Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-23 / 34. szám
„HETI SZEMLE“ Szatmár, 1911. augusztus 23. Szülők figyelmébe! Teljes gyermek stafi Bízások! Fehérnemű, harisnya, kesztyű, sapka, kalap, nyakkendő, zsebkendő. Haj-, ruha- és fogkefe. Szappan, fésű, illatszerek. Pénztárcza, solingeni zsebkések, ollók, borotvák. Önműködő készülékek. Gilette apparat cs -kések. Internátusi fiókos tükör előírás szerint. Iskola-táska, könyvszij. Iskolai hegedűk. Mindenféle hangszerek, azok kellékei, olasz hurok, kotta állvány. Zseb villanylámpa 3 K.. Tűzijáték. Öngyújtók. Gyermek evőeszközök, kézitáska különlegességek. Öv zsinórok aranyból és selyemből. Gyermek bőrkalapok. Telefon szám 296. I RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL SZATMÁR, Deák-tér 8 • | Telefon szám 296. Lényének magas árfolyama van. Impozáns szép alakja márványboltos homlokával, lágy tekintetével, komoly alakjával, halvány arczán az érzések őszinte pírjával, kristályharangként búgó üde hangja, szerény, előzékeny, mindig nemes magatartása, egész külső megjelenése már rabul ejti rokonszenvünket. Derült, örökifjú kedélye, a modern kor beczézett paradoxonaihoz idegen, színlelni nem tudó, nyílt természete, higgadt, centripetalis gondolkodása, feddhetetlen, antik papi jelleme, finom lelkének bokros erényei, mind, mind megannyi pásztortiiz, mely a közelben melegít, a távolba irányt ad. Ernyedetlen munkássága főleg az egyházmegyei hivatalhoz láncolta, hol a papság közvéleménye duplán számítja az éveket. 21 éve dolgozik az iroda lélekőrlő czellájában s kritikus, bizalmi állásában, hol egy önfeledett pillantás, egy elhallgatott szó nekilendült életpályát szelhet derékon, pillanatra sem veszitó el a prudentia, önuralom, gyöngéd emberszeretet támaszbotját. Bizonyság erre egyrészt elhunyt püspökünknek páratlan, tü- neményszerü bizodalma, másrészt öt vármegye papságának szavazatai. Szive a felejthetetlen jóságu Meszlényi püspök iskolájában tanulta a szegények megértő szeretetét. Ajtajától a templomig ala- mksnát bizton váró koldusok sorfala közt halad: a tanítóképző bájos temploma, az Attila-utczai árvaház s uj temploma áldva hirdeti bőkezűségét; titkon, szüntelen gyakorolt jótékonyságának egyéb czimeit nem tudom, csak a hála harmóniáját hallom mind tágabb körben neve említésénél. Családjának erős oszlopa. Gyermeki szeretete évek során haldokló édes anyja, derék jó atyja iránt, hű zarándoklása a hidontuli temető három kedves halottjához — megható vonásai szép jellemének. Egyházának törhetetlen meggyőződésű, tüntetés nélkül igaz áhitatu hive. S hogy mily lobogva lelkesedik szive a magyar hazáért, annak kultúrájáért, azt különösen egy gyönyörű szónoki beszédéből értettem meg, amidőn az életbe lépő ifjú tanítókat buzdította nemzetmentő hivatásukra. Minden valóban értékes szellemnek van valami mondanivalója : Szabó Istvánnak tettei beszélnek. Nagyrabecsülés, szeretet övezi őt, mint embert, mint papot, mint a közügy munkás- kezű, erős fejű, áldozatkész, melegen érző szivü, példás jellemű harczosát. És legyen szabad uj kitüntetésében az ifjúság diadalát is ünnepelnünk, az életerős, tevékenységre szomjas korét, mely előtt még messze, szép jövő áll. Legyen ez a jövő Isten áldásával megszentelt, messze és mese-szép. Dr. Varrentrapp, porosz egészség- ügyi tanácsos írja: Hashajtósókban való rendkívüli gazdaságánál fogva a természetes Ferenc* József- keserüviz használata mindenekelőtt ajánlható oly esetekben, amikor arról van szó, hogy a gyomorba csak kis vízmennyiség jusson. — Kapható gyógytárakban és füszerkereskedé- sekben. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. Az Emke negyedszázados működése. Jubileumi megemlékezés. Az Emke a múlt század 80 as évei elején megindult országos magyar közművelődési társadalmi mozgalom időrendileg nem első, de erőre és fontosságra nézve legnagyobb közművelődési egyesülete. E mozgalom oka negyedszázad előtt az az európai nemzetközi feszültség, melyet az 1877/8. évi orosz török háborút és illetve a hármasszövetséget követőleg, Gambetta revanche- és Gladstone „Hands of“ politikájával kezet fogva, Bosznia és Herczegovnia okkupácziója s általán a keleti kérdés miatt az elkeseredett orosz pánszlávizmus és rövidlátó szövetségese, a dáíco-románizmus idéz elő. E'.időben a moszkvai, szentpétervári, odesszai slb. Szláv jótékonysági egyesületek és a bukaresti Socie- tatea Carpatii, mint a jelenlegi román Liga anyja, 152 titkos bizo’tsággal, az ismert „orosz emisszárius“-okkal és a „guruló rubel“- lel árasztják el az osztrák-magyar államszövetséget és a körülfekvő apró államokat s a Törökországban kipróbált módszer szerint aláaknázva a monarchiát, a 81. jan. elei kri- vosjei felkeléssel már csak a puskaporos hordó felrobbantásáról van szó, hoííy kitörjön az általános európai háború. Egyidejűleg Oroszország Bessarábia és Galicia felől „Dzsingizkán korára emlékeztető“ lovassággal és a legnagyobb előkészületekkel már meg is kezdi ellenünk a mozgósítást; Romániából pénzt és fegyvereket csempésznek be az erdélyi részbe, Bukarestet és a kárpáti határszéleket ellenürik nagy költséggel és lázasan erődítik és minden a készülő nagy vérfürdőre mutat. Kényszeritőleg lép fel erre nézve Oroszországban a nihilismus, melynek „villámáramát a pánszlávizmus drótjára kell átcsatolni“, hogy igy befejeztessék a mi Sanstefánónál abban maradt s illetve, hogy „az összes szláv folyamok az orosz tengerbe szakadjanak“. Ezért a Szláv jótékonysági egyesületek támogatói élén a legmagasabb cári pártfogástól kezdve, a külügyminiszter, az összes miniszterek és a hadsereg első tisztje állanak, és az 1879: 18. és 1883: 30. t.-cz.- ből kiindulólag, mely nálunk a nép- és középiskolákban tantárgy, tehát nem tannyelvképpen elrendeli az államnyelv tanítását, botorul belejátszva megindulnak ellenünk a nagynémetországi Schulverein honi izgatásai, „ Aufruf“-yai és „Protest“-jei is, mig az olasz irredenta az Adriai partvidékekért 82 dec.- ében Triestben Felséges királyunk ellen egyenesen a merényletig vetemedik. 81. május 12-én jön össze a nagyszebeni román nemzeti konferencia, mely lényegében az unió, kiegyezés, duálizmus és hármasszövetség ellen foglal állást, megindítja a Memorándumok és Replikák, a külföld előtt rágalmazó iratok áradatát; Erdélyben és Romániában kihívó és tüntető máj. 15 iki és százéves Hóra-ün- nepeket ül s még az erdélyi szászok is 84. aug. 20 án Nagyszebenben a berlini Schulverein küldötteivel ölelkező 700 éves, magyarellenes Hermann-íinnepeket tartanak. Ezidőben Rezső királyfi, trónörökös 82. juh-ától, néhány év múlva beállt kora haláláig, Erdély uraitól körülvéve, vadászat cimén járja az erdélyi részt, melyet mind a német, mind az orosz katonai irók „a monarchia legsebhetöbb pontjáénak, „Achilles sarka“-nak mondanak s németországi katonai lapok sürgetésére, a határrendőrök számbavételére beutazza Erdélyt Beck altábornagy, vezérkari főnök is. Mert „olyan izzó a légkör, — Írják a lapok — mi nF nyárban a vihar előtt“: Mind e veszélyek közepette, „mint a bárka fehér galambja, a vizözön felelt“ jelenik meg a magyar közművelődési társadalmi mozgalom, melynek előfutói a Sárosmegyei és a Temesvári magyarnyelv-terjeszlő- egyesület, a Emke, a Szatmármegyei Széchenyi- tírsulal és a budapesti Magyar Iskola-Egyesület s melynek példája más kisebb egyesületekkel foly be arra, hogy a budapesti és kolozsvári sajtó egyhangú sürgetésére 84. dec. 27-én, karácsony harmadnapján Kolozsvárt is a városházán összejöjjön egy kis értekezlet, mely ugyancsak egy „kolozsvári“, helyi egyesület alapítására hivatott egybe, mely azonban az ekkor kiküldött 27"-es s méginkább az ebből választott 5 tagú Alapszabály készítő és előkészitö-bizottság munkája által nagyszabású erdélyi jelleget, ölt. Az Alapszabályok készítésénél ugyanis számbavétet- tek mind a fenti veszedelmek, az orosz határszél közelsége, melyről megmondatott, hogy a „kozák este még kívül áll s reggelre már az Olt vizében itatja meg lovát“; a Romániai irredenta követelése a „Tiszáig“, melyről hivatalos térképek terjesztetnek az iskolákban ; s a szász túlzók izgatásai, akik már a nemzeti ébredés idejétől, a reform korszaktól — amint azt id. Wesselényi Miklós báró feljegyezte — sugalltaikkal látják el a német- országi napisajtót. Számba vétetett ujabbkori nemzeti életünknek ama hármas megnyilatkozása, mely szerint Kossuth Lajos az áll. iskola elvével szemben már 1848. aug. 5-én a képviselőházban kijelenté, hogy: „az ál- lamnak nincs feneketlen kútja, melyből kész aranyai meríthessen“; Eötvös József báró, Magyarország első közokt. minisztere 1867. juh 3 án Népnevelési egyesületek alakításával akarja pótolni az államköltségvetés hiányait, miután: „Ha van feladat — mondá — melynek megoldására az állam minden hatalma elégtelen, az a népnevelés“; s 1884. nov. ében, különösen Grünwald Bélának az áll. közigazgatást mint egyedüli orvosszert követelő beszédével szemben Tisza Kálmán kormányelnök maga adja ki a jelszót, hogy: „Nem tehet mindent az állam, tegyen a társadalom is". A társadalom pedig a „testvéri érzés, a király fennkölt személye körül való csoportosulás és az egymás megértése“ jegyében, mire eszköz a nyelv, évszázadok vérzivatarai alatt kipusztult erdélyi magyarság javára megkezdte működését. Az első értekezlettől az 1885. ápr. 12-én és aug. 31-én Kolozsvárt a történelmi nevezetességű vigadóban, hol 48. máj. 30-án az unió kimondatott, megtartott alakuló, illetve tisztválasztó közgyűlésig — miközben Kossuth Lajos „Magyarország jobbkeze“ „jogos önve'- delmé^-t hangsúlyozó üdvözlő sürgönye is megérkezik — 25 megyei, városi és járási fiókválasztmánnyal, 6303 örökös-, alapító- és rendes taggal, valamint 432 476 K vagyonnal, mintegy az égből alászállva, már kész az egyesület úgy, hogy hasonló jelenség az egyesületi élet történetében Magyarországon még alig fordult elő. A tisztválasztó közgyűlés után a rendszeres és tervszerű Munkaprogramm elkészítése, a szakosztályokra oszlás, a gyűjtés és a szervezés foly tovább és pedig oly erővel, hogy az Emke kész-vagyona alig két év alattt, előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perczben friss pörkölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakarít- W hatnak mindazon vevők, kik pör- I költ kávét vesznek mert annyi V hepörkölödik a házi pörkölésnél. Kérem próbavételét, melyből meggyMdliet. * te
