Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-10 / 19. szám

6 HETI SZEMLE Szatmár, 1911. május 10. elhunyt. — Láng Sándor munkácsi állami fő­gimnáziumi tanár ifjú felesége szül. Spiegel Etelka, alig néhány évi boldog házasság után Kisszebenben meghalt. — Szülő Alfonz irgalmasrendi tag, főgyógyszerész Zágrábban elhalt. A boldogult két évvel ezelőtt a szat­mári rendháznál működött mint főgyógy­szerész. Emléktábla Szerednyén. Mikor Na­poleon elől 1805-ben Munkács várába vitték a szent koronát, minden kétséget kizárólag Szerednyén időzött a szent korona 1805. decz. 10. és 11-ike közt éjjel. Az ungvári Közmű­velődési Egyesület elhatározta, hogy Szered­nyén emléktáblával jelöli meg azt a házat, a melyben a szent korona volt. Ez a ház abban az időben Buttler-féle birtok volt. (Je­lenleg Hirtenstein Lajos munkácsi birtokos tulajdona). Ez az épület Szerednye legimpo­zánsabb háza, igy a szent korona fényes kí­séretének méltó elhelyezésül szolgálhatott. Az emléktábla leleplezése f. évi szeptember hó­ban lesz. Eljegyzések. Petráss Zoltán az „Ugo- csai Takarékpénztár Egyesült tisztviselője, Herczegh Annuskát, Herczegh Árpád kir. ut- mester leányát eljegyezte Tiszaujlakról. Ko­csis József államvasuti tisztviselő eljegyezte Medveczky Gizikét, Szélestón. —- Mátéfify József nagysomkuti állami tanító 14-én tartja esküvőjét Móricz Erzsébettel Sajóudvarhelyen. Az ungvári búcsú. Május 3-án volt a kálváriái búcsú, a szent kereszt feltalálásának emlékére. Az időjárás bár nem a legkedve­zőbb volt, mégis tömegesen vonultak fel az ájtatoskodó csapatok, hogy hódolatukat fejez­zék ki a kereszt előtt, a melyen a Megváltó függött, melyet szent Ilona, nagy Konstantin császár istenfélő anyja csodálatos körülmé­nyek között feltalált. Impozáns volt a kör­menet, melyet Tahy Ábrahám dobóruszkai plébános, vezetett s méltó volt a régi hires ungvári búcsúkhoz. A bucsunapi ünnepélyes szent misét szintén Tahy Abrahám végezte fényes segédlettel. A magyar szent beszédet Kustán Ágoston ungvári gk. segédlelkész, a né­metet Richter Ágoston felsőschönborni lelkész a tótot Felhő Gyula ubrezsi plébános mondta. A tanítói közgyűlések figyelmébe ajánljuk a szabadkőművesek és az „Uj Kor­szak“ által megindított irányzatot. Ä moz­galom egyenesen vallástalan és antikatholi- kus. Mikor országszerte fölháborodással fo­gadja a hazafias kath. tanítóság vallása s világnézete ellen megkísérelt merényleteket, egyúttal önérzettel kell visszautasítania: a lelkiismerete és a hitvallásos iskolák ellen intézett aknamunkákat. — Helyesen tennék tehát tanítóink, ha közgyűléseiken alkalmas formában kifejezést adnának ama meggyő­ződésüknek, hogy öntudatos kath. tanító nem érthet egyet Vázsonyi, Bokányi, Kunfi és az „Uj Korszak“ irányzatával, mert tudja azt, hogy erős nemzeti kultúrát csak vallá­sos-erkölcsi alapon építhet föl a gondjaira bízott lelkekben. — A körök jegyzőit pedig kérjük, hogy tudósításaikat a gyűlések után azonnal küldjék meg lapunknak. Püspöki biztos. Főpásztorunk a má- ramarosi áll. tanítóképző-intézethez az isko­lai év végén tartandó tanképesitő hittanvizs­gálatokra úgyszintén az egyházi ének és ze­nevizsgálatokra püspöki biztosnak Müller Ká­roly, apát, főesperes-plebánost küldötte ki. — A nagykárolyi főgimnáziumhoz pedig Palczer Ernő, rendtanácsos, kiérdemült házfőnök, sz. széki tanácsost nevezte ki püspöki biztosnak. Érettségi biztos. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter a helybeli felső kereskedelmi iskola 1911. évi érettségi vizsgálatainak vezetésével miniszteri biztosi minőségben dr. Obetkó Dezső egyetemi ma­gántanárt bízta meg. Fatenyésztő tanítók jutalmazása. A Magyar Földhitelintézet a hazai gyiimölcs- fatenyésztésnek községi faiskolák utján való előmozdítása czéljából az idén is egy 600 koronás, két darab 400 koronás és tizen­nyolcz darab 200 koronás dijat tűz ki oly tanitók jutalmazására, akik faiskolát kezel­nek és a fatenyésztés terén szembetűnő si­kert képesek felmutatni. E dijakra pályázhat minden magyarországi községi faiskolát ke­zelő néptanító, valamint oly községi kertész is, aki a faiskola kezelésén kívül a népisko­lákban a gyümölcsfatenyésztést hivatássze­rűen tanítja. A pályázati kérvényeket május hó 15-éig kell beadni az illetékes kir. tan- felügyelőhöz. A ref. főgimnázium érettségi el­nöke. Ez évben érettségi elnökül a helybeli református főgimnáziumba az egyházkerület képviseletében dr. Ferenczy Gyula debre- czeni theol. tanár küldetik ki. A tanitók önkéntessége. Az uj véd- törvény a népiskolai tanítókat is felruházza az egyéves önkéntességre való jogositvány- nyal. A tanitók soraiból időnként felhang­zott kívánság honoráltatása ez, de mögötte nagyon jelentékeny katonai czélok rejlenek. Köztudomású, hogy az ifjúságnak a katonai szolgálatra való előkészítése végett a közép­iskolák felső osztályaiban a czéllövés okta­tása nyolcz-kilencz év alatt valóságos intéz- ménynyé fejlődött, s hogy ma már nem csak gimnáziumok, reáliskolák, hanem falusi is­métlő-iskolák növendékei közül is ezren meg ezren tanulnak a tanító vezetése alatt kato­nai gyakorlatokat, fegyverkezelést, czéllövé- szetet. Ha a népiskolai tanitók jelenté­keny része tartalékos tiszt lesz, a katonai szolgálatra való előkészítés már jóformán a népiskola padjaiban megkezdődik, s a véd­erő a besorozott ujonczokban kész katoná­kat nyer, a mi idővel a kétéves tényleges szolgálatot is redukálhatóvá teszi. IRODALOM A fürdők könyve. Hazai fürdőinket ismertető irodalmi termékekben mindezideig igen szegényesen voltunk ellátva, annyival szívesebben kell megemlékeznünk a Magyar Fürdőkalauz hatodik kiadásáról, amelynek gondos és lelkiismeretes szerkesztője: Erdős József, valóban dicséretes munkát végzett, midőn összeállította a hazai fürdőhelyekről, nyaralótelepekről, szanatóriumokról, vizgyógy- intézetekről és ásványvizekről minden fontos és szükséges tudnivalót. Röviden szólva: a mii határozott nyeresége fürdőirodalmunk­nak, olyan, amit nyugodtan ajánlhatunk az érdekelt körök figyelmébe. A pompás és hézagpótló díszmunka stylszerüen be van kötve és Engländer és Társa tatai nyomda­tulajdonosok sajtói alól került ki. A fürdőző közönség önmagának tesz hasznos szolgála­tot ezen kitünően összeállított és mindent felölelő munka átolvasásával. Megrendelhető : a Magyar Fürdőkalauz kiadóhivatalában, Budapest, VI., Eötvös-utcza 36. A ..Kultúra“, e pazarul kiállított fo­lyóirat 4. száma gazdag tartalommal jelent meg Consul, ,Szávay Gyula, Fáik Richárd, Móricz Pál, Ámon Vilmos, Andorka Károly, stb. czikkeivel. A képek Basch Árpád, Gre guss Imre, Szenes Fülöp és Treller Károly művészetéről tanúskodnak. Valóban érdemes e vállalat támogatása, annyival is inkább, miután a „Kultúra“ hazánk egyik legmiivé- szibb és legértékesebb szépirodalmi havi folyóirata. — Előfizetéseket (negyedévenkint 5 korona) a kiadóczég Röttig Gusztáv és Fia Sopron, vesz fel. A Magyar Figyelő most megjelent 9-ik száma ismét feltűnik gazdag tartalmá­val és magas szellemi nívójával. Egy névte­len vezérczikk „Uj koaliczió“ czimen a Justh- párt és a szocziáldemokraták között kötött paktumot bírálja előkelő tárgyilagossággal; báró Roszner Ervin „A választójog kérdése az angol forradalomban“ czimen nagy értékű essayt irt a választójog kérdéséről az angol forradalomban. Tovább folyik id. Szász Ká­roly rendkívül érdekes és irodalomtörténeti szempontból is becses naplójának közlése. A szépirodalmi részt Krúdy Gyula rajza gazda­gítja. Strakoniezky Károly, Babies Mihály és Komjáthy Jenő verseiről ir. — A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10. Jk kulturváros. (Személyek • egy szükre-ssabott fej tulajdonosa és egy bőfejü ur, a kinek van érzéke a haladás iránt és van — phantasiája.) A szükre-szabott: Nem értem, miért rendelnek szájkosarat örökké csak a kutyák­nak ! Kutyább ez a számum. Nem tudok az utczára kilépni, a portól megvész a tüdőm. — A kutyák ? Kérem, én hatezer embert ismerek a városban, de egy sem látott ve­szett kutyát. Hanem tessék megkérdezni akárkit, hogy ez a bolond szél nem veszett- e meg, mikor teli töm porral. Pedig a szat­máriak tüdeje levegőre van berendezve, nem Szaharára. Ä kutyák veszettsége lehet szép költemény, de a szél veszekedettsége ebben a porvárosban az nem poézis. A böfejü (nekilendült phantasiával).' Az ön­töző csövek vastag vizsugarai a legüdébb levegőt termelik. A mi utczáink a tüdővé­szesek sétahelyei lehetnek. A szüh e-szabott: Na hallja, ez igaz I Az embernek itt tuberkulótikusnak kell lenni. Nézze, a forgószél hogy tánczoltatja azt a sok papirt; teli van szeméttel, papírral utcza, tér. A böfejii: Mit utcza, tér ? Csak ottho­nunk, udvarunk legyen rendben a várostól kirendelt urak által. „Utczaseprő“, ez lealázó név, de „udvari seprő“, ez már méltóság 1 Az üdén tiszta udvarok, rendben tartott házi kertek édessé teszik az otthont. A szükre-szabott: Kert? Hiszen a hol van, azt is elpusztítják. Most is egy hatal­mas kertet semmisítenek meg, a mely egy egész városrész és egy százados nevelőintézet egészségének egyetlen biztosítéka. A böfejü: De palotasorok nőnek! A szükre-szabott: Igen, araszos széles­ségű utczákban : Ilyen uj utczákat nyitnak most. Bizonyosan a temetkezési vállalkozók kedvéért. Mert itt el kell pusztulni. Nincs levegő, park, szenny az utczákon, a kórhá­zat pedig Ázsiában sem tűrnék meg, De hogy is merik azt a gyalázatos zugot, azt a fölrobbantani való baczillus-telepet kórháznak nevezni! A böfejü: Mit kórház! Az bliktri. De „Müvészház“ ! Ah, oh ! (.-t szükre-szabott teli van még ezer ajjal-bajjal, de az olvadozó böfejü délibábos phantasiája tüzel, áradoz s a szükre-szabott most nem tudja kiadni ela­vult zamatu panaszait.) Kasztok. No, hullhatnak a lovagkeresztek, ki­rályi kitüntetések, udvari és egyéb tanácsos­ságok ! Minden utszéli nagyságos, .méltósá- gos, kegyelmes czimek helyett másféle kasz­tokba osztja a körülötte levő emberiséget a — havasi oláh. A napokban rajzolta meg a tövényszé- ken az ő látópontjából a társadalmi osztályo­kat egy pörvesztes oláh. Persze ez a classisba- osztás az ő minden fórumon elvesztett pőré­ből alakult ki ilyetén módon : — Hát csak nincs igazság, se okosság ! Először egy ur vesztette el az én ügyemet. Aztán egy oláhra bíztam, az se tudott sem­mit. Akkor egy zsidóhoz mentem, na, az se volt okos. Legutoljára ez az urfi volt az ügyvédem, de ez is csak annyit tudott, mint a többi. Ez volna az oláh osztályozás. Az ur — magyar, a többi — szerinte - még ha ügyvéd is, nem ur, hanem csak — oMh, zsidó. Az urfi? Hm, ezt a kényes dis- tinctiót az oláh paraszt azért állapította meg, mert ez az ügyvéd keresztény ugyan, hanem — hogyis mondjuk csak — őt már czipöben keresztelték! Belső munkatársak: HARASZTHY BÉLA dr., KERTÉSZ PÁL, és MERKER MÁRTON dr Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents