Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-18 / 3. szám
4 Szatmár, 1911. jiinuárius 18. 1897-ben baromfikereskedő, élelmiszerkereskedő, tojáskereskedő, tej- és vajkereskedő volt összesen 157. Ez a szám 1907-ben 558-ra emelkedett. Tiz óv alatt a baromfikereskedők száma 281, az élelmiszerkereskedőké 144, a tojáskereskedőké 283 5, a tej- és vajkereskedőké 845°/o-kal emelkedett. Ehhez nem kell kommentár. Amiből félannyi ember élhetne csak, abból busás százalékra dolgozva kétszer- annyi élősködik. Napnál világosabban kitűnik, hogy olyan elemek, akik nem akarnak dolgozni, nem akarnak komoly, reális foglalkozást űzni, a megélhetésnek ezt a könnyű és lelkiismeretlen módját választva fölösleges módon drágítják a fogyasztási cikkeket. — Korlátok közé kell szorítani a közvetítő kereskedelmet. Amint az ügyvédi és tanítónői pályán tulprodukczió van, úgy itt is, azért itt is be kell hozni a numerus clausust. A drágaság megszüntetésének vagy legalább korlátozásának más módjai lennének, amint ezt sokszor olvassuk, a fogyasztási adók eltörlése vagy legalább csökkentése, a szeszadó felemelése, a luxus adó behozatala, hatósági mészárszékek felállítása stb. Városunkat a drágasági viszonyok enyhítésére czólzó törekvésben már megelőzte az a részvénytársaság, amely városunkban kenyérgyárat akar felállítani. De ha már ebben megelőzték, állítson fel — amikor szükségesnek látja — hatósági mészárszéket. Szatmár külsőleg rohamosan fejlődik és emelkedik, de a polgárok jóléte és vágyó nosodása nem áll arányban ezzel az emelkedéssel. A városi pótadó ez évben is emelkedett, pedig a város fejlődése érdekében még számtalan befektetésre van szükség, amelyek uj terheket fognak róni a város adózó polgárságára. Egy városi takarékpénztár felálli- lása által jelentékenyen emelné az Ő bevételeit. Debreezenben és Nagybányán ez az intézmény igen hasznosnak bizonyult. A helybeli takarékpénztárak ellenzésén ez az ügy nem fog hajótörést szenvedni, mert úgyis gomba módra keletkeznek uj pénzintézetek, másrészt ez ma már országos óhaj. (kp.) Protestáns türelmessé^. Ha ritka, szórványos, vagy épen uj dolog volna protestáns „testvéreink“ részéről az olyszerü kirohanás, a mit mostanában cselekedett meg a katholikusok ellen Antal Gábor, a komáromi superintendens: volna okunk csodálkozni a íürelmesség, meg a felekezeti béke fiú testvéreim ki fognak nevetni érte, talán még Margit is. Titokban kell tartanom mindent, még imádkozni sem lehet majd előttük. Sokat sírtam az utolsó napok alatt. Klotild soror nem győzött eléggé vigasztalni. — Hiszen eljöhetsz hozzánk kicsikém ezután is, itt laktok közel, a papa sokszor bejön Tapolczára, mindig elhoz majd magával téged is. De én csak sírtam vigasztalhatatlanul. Az utolsó délelőtt még egyszer bementem a hálóterembe, az iskolába és nagyterembe. Megálltam a szobrok, képek előtt s miközben végig folydogált a köny arezo- mon‘, magamban mondogattam : — Én nem akarok elmenni innen, de elvisznek, bocsáss meg Jézuskám, ne haragudj érte szűz Mária. Otthon is imádkozom majd sokat és elfogok még jönni ide is. — Aztán aggodalommal vizsgáltam arezukat, nem lett-e haragosabb, mint előbb volt? Még az ajtóból is visszafordultam. A kocsiba Klotild testvér segített föl. Azt súgta halkan a fülembe: — El ne felejtsd ám szűz Máriát. Most már ne sírj tovább, elszomorítanád a papát. Isten oltalmazzon gyermekem. ilyen módon való felfogásán. Ám csak hangos szavak, sokszor agyonismételt frázisok, a melyekkel protestáns részről a türelmes- séget ápolják, valójában úgy gondolkoznak, a hogyan a komáromi superintendens, a ki nem győz eléggé panaszkodni: miért, hogy a fdviláqosodott nemzetek, az olasz, a franczia, utóbb a portugált harezot i ditottak a klerika- lizmus ellen, mig nálunk a koaliezió csak erősítette e fejét felütő szörnyállatot. ízlés kell ilyeneknek templomi szószéken való elmondásához, még több ízlés kell a folytatáshoz, a melyben a superintendens az egyedül üdvözítő munkapártnak énekel hymnust — mi sem nem csodálkozunk, sem meg nem bot- ránkozunk az ilyen tüneteken, a melyek a protestáns részen ellenünk meglevő, tagadhatatlan fanatikus gyűlöletet, izzó szenvedel- mességet, ráfogásokkal, történelmi hazugságokkal dolgozó, vad kíméletlenséget árulnak el. A inig az iskolában használt vallási tankönyveikben ilyen kérdések és feleletek fordulnak elő: „Miért áldoznak a katholikusok egy szin alatt? — Mert a bort a papok isz- szák meg“, a mig prédikátoraik az ellenünk való elfogultságban felnőtt híveiket a szószékről hétről-hétre ráfogásokkal, valótlanságokkal tüzelik a katholicismus ellen — addig valóban nem lesz e szerencsétlen hazában Íürelmesség és felekezeti béke. — Mondott-e valaha a protestánsoktól annyira gyűlölt jezsuiták közül itt Szatmáron, vagy bárhol csak egy is, kifakadó, gyűlölködő, hazug valótlanságot a protestantismus ellen ? Fölhang- zik-e a katholikus templomok szószékén az elfogultságot, türelmetlenséget elhintő prédi- káczió? Volt-e csak egy is a mi főpapjaink közül, aki szenvedelmes támadással rontott a protestánsokra ? Vagy. a katholikus világi akban megnyilatkozik-e valahol a türelmetlenség a protestantismus ellen ? Neveljük-e valahol ilyenekre a kath. gyermekeket ? — És az elámított közvélemény mégis azt harsogja, hogy a katholikusok türelmetlenek, mindenütt megbontják a békét és felekezeti harezot provokálnak! Mikor foszlik szét e hazug rágalom és mikor látunk már tisztán ? Marostor da. A munkapárt most is tapsol Khuennek, hogy Erősdyt, a kiskirályt, a becsület-rend nagy lovagját etesapta a fő- ispáni székből. De tapsolt annak idején is, mert nem csapta el. Azt csak megértjük, hogy Khuen helyesen cselekedett, mikor Erősdyt menesztette, de leszegezzük azt a tényt, hogy az okos, tapintatos" államférfin csak nyolez _ = „HETI SZEMLE“ Visszanéztem Klotild testvérre, amig láthattam, ügy maradt meg emlékezetemben is, amint ott áll a kapu előtt s mosolyogva, biztatóan integet utánam. * * * Tizenhét év múlt el, hogy nem láttam Klotild testvért. A zárdában sem voltam azóta. De eljfogok még menni Klotild soror- hoz, vágyom még egyszer oda, a zárda komoly, ünnepélyes hangulatú falai közzé. Kimegyek majd a kertbe is és megpihenek szűz Mária szobra előtt a kis pádon. Elmegyek a templomba is, talán belopódzik szivembe újra az a békességes nyugalom, amelyben úgy elringott hajdan a lelkem, mikor az orgona bugása mellett fölhangzott a kedves testvérek ajkáról: Boldog asszony anyánk, Régi nagy pátrónánk, Nagy Ínségben lévén, így szólít meg hazánk .. . Vájjon ott találom-e még Klotild so- rort? s a nyugalmat? Mindakettőt megtalálom, vagy egyiket sem ? (Vége) hónapi gondolkodás után jött arra reá, hogy kellett volna neki nyolez hónappal ezelőtt cselekednie. Ha Erősdyt ki nem neveztette volna, a büszke vármegye hüvelyben hever- tette volna kardját, nem fújta volna meg a harczi riadót, nem került volna a marostor- dai képviselőválasztás egy millió koronába a kormánynak, a két kerületből nem választottak volna négy függetlenségi képviselőt, a tavaszi és őszi közgyűlés közül legalább az egyik megtartható lett volna, nem függesztették volna fel a vármegye alispánját, főjegyzőjét, aljegyzőjét, a vármegye tekintélyét, jobb kezét, nem húzták volna karóba Erősdyt a becsiiletbirák, nem érte volna a kormányt olyan sok indokolt támadás, hogy a darabont világnak egyik élni vágyó alakját halottaiból feltámasztotta s annak törvénytelenkedéseivel magát azonosította. Elmaradt volna a román és szász elem szövetkezése Erősdyvel a magyarság ellen. Elkerülhette volna a kormány azt a szégyent, hogy van olyan főispán, akinek számára a kaszinó kapui nem nyílnak meg. Nem zavarta volna fel egy város és vármegye nyugalmát. Ha a nagy munkapárt egy kicsit gondolkoznék, akkor nem tapsolt volna Khuennek Erősdy kinevezésekor s igy biztosan elmaradt volna a mostani taps, elmaradt volna a vármegyei tisztviselők, s vele a vármegye közönségének kálváriája s akkor mi tapsoltunk volna. És méltán. HÍREK. Előfizetőinket tisztelettel kérjük, hogy elő- és utófizetéseiket szíveskedjenek mielőbb rendezni a múlt számunk- hoz csatolt postautalványok fólhaszálá- sríval. — A kik januárius végéig hátralékaikat nem rendezik, azoknak feb- ruáriusban megküldjük tartozásaik kimutatását. Előfizetőinket, különösen a papságot és tanítóságot kérjük, hogy az esetleges magán-, iskolai- vagy községi hirdetésekkel alkalomadtán lápunkat szíveskedjenek felkeresni. Emléket Kaas Ivor bárónak ! A keresztény eszmék diadalmas harczában Lehel kűrije volt ez a nagy publicista. A vulkánok lavinája ömlött tüzes tolla alól, amely a legszentebb eszmék szolgálatában állott mindig. Lelkének klasszikus puritánsága, nagy elméjének eszményi világa, rajongó szivének láza hóditó varázszsal dobogtatott meg ezerszer. Emléket neki! Hozzuk, adjuk össze filléreinket! Ha ő megnőni érdemli, akkor senki! Az e czélra szánt adományokat szerkesztőségünk cziinére kérjük. A megindított gyűjtéshez hozzájárultak : Wolkenberg Alajos dr., Kovács Gyula dr. 5—5 koronát, N. N., N. N., Lovász Győző 2—2 koronát, eddigi gyűjtésünk 10 korona, összesen 26 korona. Egyházmegyei hírek. Főpásztorunk Forgách János prépost halálával megüresedett beregi főesperességre Szalag Sándor beregszászi esperes-plébánost nevezte ki. Az ezzel megürült esperességre Veszprémy Sándor munkácsi plébánost, és ugocsai esperessé Di- mand Lajos turterebesi alesperes-plébánost nevezte ki. Melegen köszöntjük az uj egy- i házi méltóságokra jutott sok érdemű férfiakat és kívánjuk, hogy szélesebb működésűk terén ismert buzgóságuk jelentős sikerekkel és eredményekkel dolgozzék a keresztény renaissance érdekében. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék ezégem különlegessége. 1 klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve. i