Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-26 / 30. szám
Szatmár 1911. julius 26. HEH SZEMLE 3 10 °|o !! engedmény!! Hasznos meglepetés! io i !! engedmény!! A nagyon előre haladt idény következtében, mindennemű nyári czikkeimet 10 százalék engedménnyel árusítom. Különösen: fürdő és flotti áruk, szalma és nemezkalapok, turista és / # nrílt i fii //>!» Q Telefon tennis ingek, sport övék, mellények, nyakkendők még nagyválasztékban J-vliy tlVy tiILII, —296— szédek hangzottak el. Nem kisebb jelentőségű azonban beszédének az a része, amelyben az 1600 koronás papi kongrua fölemelését követeli, és ötödéves korpótlékot kér a papok számára. Beszédének ezt a részét Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspök is nagyon helyeselte, aki teljesen egyetértett Gyurátz Ferenczczel abban, hogy a papi kongruát föl kell emelni. Azt hisszük, hogy Majláth Gusztáv, mint egy nagyon szegény egyházmegyének főpásztora a mai anyagias korban nagyon érzi, hogy a szegénységtől, a nyomorúságtól való félelem mily sokakat tart vissza a papi pályára való lépéstől, és ezért volt mindig és mindenütt lelkes szószólója a papság anyagi helyzete javításának. Ä zsidóság történetéről. Irta: Id. EGAN LAJOS. TV. • A népisme a tudománynak egy ágazata, annak tudása, minden müveit embertől meg- kivántatik. Tanítják az emberfajokat, Írásban és képben. A tudomány telsorolja az emberfajokat és osztályozza faji tulajdonságaik, jellemző ösztöneik, testalkotásuk, kifejezésre jutott általános szokásaik, modoruk, vágyaik kedvelt foglalkozásuk szerint. Egy mindenütt létező fajnak, az évezredek óta vándorló, külön külső és belső fajjelleggel biró zsidófajnak külön feltüntetését egy idő óta már seholsem találjuk, pedig nézetünk szerint ez által egy igen hasznos tudást nélkülözünk, melyet minden érett eszü embernek alaposan tanulmányozni igen célszerű, sőt közgazdásznak, politikusnak el- keriilhetlen kötelesség. Ha az általános műveltség azt követeli, hogy idegen népekről, faji, erkölcsi, műveltség és erőkifejtés dolgában tiszta képet alkossunk magunknak, annál szükségesebb, hogy tiszta képet alkothassunk magunknak olyan különálló népfajról, mely köztünk él és már nagyon bátran kezd belemarkolni magán és közügyeinkbe. Az ő külön befolyásuk fosztotta meg a mai nemzedéket az ő ismertetésüktől, igy vált belőle egy: „vándorló titok“ — melynek leleplezése közszükség, mert az ő természetük és természetté vált ténykedéseik nem ismerése, a kulturnépek romlását idézi elő és ez a hanyatlás már nagyon is felismerhető, azért a reájuk vonatkozó fel világosi tás sürgős feladattá vált, mert hatalmat gyakorolnak már sok irányban és ennek folytán napról- napra nehezebb lesz az igazsággal megismerkedni ; hiszen látjuk, hogy nincs az a nemes, szent érzület, mely ellen a zsidó sajtó, a legkérlelhetetlenebb kritikát ne gj7akorolná, ha azonban velük szemben, a legszerényebb észrevétel ejtetik, ez miveletlenségnek, bár- dolatlanságnak, vallási vagy faji türelmetlenségnek mondatik. A szabadgondolkodók lármáznak ezért leghangosabban, hát engedjék meg, hogy most már a számtalan és erős kihívások után, az általunk követett gondolkozás szabadságra hivatkozva, mi is a szabad kritika körébe illesztjük a zsidóság viselkedését, mert erre a jövő kulturfejlődésnek nagy szüksége van, miután úgy a nép tömege, mint a felvilágosodott osztályok nagy része, a zsidókérdés és az antiszemitizmus lényege felől alaposan félrevezetve lett. Ha a nemzet öregjei visszatekintenek a múltba, elég okot találnak a csudálkozásra, milyen nagy a változás a becsület fogalma, az erkölcs, a jog és kötelesség, a tisztesség és illem dolgában. Kialakult a modernség a házban és házon kívül, a polgári jogok és kötelességek gyakorlatánál, uj eszmék és jelszavak keletkeztek, uj irányok támadtak, nagy lett a kavarodás, de a tiszta lelkű, nyugodt szemlélő átlát a ködös borúlátón és méltó felindulással látja: hogy a pálinkamérő ködös borulatba ejti a kisember agyvelejét és aprópénzt ád neki szavazatáért, persze ennél a munkánál a nagybankó az ő zsebébe ragadt, mert a követválasztás is üzlet. Üzlet minden, politika, házasság, irodalom, tudomány, művészet: ez az elzsidósodás! és ebbe sajnos, ma már a nép minden rétege belekóstolt. Alig hogy belekóstoltunk, minden téren látszik a hanyatlás, a zavar, a romlás. Hanyatlott a tartalmas életokosság, midőn egy idegen elemet az ő hibás életszokásaival föltétlenül felszabadítottunk. Ki tagadhatja azt, hogy a zsidó életszokások helytelenek, hiszen azt mindenütt, a hol szabadon gyakorolhatták, megunták, megutálták és különféle módozatokkal, a kor és társadalom színvonala szerint javították. Javíthatják ezt törvényekkel, a törvények szigorú kezelésével, a nép fölvilágo- sitásával, ellenálló képességének fokozásával, a sorompók elzárásával, hogy a káros anyag távol tartassák. Ez is filantrópia, melyet megtenni egy okos kormány, a reá bízott nép legbecsesebb érdekeinek fenntartása végett köteles. Felderítő szolgálatot végzünk mi, midőn mindezeket nyíltan elmondjuk. Nem zavar ki bennünket ebből a köteles irányból sem azok lármája, akik ludasnak érzik magukat, sem azoknak nyöszörgése, akik csak a zsidóék számát, erejét és befolyását akarják kihasználni, holott ők is velünk egyformán Ítélik meg tulajdonságaikat. Hallgassunk inkább a világ számtalan kiváló szellemeire és kövessük azok tanácsát, mint azokét, akik a zsidóság túlságos és igazolatlan támogatásával, önmaguknak pillanatnyi hasznot keresnek, a jövő és közérdek rovására. Hallgassunk inkább azokra, akik a világ minden nyelvén hirdették azt, hogy a mely nép erkölcsi alapját elhagyja, az elpusztul. A különféle fajok szokásai és erkölcsi irányának keveredése, romboló hatással van ; arra a népéletek története elég példával szolgál, de hogy éppen a zsidóság túlságos keveredése végzetes, azt' évezredek története és a legújabb orosz, román és más események igazolják. Mintha egy ragályt okozó méreg hordozója volna az a szerencsétlen vándorfaj, melytől csak akkor szabadulhat meg a világ, ha a maga talaján egyesülve, saját hibái tul- tengésébe vagy belepusztul, vagy átformálódik. Az átformálódásra is, hála Isten, találtunk szép példákat és kalapot emelve őszinte örömmel látunk ilyeneket, de sajnos még igen kevés számmal, de az bizonyos, hogy ezek is őszinteséggel osztják a mi véleményünket. Ne kicsinyítsék és ne szidják a történelmi osztályt olyanok, akik a saját történetükben oly kevés dicsérni valót tudnak felmutatni és ha azt abban a hitben teszik, hogy az ő szennyesük eltűnt, feledékenységre kényszerült, azon majd segítünk alaposan, ez talán lejjebb hangolja ócsárló, bántó vakmerőségüket. Mi gavalléros türelemmel viselkedtünk eddig, faji és felekezeti szempontból mindenki iránt. Előzékenységünkkel rutul visszaéltek. Szinte tűrhetetlenné vált a helyzet; toleran- sok tudtunk és jövőre is akarunk lenni, de azt követeljük, hogy bennünket ne bántsanak. Méltányoljuk az emberi erők és szellem fejlődését, hisszük hogy az emberi szellem a világosságot keresi, hisszük hogy a finomodott érzés tágas, utat enged az elbukotlak és tévedettek visszatérítésére a jósághoz. De ez az erős hitünk ne vakítson el, az igazság felismerése és a kézzel fogható tények helyes és bátor megítélésében. A nagyterjedelmü tudományos kutatások beigazolták, hogy az emberi egyenlőség olyan jelszó, melyet olyanok szeretnek használni, akik arra rászorulnak és szeretik hallani a jobb emberekhez való összehasonlítást. Pedig van nagy külömbség a temperamentum, a kedély, bizonyos irányú ‘örökölt vagy terheltséget eláruló tulajdonságok által az egyedekben és fajokban, mely a gondos nevelés és sok jó példa utján sem távolodik el egykönnyen. Ezt mi most közelről látjuk. A szabad gondolkozók talán lesznek oly szívesek megengedni, hogy osztályozzunk mi is, a mi szabad véleményünk szerint és gyakorolhassunk mi is kritikát azokról, kik ezen szabadságot oly erősen gyakorolták velünk szemben. Apponyi után Andrássy. Apponyi és Andrássy lehetnek a mai ellenzéknek egyedül méltó és hivatott vezérei. Az egyik mint Magyarországnak ma legnagyobb politikai szónoka, aki a magyar nevet az egész Európa és az egész világ előtt tiszteltté tette és aki 1905-ben az ellenzéket páratlan agitácziójával egyedül tudta győzelemre segíteni, a másik, mint a királynak és a befolyásos, főrangú köröknek kedvelt embere, mint a nagy Andrássy Gyula grófnak fia, és alkotásának, a kiegyezésnek letéteményese, őrzője és rendíthetetlen hive, a ki a nemzeti vívmányoknak már-már megnyerte a királyt, a főher- czegeket és generálisokat is, midőn Justh Gyula szerencsétlen politikájával letörte a nemzetnek összes reményeit. Andrássy beszéde jelentőségében felülmúlta az Apponyiét is. Mert Andrássy eddig a munkapártnak nem csinált oly határozott oppozicziót, mint Apponyi híveinek nagy része beállott a kormány támogatói közé. Andrássy 67-es politikus, Apponyi pedig 48-as, Andrássy mindig kormánypárti, Apponyi mindig ellenzéki volt. Andrássy beszéde a katonai javaslatok ellen igazi drága gyöngy. Felrázza a nemzetet. Bizalmat és reményt önt a csüggedőkbe. Ellenmondást nem tűrve, megdönthetetlen logikával bizonyítja és követeli a nemzet jogát a magyar vezényleti és szolgálati nyelvhez, a magyar zászlóhoz, czimerhez és jelvényekhez. Ez volt a nemzeti küzdelem kiinduló pontja, ettől hiba volt Justhéknak tiz évi nehéz küzdelem után eltérni. Annál tiszteletreméltóbb Andrássy, Apponyi, Károlyi, Hadik és Széli Kálmán ragaszkodása ezen követelményekhez. Mélyen tisztelt előfizetőinket, különösen a papságot és tanítóságot tisztelettel kérjük, hogy hirdetéseikkel alkalom adtán lapunkat felkeresni szíveskedjenek. ,18n^ a Fto-fél. M pörkölt kave Ifi Hl1 használata? -ilAvl nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perczben friss pörkölést vehet. it Mindamellett 25%-ot megtakarít- V hatnak mindazon vevők, kik pör- I költ kávét vesznek mert annyi I bepörkölődik a házi pörkölésnél. | Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet. 1
