogy kiöljék az Istenben való bitet,‘a hazaszeretetei, hogy könnyen végezzék a háborút, az erkölcsben lesiilyedt, keresztény hitében megtévesztett emberek kizsákmányo­lására, mert ez szerinte üzlet és a módszer, melyet alkalmaz, csak üzleti fortély! Ezzel az ellenséggel szemben félre kell tenni minden pártoskodást, egyesítsük összes erőnket a tiszta keresztény irány visszaál­lítására. Ismerjük és ismertessük az értékes múl­tat, a jelen veszélyét, ha a jövőt sikeresen akarjuk szolgálni. Mutassunk rá saját történelmünk tradi- czióinak nemes vonásaira. Ébresszük fel ama érzést, mely állandóan hevit és megerősít a nemes tettek nevelésében és az ilyen módon kiművelt embertömeg megvédelmezésében. A modernségtől megtévelyedett elme, fanatikus prepotentiáját lássa minden tiszta elméjű ember, ha a Talmud követője a ke­resztény iskolába betör, hogy az ott hirdetett krisztusi erkölcsöket legyalázva, annak kitil­tását követeli a törvényhozó testület előtt is. Majd ráolvassuk erre a megvadult bá­csira, a Talmud egyik-másik tantételét, ezek után majd tisztába jön mindenki, mit rejt a vásári kikiáltó megett levő ponyva sátor. Lássuk annak béltartalmát és védjük meg imádott hazánkat, hogy az ilyen lármás tolakodók be ne hálózzák az országot, mely züllést és zendülést okozna mint Oroszország­ban, mely ennek folytán egy kicsiny külső ellenséggel szemben sem képes helyt állni. Jól jegyezzük meg azt, hogy ez a ha­talomra vágyó modern fajzat kicsapongó, rideg és önző, a ki hatalmát is ekként gya­korolná. Hiszen látjuk azt vágyainak nyilvá­nításából, a vagyon elkobzás emlegetéséből; látjuk ott, ahol a hatalmat gyakorolják, a nemzetközi szocialisták között, ahol a hiszé­kenyek bolonditásával, nagy Ígéretek izgatá­sával vagyont szereznek, vámot szedve a szegény munkásnép keresetéből. Le kell álczázni a tudományos, irodalmi, művészi kapaszkodókat, az éhes strébereket, a legtürelmetlenebb üres szivü, kábult fejű vándor madarakat és meg kell magyarázni, hogy az ő rekedt hanem vásári kikiáltásuk, az ismert csalogató hóbortos tobzódása. Nevelő hatása lesz az efféle felvilágo­sításoknak, az erkölcsrontó példa, az ügyesen leleplezett csalafintaság anyagi eredménye a gyenge, ingdozót rossz útra csábította, de kereskedni fognak azok is, akik félrevezetve vagy megfélemlítve segítették a mi ellensé­geinket a törvényhozó terem padjáig, a hol nem a szellemi és erkölcsi haladás az ő czél- táblájuk, hanem a beteg modernség törvénybe iktatása, hogy a feloszlás gyorsabban bekö­vetkezzen, a tetemet bonczoíó férgek gyönyö­rűségére. HÍREK A katholikus kántorok mozgalma. A katholikus kántorok f. hó 7-én memoran­dumot nyújtottak át a kultuszminiszternek, amelyben keservesen panaszolják el azt a sanyarú helyzetet, amelyben tengődnek s amelynek javulását őszintén kívánják. Hi­szen lépten-nyomon azokról a kötelességekről beszélünk, melyeket kántorainkkal szemben támasztunk, az egyházzenei reform megvaló­sulását tőlük várjuk, de anyagi helyzetük és egyéb körülményeik rendezéséért vajmi keveset tettünk, eddig. Ezért, kedvetlenednek el a kántori pályától és inkább maradnak tanítók. A július 6-án Szegeden tartott kon­gresszuson, melynek határozatait aug. 7-én a kultuszminiszter elé terjesztették, panaszolták el sérelmeiket. Elpanaszolták, hogy mig a tanítóknak van ünnepje, vasárnapja, szabad­ság vagy betegség esetén ingyen helyettese, melyről az iskolafenntartók tartoznak gon­doskodni, kellő fixfizetés mellett van korpót­léka, vasúti kedvezménye, van nemcsak ugyan­akkora fizetése, jövedelme, mint a legtöbb kántornak, hanem sok helyen ennél több is; van nyugdija: addig a tisztán kántornak ezek nincsenek. Pedig a legtöbbnek a tanítói diplomán kívül: kántori, egyházzeni, sok­szor zenetanári oklevele is van. A stoláris jövedelmük csippal-csuppal jön össze. Helyet­teseket nem kapnak, mert a tanítók, ha vál­lalják is a kántori kötelezettséget, az egyéb munkát, mint: harangozást, ostyasütést már nem vállalják. Helyzetük megbeszélésére te­hát kongresszusra jöttek össze, melynek ha­tározatait memorandum alakjáb in nyújtották át a kultuszminiszternek. Ebben a követke­zőket kérik: 1. Oszlassanak be a kántorok is az országos tanítói nyugdíjintézetbe, mert nekik is van tanítói oklevelük, elemi népis­kolai énekoktatást rendszeresen végeznek és tanítót is helyettesítenek. 2. Allapitassék meg a kántorok részére is 1000 korona mi­nimális alapfizetés és korpótlék. 3. Része- sittessenek a kántorok is vasúti kedvezmé­nyekben. 4. Adassék a kántoroknak is éven- kint 2 hónapi szabadság, mely 'esetben, va­lamint, más indokolt esetben is helyet­tesről és annak díjazásáról a kántor fen- tartó testület gondoskodjék, a kántor fizeté­sének és jövedelmének megcsonkítása nélkül. 5. Kérjük, hogy a főtisztelendő egyházmegyei főhatóságokkal egyetértőleg töröltessenek el mindenféle tekintélyt sértő funkciók, mint ha­rangozás, ostyasütés, temetési karing, stóla birétum, szentelő, lámpahordozás stb. 6. Ed­digi szolgálati évek is számíttassanak be a nyugdíjjogosultságba. Sz. István napján a kedvezőtlen idő daczára a bucsusok nagy számmal jöttek városunkba a búcsúra. Több százan gyóntak és áldoztak. 9 órakor a hatóságok jelenlétében Benfcö József apátkanonok mondott ünnepé­lyes nagy misét és Wolkenberg Alajos dr. theol. tanár prédikált. Katholikus egyesületi élet. A X. katholikus nagygyűlés határozatilag azt a kívánságát fejezte ki. hogy a katholikus egye­sületektől a tagok olyan irányítását kívánja, mely azoknak intenzivebb gazdasági és tár­sadalmi érvényesülését is előre segíti. Az Országos Katholikus Szövetség e határozat végrehajtásaként úgy az összes egyesületek­hez, mint a plébánosokhoz megfelelő körle­velet intézett. Ugyanez alkalommal felhívta a plébánosok figyelmét az eredményesen meg­indult ifjúsági egyesületi mozgalom folytán azok középpontositásának mielőbbi megol­dására. Papnövendékek magasabb kikép­zése. Püspökünk Nyisetor Zoltán László VIII. oszt. végzett papnövendéket tanulmányai foly­tatására Rómába, Sörös Jánost pedig Buda­pestre küldi. • Lelkigyakorlat. A szatmáregy ház­megyei papság lelkigyakorlata hétfőn, aug. 21 én vette kezdetét a Jézustársasági atyák rendházában P. Jámbor László S. J. vezetése alatt és pénteken reggel végződik. A részt­vevők 28 an vannak. Eljegyzések. Molnár Ferencz vaskeres­kedő eljegyezte Origa Annát. — Kovács Ger­gely volt szatmári, jelenleg budapesti főgimn. tanár eljegyezte Márkus Mariska urhölgyet Pestújhelyen. — Hahibán János áll. elemi isk. tanító szombaton jegyezte el Pittner Katicát, a Szatmári Gazdasági és Iparbank erdődi íiókintózetének könyvelőnőjét. Szeptember 3-án lesz a könyvnyom­dászok jótékonyczélu zártkörű tánczmuUtsága, melynek sikere érdekében úgy a rendezőség, mint városunk mindkétnembeli ifjúsága szor­galmasan készül, úgy hogy ez a bál sok-sok kellemes emléket fog szerezni az ott megje­lenteknek. A hölgyek számára frappáns meg­lepetést tartogat a rendezőség. Kinevezések a törvényszéknél. Az igazságügyminiszter előterjesztésére 0 felsége a király Roigonyi Viktor, Balás János, Knoll Béla törvényszéki bírókat és dr. Fabó Zoltán vezető ügyészt a VII. fizetési osztályba so­rozott törvényszéki bírókká, illetve ügyészszé kinevezte. Halálozás. Ozv. hetei Bakó Józsefné, szül. buji és nyírbátori Báthory Zsófia hosz- szas szenvedés után 80 éves korában váro­sunkban meghalt. Kinevezés a földmivelésügyi mi­nisztériumban. A földmivelésügyi miniszter Irinyi István debreczeni lakos végzett jog­hallgatót a földmivelésügyi minisztériumhoz ideiglenes minőségű díjtalan miniszteri fogal­mazó gyakornokká kinevezte. A törvényszék elnöke hivatalában. Dr. Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök be­tegségéből teljesen felépülvén, szept. 4-én át­veszi hivatala vezetését. Elhunyt nagykereskedő. Zommer Ká­roly, kinek régebben virágzó üzlete volt Szatmáron, kedden reggel meghalt. Halálát a Zommer és Andre családok gyászolják. Kiküldetés. Szatmár város a belügy­minisztérium kebelében alakult közigazgatási tanfolyamra Tankóciy Gyula főkapitányt és dr. Antal Sándor főügyészt, Szatmárvármegye törvényhatósága pedig dr. Pe’chy István vár­megyei főjegyzőt küldte ki. Uj megállóhely. A szatmár—nagybá­nyai vasútvonalon Kissebespatak névvel uj megái!ó hely létesült. Aki igazán finom, kényel­mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, 9 Szatmár, Deák-tér az forduljon bizalommal ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt czipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű hazai gyárakban készült czipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből m nden olosóbbrendü készít­ményt, a szokásos bőr- és talputánzato­kat teljesen kiküszöbölte. s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki- vitelü ozipök és csizmák is készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents