Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-29 / 13. szám

8. „HETI SZEMLE Szatmár, 1911. márczius 29. Eljegyzések. Dr. Szentkirályi Sándor volt nagykárolyi, jelenleg budapesti lakos, az „Elet“ ez. lap szerkesztője, eljegyezte Beér Anna budapesti községi tanítónőt. — Kellner Béla kapniki m. kir. bányamérnök jegyet váltott Nagykárolyb n Hetei Ilonkával. —■ Lerm János szakaszi (Szatmár m.) r. kath. tanító eljegyezte B»hus Margitkát, Bo- hus László kisráti kántor-tanitó leányát. — Kopniszky Kamii, nagysomkuti gazdasági szaktanító, eljegyezte Borhy Katókát Gyön­gyösről. Halálozások. Biró Lajos, Biró István munkácsi áll. el. iskola igazgató fia, 17 éves korában Munkácson elhalt. — Szegelethy Já­nos nyug. kincstári uradalmi pénztárnok, negyvennyolezas honvédhadnagy nyolczvan- hét éves korában meghalt Ungváron. Korcsmabezárás sorozáskor. Soro­záskor, ha másért nem, már csak azért is ki kellett rúgnia a pelyhező állu ifjúságnak, mert az ilyenkor úgy illik. Ugocsában azon­ban végét vetette ennek a régi, de rósz és a közjólétet veszélyeztető szokásnak a nagy- szőllősi főszolgabíró, midőn elrendelte, hogy az április 12., 18., 19., 20. és 21-én megtar­tandó sorozás idejére, nevezett napokon reg­gel 6 órától d. u. 5 óráig minden italmérés zárva tartassák. A Halmii Kereskedelmi Bank elnö­kévé Szentpály István ny. alispánt, igazgató­jává pedig Lipták Lászlót választották. Szabadkőmives páholy M-.szigeten. A szabadkőműves páholy Máramarosszigeten márczius 18-án végleg megalakult és elnö­kévé dr. Papp Tibort, a máramarosszigeti ref. jogakadémia igazgatóját választotta, alelnö- kévé pedig Szigetkamaráról dr. Újlaki Sa­mut. ügy tudjuk, hogy a szabadkőmivesek minden vallásnak esküdt ellenségei. Hogyan lehet tehát ref. jogakadémia igazgatója a pá­holy elnöke? Vagy csak a kath. vallásnak ellensége ő ? Különben úgy tudjuk, hogy igen sokaktól, akiknél kopogtattak, kosarat kaptak, viszont sok stréber jelentkezett, de nem fogadták maguk közzé, mert még ők sem tartották őket maguk közé valóknak. Különös társaság és különös jelentkezők ! Népszövetségi körút. Haller Isván, országgyűlési képviselő, a kath. Népszövet­ség főtitkára az elmúlt héten Nagykároly környékén több napon át agitácziós körutat tartott. Nagy hatással beszélt mindenütt az okszerű gazdálkodásról, a pénz czélszerü gyümölcsöztetéséről, a szocziáldemokráczia és szabadkőművesség elleni hitvédelemről, az örökösödési illetékről, a tervezett uj mono­póliumokról. Másfél órás beszédeket mondott Mérk, és Vállaj, Csanálos, Kálmánd és Kap- lony községekben, Csanáloson kívüle beszé­det mondtak még dr. Nemestóthy Szabó Al­bert ügyvéd, Rónai István plébános és Sze- pacher Ferencz tanító, este pedig bankett volt tiszteletére. Szombaton délután Nagyká­rolyban a városháza nagytermében volt im­pozáns népgyülés. E hét folyamán folytatni fogja körútját Mezőterem, Mezőpetri és Sza- niszló községekben. Esetleg a távolabbi köz­ségek is sorra fognak kerülni. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija 5 K A segélyegyesületi közgyűlésről részletes beszámolónkat helyszűke miatt jövő számunkban hozzuk. Tanitóválasztás. A konezházai (LTng- megye) rk. iskolaszék Landei Károly oki. ta­nítót az ottani iskolához tanítónak választotta meg. A választást az egyházmegyei hatóság megerősítette. A modern iskola nevelő hatása. Az eperjesi ág. ev. kollégium ifjúsága a márczius 15-iki ünnepségekre árnyékot vetett. A Mar- tinovich-kör nemzeti ünnepségén az ifjúság nagy tábora száműzte a nemzeti kokárdát és tüntetőén vörös szegfüvei jelentek meg, a nemzetközi forradalom jelvényével. Elnökük márczius 15-ikéről azt tartja, hogy az nem a proletárok és a demokráezia ünnepe, hanem a feudálizmusé, a dzsentriké és a hazugságé. Szép kis diákcsemeték. Jól nevelték őket hazafiságra. Tanítók gyűlése. A beregi róm. kath. esperesi tanítói kör f. évi tavaszi gyűlését e hó 30-án a kerületi papság gyűlésével egy­idejűleg Felsőkerepeczen tartja. A nagykárolyi konviktusi bizott­ság ülése. A szent Lászlóról, nevezett kon­viktusi bizottság f. hó 23-án tartott ülésében elhatározta, hogy a konviktust a lehető leg­modernebbül fogja berendezni és mivel csak 40 tanulót vesznek fel, a jelentkezők előre látható nagy számára való tekintettel Cseh Lajos gimnáziumi igazgató már most elfo­gadja a a jelentkezéseket. A megnyitás nap­ját szeptember hó 1. napjában állapították meg. Örömök és gyönyörűségek. Ahány ház, annyi szokás. így aztán meg lehet érteni, ha a „Nyílttérinek örül a kiadó, de nem az olvasó, egy pap-munkatársnak örül a „Szamos“, lapunk czikkeinek örül a „Zsidó Szemle“ ; a színi kritikának a színházi zenekar, a szindikátus gyűléseinek a komikus, meg az „igazi csak újságíró“; a kutyakorbácsnak egy harezratermett kéz ; lapunk megjelenésének örül­nek, akik még nem rendezték vallási viszonya­ikat ; a szemétkihordási vállalatnak örvend a ve- zérczikkíró; a bukásnak a becsületes kereskedő ; az uj bankoknak Lombardia olasz tartomány; a „Tollhegygyel“ rovatunknak a rendőrség és a Fehér-ház; a karácsonyfának az eszmegyáros. Hát ez mind érthető. De hogy valaki örüljön annak, ha elve­szíthet egy vételen hatszáz koronát, ez már hihetetlen. Pedig kérem, vannak még olyan önzetlen keblek is, amelyeknek egyetlen gyönyörűségük és örömük, ha pár száz koronát kidobhatnak az ablakon. Holott ez a — Pannóniában történt. Tudvalevő, hogy oda csupa pápaszemes, hangtalan polyhistorok járnak, philologusok, nyelvészek, jámbor codex-rágók, akik Mercurt, a kereskedők istenét csak a római mythologiá- ból ismerik. Hát a Pannóniában történt most, nemré­giben. Leírjuk a beszélgetést. — No, ma van a lejárat. Tessék átvenni, amit megvett. — Én ? Én nem vettem semmit. — Nem vett? Hogyne vett volna. Tőlem vett. Még 600 korona előleget is adott.-— Előleg ? Én azt sem tudom, mi az az előleg. Én sohasem adtam magának hatszáz koronát. A kulcsa pedig e történetnek, ami mind­járt fölpattantja a titok zárát, az, hogy bank- részvényről volt szó. Bankrészvényről, amik a kötés napja óta igen nagy tengeri betegséget kaptak. Mert az „apály“ tengeri betegség. Hát ezért örült a Pannonia-beli „ur“, hogy 600 koronát elveszíthet. A tagadással csak ennyit veszített. Aja önbámuló. fiákká — a szabadságharcz után, „önarczkép- leleplezések“-ben gyönyörködnek szabóolló élei között, stb. Rendben van. Mit nekünk Kölcsey, Rá­kóczi, vagy márczius 15-ike emléke! Inkább kívánjuk, esengve várjuk, hogy a fogpiszkáló szerű Kölcsey-szobor helyett egy ékes monu­mentum „kaczérkodjók“ az uj (Kohn) mór- stylusu zsinagóga tetején. B IRODALOM Az eszményi pap. Kádár Ambrusról megható megemlékezésként jelent meg ez a kis fűzet. Bodnár Gáspár rajzolta meg a tisz­telet és ragaszkodás meleg színeivel, a tisz­tánlátás biztos vonalaival az elhunyt főpap­nak a szentekre emlékeztető lelkületét. A jel­legzetes stylusu, találó arczkép kedves és gondosan őrzött emlékünk lesz, akik szere­tünk emlékezni. A füzet Bodnár Gáspár ki­adásában jelent meg, ára nincs jelezve. A logika elemei. Iskolai könyveken kívül eddigelé nem volt olyan könyvünk, a mely a logika alapvető tudnivalóit a filozófi­ával foglalkozók számára is érthetően adná elő. Ezt a hiányt pótolja W Stanley Jevons hires angol filozófiai iró „A logika elemei" ez. könyve, melyet Kelemen Ignácz gondos fordításában most adott ki a Néptanítók könyv­tára. Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) ezég kiadásában jelent meg, ára 2 kbrona. Az Elet 13-ik száma gazdag és válto­zatos tartalommal jelent meg. Kiemeljük be­lőle a színes és művészien megirt „Vasárnapi levelet“, Kanizsay Ferencz érdekes czikkét a a Camorráról, Domonkos István novelláját, Vincent Harper amerikai iró fordított elbe­szélését, Janeiro páratlan humoru csevegését és Krúdy Gyula regényének folytatását. Az Élet illusztrácziói művésziek és a jelen szám­hoz egy színes műmellékletet is kap az olvasó. Walter Crane: A vonal és forma. Az angol illusztráczió nálunk is ünnepelt nagy mesterének Walter Cranenak legjelen­tékenyebb müvét „A vonal és forma“ ez. a. most adta ki a Néptanítók könyvtára, Miha- lik Gyula gondos fordításában. A könyv ki­tűnő szolgálatot tehet mindenkinek, a ki a művészet iránt érdeklődik, de különösen azoknak, akik a művészeti oktatással foglal­koznak. A szép könyvet Lampel R. (Wodi- aner F. és Fiai) ezég adta ki, ára 2 K. ■ « Szerkesztői Üzenetek Az ecsedi láp csodálatos, mesébe illő világa eltűnt. Amerika külön törvénynyel őrzi azt a pár bölényt a „Nemzeti park“-ban. — Pusziidéban van a régi népszínműnek sok tipikus alakja. A „letűnt világ“ e kihalt sok érdekességét ma egy pótolja: az önbámuló. Újabban — ezeknek tavasza van-e? — őrületes szaporulat dühöng ez „értékes“ em­bertípus létrehozásában. „Vidor“ derűvel ol­vashatjuk az újságok megesillagozott czikkeit, hogy megtudjuk: mekkora capacitas a szer­zőjük; vagy álnevű „regősök“ kobza zeng hymnust; „királyi kegyelemben“ fogant ki­nevezéseknél olvadóbb hangú „újságírói ki­nevezések“ jelennek meg a Hivatalos Köz­löny okirat erejénél ható sorainál is különb | érvénynyel; szivdobogásos „magyarok“ lép- I nek elő vértől csepegő kardot rázogató had­M. B. — Lamartine jókor beszél és — gyö­nyörűen beszél. Nagyon köszönjük. — De Vignytől az „Olajfák hegyé“-t volna jó fordítani. — Bensősé­ges üdvözlet. N. E. dr. — Mindkettőt addig is, míg levél megy, igy köszönjük. S. M. — Minél hamarabb, annál nagyobb öröm­mel várjuk. A köszönet pedig csak a miénk. D. H. L. — Már kiszedve várakozik. Tavaszi melódiák. — Erőltetett erőtlenség. Tollhegygyel. — Igen személyeskedő ízű. Többeknek. — A czikkek kéziratait szombatra kérjük. Kéziratok megőrzésére és visszaküldé­sére nem vállalkozunk. Belső munkatársak: KERTÉSZ PÁL, MERKER MÁRTON dr. és SÜDY TIBOR dr. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents