Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-25 / 4. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉS I Á RAK: Egy évre — 6 K f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 10 fillér. Tanítóknak és kózműiparösoknak egy évre 4 korona. Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő : VARJAS ENDRE. Laptulajdonos : A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemé­nyek, pénzek, hirdetések stb. a Fáxmány-saitó czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése B korona.---------------- Nyílttér sora 40 Aller. ---------------­A Itip megjelenik minden szerdán. Katholikus palotát Szatmárra, Ungvárra! i. Levél a szerkesztőhöz. Szatmár, 1911. jan. 24. Nagyon sajnálom, hogy szives volt megtisztelni azon felhívással, hogy szóljak hozzá a kath. kultúr­palota kérdéséhez. Sajnálom ezt azért, mert nem szívesen háborgatom senkinek a szép álmait. Fiatalabb koromban szükebb körömben nevezetes voltam arról, bog}' nagyon könnyen lelkesültem. Ebből a tulajdonságból jókora meny- nyiség még ma is birtokomban van, de azzal a különbséggel, hogy fia­talabb koromban mások rántottak le az álmok országába vivő pari­páról, ma nehezebb lévén az öreg ember csizmája, mint a batalé, aggályoskodóbb a gondolkozása, mint a fiatalé, addig rágódom a lel­kesítő gondolaton, hogy végre is fel sem ülök a száguldásra kész paripára, hanem szépen a földön maradok s álmodozás helyett kal­kulálok. Az azonban, hogy repülésre készen álló fiatalokat megállásra szólítsak fel, hogy elrontsam álmai­kat, igazán nem egyezik természe­temmel s most a szerkesztő ur fel­hívása következtében mégis kény­telen vagyok ilyesfélét cselekedni. * A Heti Szemle folyó évi 3. szá­mában (+) jel alatt ezeket írja egy lelkes (bizonyára fiatal) férfiú: „Óri­ási anyagi és erkölcsi tőke van a kezünkben“ s aztán ebből szépen tovább fűzi a kápráztatóan szép álmokat, felsorolja erőinket: „Kath Kaszinó, Kath. Legényegyesület, Népszövetség, Czeczil-egyesület, Páz­mány-sajtó, Alapítványi pénztár, két Congregatio, Ültáregyesület, Iro­dalmi Kör, Heti Szemle, és alaku­lóban a Katholikus Gyermekvéde­lem otthona,“ s utána teszi, hogy „a legtöbbnek vagyona van.“ A felhozott idézetből indulok ki s elfogadva azt, hogy „erkölcsi tőkénk“ van, tagadásba veszem az „óriási anyagi tőke“ létezését. Nemcsak óriási anyagi tőkénk nincs, de számba vehető tőkénk sincs! A felsorolt egyesületek közöl csak néhánynak van valamije s ez oly csekély, hogy ily nagy arányú intézmény létesítésénél, melynek létesítése csaknem fél millió koro­nát tenne ki, szóba sem jöhet. Nincs vagyona a Népszövet­ségnek, nincs a két Kongregáczió- nak, nincs az Oltáregyesiiletnek, nincs az Irodalmi körnek, nincs a Heti Szemlének, s nincs az alakuló Gyermekvédelemnek, sőt ily czélra fordítható vagyona nincs az alapít­ványi pénztárnak sem. Maradnak anyagi erőforrásul a Kaszinó, a Legényegyesület, a Cze­czil-egyesület és a Pázmány-sajtó. Lássuk ezek vagyonát a nagy csizmában a rögös földről. Azt mondja czikkiró, a Kaszinó telke megér 70 ezer koronát; ha eladásra kerül, megadnak érte 60 ezer koronát; ebből kifizeti a Ka­szinó a terheit s marad jó esetben 30 ezer korona számba vehető összeg. A Pázmány-sajtó telkét 40 ezer koronára értékeli ; jó körülmények közt meglehetne érte mostanában kapni 30 ezer koronát; ezen összeg épen elég volna a sajtó terheinek kiegyenlítésére s tisztán állana a sajtó s át lehetne adni az egyház­megyének. A kultúrpalotára marad ezen a czimen 0-a. A Legényegyesület házas tel­két 35 ezer koronára értékeli a czikkiró. Tegyük fel, hogy megér annyit; marad e czimen 35 ezer korona. A Czeczil-egyesület vagyona 80 ezer koronára van értékelve, de ezt a telket az építendő kultúrpa­lota telkéül szánja a czikkiró, te­hát, ha ennek a teleknek ily czélra való felhasználását megengedi az alapitó levél, maradna az építke­zésre felhasználható összegül két intézetnek 65 ezer koronája, és megvolna a telek. Tegyük fel, hogy a palota a telek nélkül csak 350 ezor koro­nába kerülne, maradna kölcsön ál­tal fedezendő összegül 285 ezer ko­róna. Ennek évi amortizácziós ter­mészetű kamata, ha kedvező fölté­telek mellett kötött 50 évre terjedő amorfizácziót veszünk számításba, 16.388 korona. (5.75 °/o) Lássuk ennek fedezetét. A Ka­szinó fizethetne 3000 korona bért, de ebbe bele kellene tudni az ő tőkéjének (az építésre adott 30 ezer koronájának) kamatát; ez 1500 ko­rona ; marad tehát e czimen kamat- fizetésre fordítható 1500 korona. A Legényegylet kölcsönadott tőkéjének kamatában kapna otthont, tehát ettől semmi további bevétel nem várható, nincs is miből adnia. A Czeczil-egylet nem fizetne, sőt esetleg követeléssel lépne fel. A Pázmány-sajtó nem fizethetne évi 600 koronánál nagyobb bért, ennyiért van otíhona jelenleg. A vendéglős járulékát tegyük vérmes számítással 1000 koronára. A vagyonnal nem bíró egyle­tek évi hozzájárulását tegyük 300 koronára. (Ennyit sem fizethetnek). Mondjuk, hogy az Alapítványi pénztár oda tenné helyiségeit s fi­zetne évi 1500 koronát. A nagy terem évi jövedelmét tegyük 1000 koronára, a boltok bé­rét 6000 koronára. Több jövedelem nem vehető számításba, mivel 350 ezer koroná­ból nem lehet annyit építeni, hogy még lakások is legyenek a palotá­ban. .. Összegezzük a várható jöve­delmeket: 1. A kaszinótól 1500 kor. 2. A vendéglőtől 1000 „ 3. A nagyterem használatáért 1000 „ 4. Az alapítványi pénztár 1500 ,. 5. Bolthelyiségek bére 0000 0. A Pázmány-sajtótól 000 ,. 7. Az egyletektől ______300 Öss zesen 11900 kor. Levonva a 16,388 koronából (az amortizáczió évi összegéből) a 11,900 korona várható jövedelmet, marad fedezetlenül 4,488 korona. Épület fenntartására kell évi 500 korona, adóra kell hozzávetőleg 2000 korona, marad fedezetlenül 6,988 korona. Azt mondja erre a (+) jelii czikk írója, hogy hát a szegény alapból várható 100 ezer korona, hát a Meszlényi-féle hagyaték ka­matjából várható 100 ezer korona? Erre azt felelem: ezek megka­pását kell biztosítani első sorulag.

Next

/
Thumbnails
Contents