Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-09 / 32. szám

Szatmár 1911. augusztus 9. 3 „HETI SZEMLE* io % !! engedmény!! Hasznos meglepetés! io i !! engedmény!! A. nagyon előre haladt idény következtében, mindennemű nyári ezikkeimet ÍO százalék engedménnyel árusítom. Különösen: fürdő és flotti áruk, szalma és nemezkalapok, turista és 13nnnl'iii'l'hríl /Aj? Q Telefon tennis ingek, sport övék, mellények, nyakkendők még nagyválasztékban —296— ban. Ott évek hosszú sora óta magas hul­lámokat vert fel a tomboló véres forradalom, melyet alig nyomnak el egy helyen, felüti fejét máshol. Az államok kiküldöttjei, más érdekeltek és tudósok tanulmányozták az ottani viszo nyokat a helyszínén. Azoknak közleményeit és hivatalos je­lentéseiket ismertetjüka következőkben. Lezius tanár hiányos történelmi felfogásnak tartja, a zsidókérdés fejtegetésének elitélését, vagy azt felekezet ellenes bujtogatásnak nyilvání­tani, hiszen az ő viseletűk kényszeríti utó­végre az embereket arra, hogy saját otthonukat megvédelmezzék. Senkisem veheti rossz néven bármely nemzetnek, ha saját othonában, szükségleteit saját érdeke szerint intézi, még ahhoz is joga van, ha alkotmányos utón hozott törvényeket szükséghez képest alkot­mányos utón megváltoztat vagy egészen el­törül. Azok, akik az egyenjogositás törvényét megalkodták, sem voltak csalhatatlanok, ezt a következmények sok helyen igazolták. A ta­pasztalat pedig bőven igazolja, hogy zsidóék minden eszközükkel elég hangosan követelnek és elősegítenek olyan törvénytörlést vagy alkotást, mely az általuk gyűlölt más val­láséi papoknak tekintélyét, szerzett jogait csorbítja. Az orosz és lengyelzsidó az óhitüek más fajtája, de ezt a másik fajjal a talmud — szellem és rabbinus fegyelem tartja össze, bizonyos titkos és összeskiivésszerii kö­telékben. Ezek a kazár renegatok, túltesznek a régi fajon, ők zsidóbbak az ószövetségesek­nél, a haladott korba sehogy sem egygyező talmud elveket, szégyentelen nyers, kímélet­len módon alkalmazzák és a haladott jóérzésii zsidóknak sok bajt és szégyent okoznak. A legújabb orosz forradalmi mozgalmak általános érdeklődést keltettek fel az orosz- országi zsidók iránt, mert azok mint üldö­zöttek, jajveszékelve keresnek maguknak más népek között menedéket. Azok akik az ottani viszonyokat is­merik és nincs okuk az igazságot leplezni, egy véleményen vannak abban, hogy az ottani hosszúra húzódó véres forradalomnak vezetői, az ottani zsidók. Ők az agitátorok, ők a bujtogatók a népgyüléseken és a sajtó­ban, ők az együgyii parasztok és munkások bujtogatói, a tömeges lázadások olyan veze­tői, aRik midőn a feldühödött nép vérontásba keveredik, ügyesen félreállnak és igy az a szerencsétlen félrevezetett nép áldozza fel testi épségét ő értük, akik fanatikus gyűlö­lettel viselteinek azok ellen akik hivatva vannak az állami rendet fenntartani, a népet az ő csalásuktól megóvni. Wrba munkája az oroszországi forradalomról számtalan adattal igazolja a fent elmondottakat. TicliomirolT államtanácsos, a gyógyszertártaii tanára a moszkvai császári egyetemen, jelenti: Meg­figyeléseim szerint a természetes Iferencs «Jó*seF-keseriiviz gyor­san és biztosan ható hashajtószer. A Ferencz József keseriivizet a be­tegek jól bírják és hosszabb haszná­lat mellett sem okoz fájdalmat. — — Kapható gyógytárakban és fűszer- kereskedésekben. A Szétküldési- igazgatóság Budapesten. Ez a zsidófaj imént leirt osztálya, va- gyonilag hamar felcseperedik, ha jóhiszemű jámbor nép közé keveredik. Jobb módra tevén szert, a más val- lásuak által alapított és fenntartott iskolák­ban taníttatja gyermekét, de az a talmud erkölcs, melyet az utódok othon magukba szívtak, rnegrontotta lelkűket és ezekből lesz nek a szabad gondolkozók. Ezek azok a jószivü hazafiak akik a népgyüléseken oly pazar bőkezűséggel oszto­gatják a keresztények birtokát, a tulajdon­jog szentsége előttük csak akkor szemét, ha az ő tömött zsebjükről van szó. A nemzeti vagyont ők megvetik, mert avval nem lehet nekik üzérkedni, hiszen ők nem érzik a nagy nemzeti célok nemes szolgálatát. Mindezt látva a szerencsétlen szomszéd nép véres vergődésében, lelkiismeretünk azt parancsolja, hogy ezeknek beözönlését eré­lyesen megkell gátolni, a bentlevőket pedig szigorú törvényekkel megfékezni és az általuk i érthető eszközökkel megtanítani az igaz emberségre. Szatmár vármegye búzatermése. Súlyos csapás nehezedett ez évben Szatmár vármegye közönségére. Istenáldott földjén, mely eddig bőven ontotta a búza termést, ma szomorúság és gyász ül. Nyolczszoros mag helyet még háromszorost sem hozott. Egyes községekben már májusban kiszán­tották az utolsó szál búzát is, és kapásokat vetettek helyébe, de a rettenetes szárazság miatt ez sem kelt ki. Más helyeken a ter­més még a vetőmagot sem hozta meg. Ismét más helyeken alig kétszeresét, háromszorosát. Tizenhat millió korona az a kár, melyet Szat­már megye csak a búzatermés által szen­vedett. Vannak községek, melyekben egy ’szem búza sem termett, melyek egy maguk­ban 60—80.000 korona veszteséget szenvedtek. Felér ez egy óriási tíizvészszel. Már pedig a legnagyobb szánalommal fordulunk a tűzvész által sújtottak felé. De a tűzvész után az ipar, a kereskedelem nyer valamit, mert a romok helyébe alkotni kell valami újat. Mig egy rossz termés után, az álta­lános szegénység miatt, az ipar és keres­kedelem is óriási pangást és hanyatlást mutat. A vármegye egész közönségének érdeke az, nemcsak a gazdaközönségnek, hanem az iparnak és kereskedelemnek is, hogy gaz­dáink általános adóelengedésben, vagy legalább is a legnagyobb fokú földadó leírásban része­süljenek. Az 1875. VII. t.-c. megállapítja, hogy ha a szántóföld fagy által okozott árviz által, elpusztul, vagy tartós szárazság által az egész határ termése annyira elszárad, hogy az évben a föld már nem hozhat uj ter­mést ; vagy erős szélvihar elviszi a termést s nem lehet újból összehordani, vagy ha rozsda vagy burgonyavész, de még a mezei egér is pusztít a vidéken ; ily esetekben helye van az adóleirásnak. Ha minden egyes károsodott község és maga az egész vármégye kérelmezni fogja az adóelengedést, lehetetlen, . hogy az állam ne nyújtsa segítő jobbját, és ne engedje el, vagy ne mérsékelje az adót rtgy, hogy némely községnek egészen, a másiknak Vs vagy 2/s részben elengedi azt. Szabó István kanonok. A „Szamos“ mai száma hozza, hogy a király püspökünk előterjesztéséré Szabó István, pápai praelátus, apát, püspöki irodaigazgatót szatmári kano­nokká kinevezte. — Informácziónk szerint a király a kinevezést már aláírta, és legköze­lebb meg is fog jelenni. Lelkigyakorlatok az egyházmegyei papság számára. A szatmári jézustársasági atyák házában f. évi augusztus 21—25-én a papok számára lelkigyakorlatok lesznek, a melyek aug. 21-én este 8 órakor kezdődnek és 25 én reggel végződnek. A résztvevők a jézustársaságiak házában és a szeminárium­ban kapnak szállást és a jézustársaságiaknál ellátást. Jelentkezni aug. 15 ig kell P. Alaker István házfőnöknél. Akik a jelzett napokon nem jöhetnek el, bármely hét hétfőjén kez- dődőleg három napos lelkigyakorlatot vehet­nek, ha előzőleg ezen szándékukat P. Alaker István J. t. kázfőnöknél bejelentik. Az Egyházmegyei Oltáregyesület első kiállítása. Az egyházmegyét oltáregye­sület a folyó év őszén fogja rendezni első kiállítását Szatmárnémetiben, amelyben az egyházmegye oltáregyesületeitől készített egyházi szerelvények lesznek bemutatva. A kiállítás után a tárgyak azonnal szétosztat­nak az egyházmegye szegény templomai kö­zött. Ez első együttes kiállításra casulák, albák, tobaleák, superpelliceumok, ministráns- ingek, corporalék, purificatoriumok, hume- ralék, antipediumok és szószékteritők készül­tek. Püspökünk felhívja a lelkészeket, hogy ha e jelzett egyházi szerelvényekre templo­maiknak szükségük vau — amit a kerületi esperes igazolása bizonyítson — küldjék be szeptember 15 ig folyamodásaikat — az Ol­táregyesület elnökségéhez intézve — az egyházmegyei hivatalba, fölsorolva egyen- kint a kérelmezett tárgyakat és az antipen- diumoknál, tobalenknál, szószéktakaróknál megadva a szükséges méreteket is. Plébánosi kinevezések. Püspökünk Martinon Fortunát sz. Ferenczrendi házfőnököt kaplonyi plébánosnak, Czáich Gilbert nagy­bányai minorita házfőnököt pedig giródtót- falui plébánosnak kinevezte. Áthelyezések a Jézustársasági ren- házban. P. Groeger Vilmost áthelyezték Kalocsára ; P. Jámbor Lászlót Budapestre ; P. Müller Fülöpöt Innsbruckba. Szatmárra jönnek: P. Fialla János Kalocsáról; P. Varga István Budapestről; P. Zsíros Ferencz Pozsonyból. Mazurek Pál halála. Nemcsak ná­lunk, hanem az egész egyházmegyében is mély részvétet fog kelteni városunk egy régi, tekintélyes polgárának Mazurek Pál, székesegyházi sekrestyésnek vasárnap, e hó 5-én, 75 éves korában váratlanul, szivszélhü- dés következtében bekövetkezett halála. A megboldogult nemes lelkű, vig kedélyű, tö­rekvő, munkás, kötelességtudó, pontos, és lelkiismeretes ember volt, akit a mély val­lásosság, egyházához és hitéhez való ragasz­kodás jellemezett. Isten hosszú élettel és szép, nagy családdal áldotta meg őt. Hálálát özvegye, gyermekei, ezek közt Mazurek Gyula dr. nagyváradi püspöki iktató, veje Hoffmann József gyakorlóiskolai tanitó, és unokái gyászolják. Temetése kedden délután ment végbe nagy részvét mellett és Pemp Antal prael. kanonok végezte fényes segéd­lettel. előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perezben friss pör­kölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakarít­hatnak mindazon vevők, kik pör­költ kávét vesznek mert annyi bepörkölödik a házi pörkölésnél. nróhavátelét. melyből meoivőződliet. 16 HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents