Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-05 / 27. szám

6 „HETI SZEMLE Szatmár, 1911. julius 5. féld Vilmos, Spetka Béla, Tóth Kálmán, Tőkés György, Varja Benő, Vojticsek György, Weisz Jeremiás. Egyszerűen érettek : Balogh Zoltán, Cserszky Antal, Demlén Imre, Gen- gely András. Gots Endre, Nemes István, Orosz Pál, Richter Gyula, Tréger Sándor, Véber Ernő, Reiter Viktor. Három 1—1 tárgyból javító érettségire utasittatott. — A felső kereskedelmi iskolában pedig érettségi vizsgálatra bocsáttatott 32 növendék, kik közül jelesen érettek : 4-en. Jól érettek: 10-en. Egyszerűen érettek : 15 en. Három jelölt szep­temberben teendő javító vizsgára utasittatott. Lehóczky József nyugalombavonu- lása. A tanügynek, a nevelésnek és oktatás­nak 35 éven át volt lelkes, hűséges munkása. Működését 1876-ban kezdte meg a lugosi áll. főgimnáziumban; innen a vallás és köz- oktatásügyi miniszter 1886 ban a fehértemp­lomi áll. főgimnáziumhoz helyezte át. 1896. óta a szatmári kir. kath. főgimnáziumnak ta­nára, ahonnan most a jól megérdemelt nyu­galomba vonul. — Nemes szive, humánus gondolkodása, érdemet elismerő önzetlen és elfogulatlan Ítélete, mindenekfelett pedig er- nyedetlen munkássága mindenkinek szivét megnyerte. Egy uralkodó törekvése volt, egy utón akart érvényesülni: a becsületes mun­kával. Pontosság és lelkiismeretesség jellem­zik őt munkájában. Kollegiális szeretettel be csüli meg társait. Az igazi tudományos élet benne; tanárok, tanulók szép munkája: leg­nagyobb öröme. — Mint tanár a matema­tikát és természettant tanította. Tanítványai örömmel emlékeznek vissza előadásaira. A szülők, a polgárság bizonyára tisztelettel hajtja meg zászlaját a nyugalombavonuló Lehóczky József előtt, tanítványainak ezrei: férfiak, a kik az ország kultúráján fáradoznak, mun­kálkodnak, a hála és szeretet virágait hinte­getik útjára. — A tanítványok szeretete a tanítónak legszebb jutalma. Akinek ebből a szeretetből kijut, azt nem kell dicsérni. — Lehóczky József eltávozik a kathedráról. Polgártársai, a szülők nagyrabecsülése, tanít­ványainak és kollegáinak szeretete és hálája kiséri. Az ő nyugalombavonuló útja jól elké­szült, jótetteivel van az tele. Járjon sokáig még rajta, őszintén kívánjuk, hogy a jól meg­érdemelt nyugalmat még igen sokáig élvezze. (mm. dr.) Elemi iskolások tanulmányútja. Életrevaló gondolatot valósítottak meg a múlt héten a szatmári iskolatestvérek. III., IV. és Y. osztályos növendékeikkel egy öt napos tanulmányútra indultak Budapestre, ahol az iskolatestvérek istenhegyi intézetében szállot­tak meg és kaptak gondos ellátást. A nö­vendékekkel három iskolatestvér indult útnak és felügyeletük, mindenre kiterjedő gondossá­guk alatt a fiuk pompásan egybekötötték a hasznosat a kellemessel. A vidám gyermek­sereg kiélvezte a találékonyan összeállított, változatos utiprogrammot. Volt részük játék­ban, mulatságban az istenhegyi intézet nagy kertjében, a Margitszigeten, Gellérthegyen, városligetben, végigélvezték az angol-park csodakerekét, ródliját, hullámvasutját, varázs- barlangját, alig tudtak elválni a körhintától; minden nemét a közlekedésnek megtapasz­talták : ültek omnibuszon, a sikló-vasuton, a földalatti villamoson, automobiloztak, hajóztak a Dunán, gyönyörködtek Budapest panorá­májában a Jánoshegyi kilátó-toronyból, vol­tak a Gellert hegyen, a Normafánál, a Disz­nófőnél ; azután volt részük a tanulnivalók- ban is. Budapest nevezetességeit mind meg­látogatták : a múzeumot, a szobrokat, hida­kat, végignézték a királyi várat, hódoltak a szent István Jobbja előtt, a templomokat sorra járták, megnézték az országházat, a ha­lász-bástyát, a városligeti időszaki kiállításo­kat, a néger falut, és a legkedvesebb emlé­kekkel, kitörölhetetlen benyomásokkal érkez­tek haza, hogy beszédes csacsogásukkal be­számoljanak a feledhetetlen útról, amely min­den költségével együtt nem egész 10 koro­nába került. A paedagogiai szempontból is dicsérendő tanulmányút megvalósításáért a legőszintébb hálájukat fejezték ki a szülők a lelkes iskolatestvéreknek. A kath. tanítók nagygyűlésén vá­rosunkból Kováts Gyula dr. tanítóképzői igaz­gató vett részt, a ki a tanitóképzői-szakosz­tály ülésén jul. 4-én előadást tartott „A tanítóképzés és a szocziális nevelés czimmel.“ Az előadást jövő számunkban közöljük. Értesítők. Szerkesztőségünhöz eddig a következő értesítők érkeztek: 1. A szatmári püspöki rk. elemi iskola értesítője, 2. a nagy­bányai áll. főgymn. értesítője. — Az értesí­tőkkel később részletesen foglalkozunk. .A. — különvélemény. A különvélemény nem hóbort, még kevésbbé a kisebbség, a parányiság meggyő­ződése. Az — kérem — gondolat. Az — igazság. Szomorú ugyan, hogy most még csak a különvéleményesek helyén,' (a mi ott Pest mellett egy gyönyörű mezőn épült idylli tusculanum, a melyet két osztrák császárról neveztek el,) de majd nemsokára e kiváltsá­gosak módján fog gondolkozni az egész ország. Ha nem, hát meg is keserüli, mint a Fehér-házat Szatmár. Ott is volt különvélemény. És — az atavismus nem bolondság ám ! — most is van különvélemény. Egye­nes leszármazottja a „Fehér-ház“-énak. Éöl- menő ágon minden bócherokon keresztül egész az egyptomi otthagyott húsos fazeka­kig eljuthatunk. A legújabb különvélemény a katholikus tiltakozó gyűlésről szól. — Dehogy Samukáé. Samuk a ugyan nagyon érdeklődött, de a szatmári gyűlés napján Coriolanusként Nagyváradra vonult és ott bevallotta, hogy hogy az ő hazája nem Szatmár, nem is lesz az, hanem — Grosswardein. Samuka azóta megváltozott. Samuka most már a katholikusok köszönté­sével él. Isten mentsen, hogy még tovább is menjen. Tehát a különvélemény nem Samukáé. Hanem — hogy is mondjuk — olyané, a kit szintén hívhatnának — Samukának, Dolfinak, Miksának, Chajemnek, vagy egyéb másnak. Mert nehéz az ó-testamentomtól elszakadni! Az ő különvéleménye az, hogy a hit és erkölcs alapját támadó és romboló irány lé­tezik. Az ellen tiltakozni kell. Hát ő tiltakozik — a papok ellen. A keresztény kultúra ellen, mert az, ha nap, hát a „Sötétség-1 napja. Tiltakozik Lengyel Alajos ellen. De legjobban tiltakozik Rat- kovszky Pál ellen, mert az nem akarja sze­retni a zsidó kisdedeket. O pedig, ő . . . hát ő, ő meg — szereti a zsidó gyerekeket. De gustibus . . . A különvélemény a nyilvánosság kizá­rásával megjelenő „Szatmár-Németi“ ez. lap­ban látott napvilágot. (Van-e, ki ez újságot ismeri ?) Nyomósán ismételjük, hogy csak még most szorítkozik e különvélemény a Pest melletti, császári nevű mező kiváltságos la­kóinak gondolkodni tudó agyába, de nem sokára . . . — Oh, akkor reszkess Bizáncz! Szabad pipász! Volt itt a katonáéknál pár esztendeje egy derék német kapitány. Azóta talán már őrnagy is lett belőle, ha ugyan nyugdíjba nem küldték. Mert de­rék, humánus ember volt, és az ilyennel ha­mar megesik, hogy aranygallér helyett — aranyszabadságot kap élete fogytáig. Ennek a kapitánynak mindig nagy gondja volt rá, hogy gyakorlatok, különösen hosszú menetelések közben annyit könnyít­sen a legénységen, a mennyi 'csak — egy kapitánytól kitelik. Alig ért ki századjával a városból, hüvelybe dugta kardját s hátra szólt: — Ruht! Aztán jött a magyar vezényszó. Persze rettenetes prágai magyarsággal : — Szabad pipász! A mi annyit jelentett, hogy szabad pipázni. Az egész század egyszerre nagy pipája, kevés dohányu nemzetté vált. Elővette ki a pipát, ki a szivart, vagy czigarettát és szállt a füst, akár a gyárkéményekből. Érre a derék kapitányra lett volna mostanában szükség pár napig nálunk. Mert hát itt a fináncz jóvoltából az volt egy hét óta a jelszó: — Nem szabad pipász! Az emberek megostromolták a trafiko­kat, gyilkosnak nevezték a trafikos kisasz- szonyt, uzsorásnak a finánezot, vén betörő­nek a fő-örményt -- hiába! Aranyért nem lehetett kapui valamirevaló dohányt, szivart, vagy czigarettát. Azt mondták: — Majd elsején 1 Az emberek dühöngtek, azt hitték : föl­fordult a világ, hogy a ravasz örmény, az a furfangos Lukács eltiltotta a dohányzást... De elsején megint kinyíltak a trafikok, azóta mosolyognak a kisasszonyok, békés emberré lett a fináncz és ismét lehet dohányozni — csak drágábban. Sokkal drágábban 1 A trafik drága lett, de rossz maradt. És mégis meg­rohanjuk valamennyit, mintha a derék kapi­tány urat hallanék: — Szabad pipász! Belső munkatársak: HARASZTHY BÉLA dr., KERTÉSZ PÁL, és MERKER MÁRTON dr, Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Ha olcsó és jő lisztet akar venni, 11a friss, jő fiiszert akar olcsón venni, 11a tisztánkezclt olcsó s jó bort akar Ha jó festék- és lakkárut (inni, akar használni ; úgy keresse fe’ Lindenfeld - Domokos,. legolcsóbb fűszer és vegycsáru üzletéi Szalmáról!, Deák-tér 7. sz., liáró Vécsey-há*. — Telefon tí74. sz. és Árpád>U. 33. Telefon azonnal jelentkezők részére újból foncsoroztat Győry Károly üvegkereskedése. Egyre bálijuk a Talmud-moráll, Talmud-erkölcsöket emlegetni, bár a legtöbb ember nem ismeri a Tal- mudot, nem ismeri épen azokat a részeket, a melyek a keresztény világot érdeklik s melyeket saját jól felfogott érdekeinek kellő meg­óvása czéljából ismernie kellene. A Talmud a zsidó rabbi képzők tananyaga, ez az ő theologiájuk. Nincs az a pikáns pornographia, nincs az a rémregény, a mi ennél érdekesebb lenne. 72 A Talmud kivonatos, de szó­szerinti forditásban most jelent meg 320 kvart oldalon, Ára iO ko­rona. Megrendelhető „A. ke­reszt“ kiadóhivatalában Bu­dapest fill,, Nád-uteza 1. sz. Népies kiadás ára 2 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents