Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-29 / 26. szám
6 HETI SZEMLE“ Szatmár 1911. junins 29. Hát mi most álljunk ellen ! Principiis obsta’ mert a végén nem tudunk ellenállni. Ezek a szabadgondolkozók maguk dicsekesznek ma, hogy Francziaországban ők törülték el a dinasztiát, hogy Portugáliában ők létesítették a forradalmat, hogy .Spanyolországot ők teszik köztársasággá, ugyanezt megfogják tenni a mi országunkban is! Egyformán kötelessége urnák és szegénynek, képzett és munkás embernek ezek ellen az áramlatok ellen küzdeni. A szabadgondolkozók törekvései, amikor most még csak az egyházi birtok szekularizáczióját követelik, nem mentik meg az úri osztályt, az úri birtokot. Az egyházi birtok után az övék következik. Azt pedig hiába mondják, hogy el kell venni és a nép kezébe juttatni, mert ezt nem fogják megtenni. Most foiynak Francziaországban a porok azok ellen, akik milliókat sikkasztottak ugyanakkor, amikor azt hirdették, hogy az elfoglalt vagyont szét fogják osztani a nép között. Semmi nem jutott abból a népnek! (Szűnni nem akaró helyeslés.) Tisztelt népgyűlés! Az actiót követi a re- actio. Ha falhoz ütöm öklömet, az visszaüt és a kezem fáj. Hát — uraim — évtizedek óta ilyen fal voltunk mi, katholikusok; erős ütések hullottak ránk, physikai törvényszerűség hozza magával a visszahatást. Ha megtörtént az ac- tió, meg kell rá jönnie a reactiónak is. A re- actió természeti törvény, nem pedig az az ámító ráfogás, amit e szó alatt értenek. Hiába mondják, hogy a sötét középkor lovagja vagyok. — Bizony mosolygok, mikor azt mondják, hogy a katholikusok ellenségei a haladásnak. En, re- actiós katholikus vagyok, még villamoson utasizom, villamos világítás mellett dolgozom. Uraim, higyjék mégis, olyan kevés kell ahhoz, hogy fölszabadítsuk magunkat a megbénító ráfogások nyűgei alól. Csak az a kis dolog kell, hogy egyszer-kétszer meg merjük mondani ott, ahol kell: ■— keresztény vagyok. Higyjék el — uraim — azonnal meg fog változni a helyzet. Mert ahol ész, erő és akarat dolgozik, ott siker lesz. Bízom, remélem és kívánom, hogy úgy legyen. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés, kendőlobogtatás, hosszantartó taps.) A fölgyuj'ott nagy közönség még az elhuny zott beszédek nyomán megébredt lelkesedésének, kitörő keresztény öntudatának fönséges hatása alatt állott, a mikor Horváth Bertalan társelnök fölkérésére fölolvasta Lengyel Alajos dr. a tömör stylizálással megfogalmazott, mesteri s alább közölt határozati javaslatot. Határozati javaslat. A szatmári katholikus polgároknak 1911. évi junius hó 25-én tartott nép- gyűlése mélyen áthatva a kereszténységnek államalkotó, nemzetfenntartó, háborúink hőseit és szellemi életünk vezéreit nevelő, történetileg beigazolt és szent vallásunk isteni Alapitója Ígéretéből vett erejének tudatától 1. ünnepélyesen tiltakozik azon merényletek ellen, melyekkel a szabadgondolkozás, a törvényhozás házában és a rossz sajtóban az emberiség legnagyobb kincseinek : a vallásos hitnek és életnek, az eszményeknek, a tekintélynek kipusztitására tör. Es ellenkezőleg keresztény katholikus hitünknek hű önzésében, a tekintély szentültartásában, eszményeinknek tiszteletében látja népgyülé- sünk nemzeti létünk biztositékát ; 2. tiltakozik a népgyülés azon törekvések ellen, melyek az iskolák életéből a vallásoktatásnak, a valláserkölcsi nevelésnek és ezzel kapcsolatos vallásos egyesületeknek kitörlését czélozzák, mert eme törekvések egyenesen a vallásgyakorlatnak törvényileg biztosított szabadsága ellen intézett merényletek. A népgyülés minden tagja tudja, hogy az iskola az Egyház gyermeke, melyhez az Egyháznak természeti és történelmi joga van, melyből a vallásnak minél hatalmasabb munkálkodását kiűzni annyi, mint az ifjúságot jellemileg, erkölcsileg semminek és az anarchiának nevelni; 3. és mivel hallatlan merészséggel hirdeti a szabad gondolkozás Istent, Egyházat, Hazát tagadó elveit, kimondja a népgyülés, hogy szükségesnek tartja a katholikusok legszorosabb szervezkedését eme romboló törekvések ellen. A gyűlés lelkes éljenzéssel elfogadta a határozati javaslatot. Majd felbugott az orgona hatalmas hangja s a mindvégig ünnepélyes méltósága gyűlés a Hymnus éneklésével véget ért. A bankett. Este a katholikus-kaszinóban előkelő társaság gyűlt egybe, hogy az éjjeli vonattal távozó képviselőktől meleg hálával elbúcsúzzék. A vacsorán tartalmas, a gyűlés tüzes hatásától fölgyujtott, lelkes hangú beszédek hangzottak el. Wolkenberg Alajos, a ,bath, kaszinó alelnöke a . vendégeket; Éaikovszky Pál a tiltakozó gyűlés elnökeit: Korányi Jánost és Horváth Bertalant, Merker Márton dr. a rendező bizottság elnökét, berenczei Kováts Jenőt, belenezel Kovács Jenő Héhelein Károly praelátust, Fechtel János Sza- hányi Fcrencz képviselőt, N. Szabó Albert dr. a gör. kath. espereseket: Gönczy Antalt és Hubán Gyulát, Gönczy Antal a gyűlést szervező vezérkart, Varjas Endie a gyűlés szónokait'. Ratkovszki Pált és Lengyel Alajost, Szuhányi Ferencz képviselő egy hitvalló beszédben Boromisza Tibor dr. föpásztort, Hehelein Károly gyönyörű beszédben Haller Uván és Zboray Miklós képviselőket köszöntötte föl, mire Zboray Miklós feledhetetlenül gyújtó beszédben a katholikus szervezkedés diadalára ürített poharat s, ennek kivívására lelkesi tett. Majd Merker Márton dr. id. Szűcs Jánost és Szűcs János Hehelein Károly praelátust éltette. Este 10 órakor újból hosszú kocsisor kísérte az állomásra a közénk tüzet, lelkesedést hozó képviselőket és mély hálánk, működésükre áldást kérő könyörgésünk kiséri minden lépésüket. ítélet a Bendiner—Dénes-iigyben. A Bendiner—Dénes-ügynek első felvonása hétfőn, jun. 26-ikán játszódott le a helybeli büntető kir. járásbíróság előtt, és Dénes Sándor elitéltetésóvel nyert befejezést. Ismeretes a közönség előtt, hogy Dénes Bendinert a szinházi zenekarról irt czikkei miatt sértésekkel illette és őt inzultussal fenyegette. Bendiner e miatt bűnvádi feljelentést adott be Dénes ellen. Az ügy első tárgyalása f. évi április 8 án volt, amikor is és az azután következett tárgyalásokon több tanút hallgatott ki a biróság. A hétfői tárgyaláson úgy a sértett mint a vádlott megjelentek. A sértett dr. Lányi Viktorral, aki N. Szabó Albert dr. ügyvédet ez alkalomból helyettesítette, a vádlott pedig dr. Schönpílug Jenő védővel jelent meg. A tárgyalás elején a biró felhivta a feleket az ügynek békés utón való elintézésére, amelynek azonban eredménye nem volt. Miután az ügyészi megbízott a vádat elejtette, azt sértett, mint pótmagánvádió átvette. A biró felkérésére dr. Lányi Viktor előadta vádbeszédét. Beszéde elején hosszasan foglalkozott a a tanúvallomásokkal és azokból mutatta ki a vádlott bűnösségét. Bővebben birálta különösen Zoltán Imre vallomását, ki egy általa kiállított becsületbirósági jegyzőkönyvben elismerte, hogy vádlott a vád tárgyát képező kifejezéseket használta. A tárgyaláson azonban erről említést sem tett. „Bármerre fordulok, — folytatta a vádló — a bizonyítás halmazában, nem találok egyetlenegy pontot, egyetlenegy zöld oázist, hol a vádlott védelmet, mentséget találhat. Önvédelemmel védekezik. Ezt azonban egyáltalában nem tudta bizonyítani. Én majd segítségére sietek a vádlottnak. Illusztrálom Nyomdásztanuló kinek egy- két közép iskolája van, fizetéssel felvétetik a Pázmány - sajtó könyvnyomda ban Szatrn ár-Németi. helyette nem azt, hogy cselekedete önvédelem volt, — hisz lehetetlenségekre én nem vállaikozhatom, — hanem hogy nem is lehetett szó önvédelemről. Hisz a Szamos czimü lapban fenhangon hirdette, hogy sértettet megkorbácsolja. Aki önvédelemmel él, ki védekezni akar, az messze elkerüli a támadóját. Vádlott azonban mindenütt nyomon követte korbácscsal sértettet. Sőt — szavahihető tanuk vallották — vádlott a Pannónia éttermében ülő sértetthez beüzent: „Jöjj ki bátor, ha mersz, itt állok kutyakorbácscsal, pinczérektől és ismerőseimtől körülvéve — önvédelemben.“ Az ilyen önvédelmet.— tek. kir. járásbíróság, — legfeljebb csak hősködésnek lehet minősíteni, mely nyomban meghunyászkodó gyávasággá fajul, mihelyt közelében érzi az igazság széléi, a törvénynek reá sújtani készülő kezét. A törvény előtt — úgy mondják, — minden ember egyenlő. Ez azonban csak szép frázis, amely alkalmazásában kivihetetlen. Hisz kell is, és úgy is helyes, hogy bizonyos férfiakkal szemben, a kik a közélet terén szerepelnek, ugyanazon kifejezések sokkal meggyalázóbbak mint másokkal szemben. Viszont vannak egyének, kiknek szavai súlyosabb minősítést kívánnak, mintha másoktól halljuk ugyanazt. Sértett Magyarország, sőt mondhatnám az egész kontinens egyik legkiválóbb zeneművésze, kire Ábrányi Kornél, a magyar zeneirodalom egyik legjelesebb kritikusa — mint Írja, — úgy tekint fel, mint a magyar művésznemzedék egy olyan választottjára, akinek nevét, értékét kevesek múltán az egész müveit világ diadalmasan fogja visszavezetni a magyar névre. Ez a férfiú — sértett — ide jön Szat- márra. Megtöri azt a bálhitet, hogy a vidéken a művészet még nem talál talajra. Szinte kul- turmissziót teljesít. Szemlélve az itteni zene- állapotokat, bírálatot mond róluk. Megkritizálja azokat, mint arra képzettségénél, hivatásánál fogva a legilletékesebb, a ki tudásával a legnagyobb magyar zenedijat, a „Ferencz József“ királydijat nyerte el. Es mikor igazat ad neki a közvélemény, melléje áll az itteni összes tisztességes sajtóorgánum, akkor akad egy férfi, ki talán kisded körét látja sértett által megzavarva, ki kijelenti, hogy bár nem ért a zenéhez, de sftórt sértetten korbícscsal üt végig, ha abba nem hagyja jogos és igazságos kritikáit. Igaza van a vádlottnak. Ha nem ért a muzsikához, akkor zenei kérdésekben nem is toll, legfeljebb — mint ő maga mondotta — kutyakorbács való a kezébe.“ Végül ügyes beállításban csoportosítva azokat a perbeli momentumokat, miknek az- itélet kimondásánál fontos szerepük van, a vádlott bűnösségének megállapítását és méltó megbüntetését kérte. Utána dr. Schönpílug Jenő terjesztette elő a védelmet, melyben a vádlott felmentését kérte. A biróság meghozta Ítéletét, mely szerint vádlottat sértett ellen elkövetett 2 rendbeli becsületsértésben bűnösnek mondotta ki s ezért őt hat napi fogházra átváltoztatható összesen 100 K pénzbüntetésre, az ösz- szes költségek megfizetésére és az Ítéletnek a Szamos ez. lapban egész terjedelmében való közzétételére kötelezte. A védőnek az Ítélet felfüggesztésére vonatkozó kérelmének nem adott helyt. Az Ítéletben vádlott és védője megnyugodtak. Spiegelberg tanár írja : A bres- laui kir. nőgyógyászati klinikán szerzett tapasztalataim alapján szívesen bizonyítom, hogy a természetes Fercncz «lózseF-keserüvizet huzamosabb időn át is lehet használni, anélkül, hogy bajt okozna, vagy biztos hashajtóhatását elvesztené.—■ Kapható gyógytárakban és fűszer- kereskedésekben. A Szétküldési- Igazgatóság Budapesten.
