Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-19 / 29. szám
1 Szat már 1911. Julius 19.-HETI SZEMLE“ Slngoi és francziauridivat üiiVóniegességeü, 'B8 fehérneműi.* méret szerint is hészülnek. Nyakkendők, panama-, japán-, rizs és tollkönn yii nyúlszőr kalapok, selyem zsebkendők, selyem és czérna harisnyák, keztyük, séta J?nnríl'ilihn? St'Z’í! f tli /rá* Tht>n~h+Óv Q Telefon botok és egyéb újdonságok naponként érkeznek — -LtlMfJlll/tftltxJd' hj&Ll b11ILI! , J^f&LlrvvC/ O. 260. sz. A legújabb női kézi táskák és illatszer újdonságok. Apponyi beszélt. Beszélt oly fenomá- lisan, annyi erővel, annyi igazsággal, hogy magával ragadta nemcsak barátait, hanem ellenségeit is. E szónok, ha lehetséges, felülmúlta önmagát. Beszédében a nemzet lelke szólalt meg. Benne volt abban a múlt szen- vendése és keserűsége, a jelen bizonytalansága és sivársága, de benne volt a félelmet, csüggedést és megalkuvást nem ismerő akaraterő, hősi megvetés és bátorság is. E beszédre szükség volt niint hosszú, tikkasztó szárazság után a jótékony esőre. Szüksége volt a csüggedni kezdő, széthúzó ellenzéknek, szüksége volt az országnak, a nemzetnek, a melyet az ellenzék említett széthúzása és a kornány erőszakos, korrupt választása egyaránt meggyengitett és bűnös lethar- giába, lemondásba, közönyösségbe és csiig- gedésbe kergetett. Apponyi beszédének hatása ma még kiszámíthatatlan. Uralkodik az a politikusok kedélyén, és az ellenzék megalázott, megcsufolt, viharzó indulatán. Apponyi beszéde cselekedet volt, melylyel mint legkiválóbb és legméltóbb egyedül ragadhatja kezébe a vezéri pálczát, egyedül lehet méltó arra, hogy a frondőrösködő, törpe epigonok- kal szemben a nagy függetlenségi pártnak vezére legyen. Apponyi teljes nagyságában jelent meg előttünk, mert nem csüggedve, nem alkudva, a régi programm alapján követeli a nemze,t jogainak érvényesülését a hadseregben. És diadalmas óráiban az sem ragadtatja el, az sem szédíti el, hogy a másik függetlenségi pártot, amely őt annyiszor rágalmazta és ócsárolta, lábainál látja heverni. Kérdés, hogy e párt annyi balfogás, annyi kapkodás és következetlenség után fogja-e őt követni ? Csatornázás és vízvezeték. — Próbakutak fúrása. Városi ügyekben ma fontosabb és közérdekübb kérdést nem ismerünk a csatornázásnál és vízvezetéknél, mely milliós áldozatokat kíván, és mely éppen azért kettőzött érdeklődést és figyelmet érdemel. A próbakutak fúrását a bizottság a hét ajánlattevő közzül a Bründl János czégnek szolgák, a kincstárosok és a könyvkiadók, a rabszolgák és az eskiidtbirák között nincsen akkora külömbség, mint amekkora hasonlóság van a két ember közt. A múlt idők Wi dejét Nerónak nevezték: korunknak Néróját Wilde Oszkárnak hívják. A jellem, a kedély, a lényeg, mi az embert teszi, egy bennük. Külömböző csak a kor, a helyzet, a külsőségek. A teremtés örökkévaló harmóniájának mily fönséges megnyilatkozása, hogy az idők és viszonyok oly roppant változásán keresztül is, az -egyformára szabott két embernek egyforma vége lesz. Öngyilkos kézzel veti végét életének mind a kettő. Erőszakos hatalommal, lázadó szellemmel rázzák-rázzák az erkölcsi törvények oszlopait. De az erkölcs alapja rendithetlen s nyomoru tehetetlenségbe omlik össze a merénylő. Minden bűnre van bocsánat. De sokról kellesz számolnia, kinek sok adatott. Tehetség és szellem, ész és tudomány bőséges mértéke jutott Wilde Oszkárnak adományul. Divatos volt, ünnepelt és hires. Elbukott mégis, el kellett buknia, mert müveiben megtámadta, életében megtagadta, bűnében megcsufolta az örök, szent igazságot, hogy a világot: Hit tartja fenn ; erkölcs kormányozza ! Dixi. ítélte oda, a mely a legolcsóbb — 16625 korona — ajánlatot tette. Különös, hogy az ajánlattevők között oly óriási eltérés volt, mert mig a legdrágább ajánlat 45000, addig a legolcsóbb 16000, és az előirányzat 20—25 ezer korona volt. Bründl valószínűleg azért tett oly olcsó ajánlatot, mert refleetál a vízvezetéki nagy munkákra. A próbakutak helye nem mint tervben volt, a Szabó Norbert nagyprépost lankája, sem a Drágustól felajánlott hely nem jesz. amit annál inkább helyeselünk, mert nagy, a második hely szinte méltánytalanul nagy áldozatot kívánt volna a várostól, mig a Kossuth kert, melyben végre is megállapodtak, és szükség esetén az uj közkórház telke ingyen áll a város rendelkezésére. A kútfúrás munkálatai, valamint a csatornázási előmunkálatok is minél előbb meg fognak indulni. Ä zsidóság történetéről. Irta: Id. EGAN LAJOS. III. Ki merné tagadni, hogy Németország a haladás minden terén első sorban áll: lássuk hát mi volt a sorsa ott a zsidóságnak az emberi fejlődés különféle szakában és milyen vélemény szűrődött ott le, a nagy politikusok és tudósok elméjében. Friks titk. tanácsos, a kir. statisztikai hivatalnak 1893/94-ik évi füzetében Írja: „Az a várakozás, hogy a zsidóság különálló népfaji álláspontjától, hitvallásátóf egészen eltekintve, erkölcsük és életszokásukkal a németséghez hozzá simulnának, eddig elenyésző csekély módon teljesült; ők még most is a német népnek egy elzárkózott idegen elemét képezik. De az a nemzetközi kaján sereg, minden erőlködése melleti sem tudta ott, ahol a nép kellőleg előrehaladott volt, meggátolni a keresztény szellemnek diadalmas előnyomulását ; ott a kozmopolita, szabadkőműves radikális irány nem merte kihívni a közvéleményt, a német nemzetet a keresztény világnézet ellen, mert ott már régen kialakult az egészséges vélemény a jelszók és hipotézisek értéktelenségére vonatkozólag. Nálunk a felekezeti harcot a zsidóság ébreszti fel, újságaiban, gyülekezetekben, sőt a parlamentben is; teszi ezt oly sértőleg kihívó modorban, mely védekezésre szóllitja a magyarságot a romboló irányzattal szemben, talán szerencséje a nemzetnek, hogy ez a kihívó modor felvillanyozta a tespedő indiffe- rens rétegek nagy tömegét, mely majd körültekint a segítség eszközei megválasztása végett. Németország helyzete korántsem oly súlyos, mert elég korán meghallgatta történészei, tudósai és politikusai intő szavát; ott már nagy az a tábor, mely a jövő nemzedék boldogulásának biztosítására megalakult ; ott visszanyomják azokat a kiforratlan lelkeket, a melyek a szabadság szárnyai alatt, az ő őrületüknek, minden igazsággal szemben, helyet akarnak maguknak kierőszakolni. Ismerve a németség saját erejét, azért következő előkelő öntudatossággal nyilatkozik, 1907-ik évben, a Heine-Genossen társaság Lipcsében: „A zsidóság többségének az a törekvése, hogy a mi nemzeti érzésünket szétoszlassa; de erre azt feleljük mi nekik: Nem akarunk benneteket megölni, vagy az országból kizavarni, csak védekezni fogunk. Egy ideig eltűrtük a ti Heinetokat, elnéztük a rettenetes színházaitok és sajtótok garázdálkodásait, melyek a ti alkotásaitok, de azt is csak úgy tűrtük, mint a szálkát a húsban, mely utóbb is arra ösztönöz, hogy egészségünket, a néperőt vissza szerezzük; azért ne bízzátok el nagyon magatokat, mert bekövetkezhctik az, hogy megismerkedtek újra a getthoval, a hol a romlott erkölcsi és szellemi anyag, az egésséges testtől elkülö- nittetik“. A Németbirodalom történetében : Lipcse 1905. ötödik kiadás. II. kötet 33-ik lapon olvassuk: „A zsidó befolyás nagyobbodása, a nemzet minden téren való hanyatlásával jár!“ Azt is látjuk, hogy a szétszórtan élősködő zsidóság mindenütt a nemzetközi irány szóvivője, de nem önzetlen szóvivője, mert az általa felkavart zavarosban akar halászni, ez az igazi zsidókérdés, mert környezetében támad a dekadencia ! Ezt látjuk mi itthon, ők idézik elő az elégedetlenséget és azután beállanak az elégedetlenek vezetőinek, a nagy kavarodás után ellepnek más országokat, olyanokat, melyeknek törvényei még nem zárták el előlük határaikat. 1907-ben meghozta az okos Anglia az Alien Bilit, azt a törvényét, mely megnehezítette a liberális Angliában a zsidók bevándorlását, nehogy elszaporodva, ott is megtámadhassák, mint máshol, az állami rendet. Németországban Krisztus urunk születése után a 800-ik évben jegyzi fel a tör ténelem a zsidóság terhes viselkedését és 1011-ben annyira elmérgesitették a helyzetet, hogy a hatóságok elnézése folytán a polgárság és a kizsarolt földmivelők az önsegély szomorú eszközét alkalmazva, sok helyen létrejött a nagy kavarodás, utána a kites- sékelés. 1011-ben Németország számtalan városából kiűzték őket. 1348—49-ben ismétlődőt a kiüldözés, de korántsem vallási szempontból, hanem azért, mert ők voltak a nép megrontói. Prágában 1390-ben sokkal nyersebben bántak el velük, mert ott megölték őket és a zsidóság tulajdonában talált adósleveleket érvényteleneknek nyilvánították. 1450-ben Bajorországból 1453-ban Boroszlóból lettek uzsora vétsége miatt kitiltva. 1490-ben Zürichben jártak igy, mert a nyilvánosan kifizetet uzsora tilalmát állandóan megszegték, 1495-ben első Miksa császár ha- sonlólag járt el Stiriában, Krajnában és Karintiában. De' akárhol települtek le, kénytelen volt a hatóság, uzsora törvényekkel és könyváru- sitási tilalommal fellépni, utóbbit azért, mert a közrend és erkölcsök ellen irt munkáknak ők voltak a terjesztői. Néhol azért utasították ki, mert a nép ellenségének tettek szolgálatot, igy nálunk a Töröknek és Tatároknak voltak fizetett kémjei, de minden alkalmat felhasználtak a keresztény hit lekicsinylése és kicsúfolására. A sok helyről való kiüldözés, átalános ellenszenvet támasztott a népben, mely néhol fanatizmussá elfajulva vérengzést idézett elő és mégsem vetkőzték le, talán faji terhességük hibáiból, romboló természetüket, melylyel bizonyos fokig célt érve, környezetük jóhiszeműségét kiaknázva megtollasodva, erő- szakoskodók, kihívók lesznek, úgy vágják el maguk alatt a fát. előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perezben friss pörkölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakarít- ^ hatnak mindazon vevők, kik pör- I költ kávét vesznek mert annyi I bepörkölődik a házi pörkölésnél. Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet. 1 16
