Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-11 / 2. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár, 1911. január 11. háborgás, amely mindenről szólt, csak épen a lényegről nem, hogy t. i. magasabb, mű­vészibb nívóra kell emelni színházunkat. Még szomorúbb tünetnek tartjuk, hogy a törvényhatósági gyűlés szenvedelmeken fe­lül álló méltóságát kicsinyes vádaskodással, piaczi torzsalkodással alacsonyitják le az olyan durva kifakadások, aminők dr. Weisz Sándor bizottsági tag ajkáról elhangzottak. Nagykároly városának tiszteletreméltó kikül­dötteit „mindenféle összeszedett embereknek“ nevezte ez a közgyűlési terem ünnepi méltó­ságát semmibe vevő, ifjú emberke. Nem tud­juk, miféle érdemei miatt került be a városi képviselőtestületbe, de ilyen hang semmiké­pen nem illő egy előkelő testület tanácskozó termébe. — Az elnöklő főispán szigorú rendre­utasítása, valamint Körösmezey Antal főjegyző higgadtan tárgyilagos oktatása kissé lehűtöt­ték ugyan a lobogó vérii ifjút, de mégis ko­moly aggodalmakkal kell néznünk közgyűlé­seink tanácskozásai elé, ahol ilyen, még zöl- delő ifjak tiszteletreméltó, nagy bölcseségü s a képviselőtestületből kibuktatott férfiak helyét foglalják el. A közgyűlés lefolyása különben a kö­vetkező volt: A rendkívüli közgyűlés szerződést kötött Szabó Józseffel telke megvásárlása tárgyában, amely vétel a Nyil-utcza rendezése miatt vált szükségessé. Ez egyetlen tárgyú gyűlésre következett a rendes közgyűlés, amely a szokásos megnyi­tás és polgármesteri jelentés után elhatáiozta, hogy a Máv. felállítandó, uj üzletvezetőségei­nek egyikét küldöttség utján fogja kérelmezni városunk részére a kormánytól. A sorozat következő pontja a színházi pályázat volt. A tanács előterjesztése a szin- ügyi bizottság ama határozatáról, hogy Bállá Kálmán pozsonyi szinigazgatóval kötötte meg a szinház bérlete ügyében a szerződést, az volt: mivel a szinügyi bizottság döntésébe czák éneke, az orgona reszkető hangja mel­lett : Boldog asszony anyánk, Régi nagy pát- rónánk .. . Majd buzgó imába fogtam — Édes Istenem, -ne engedd, hogy Klotild test­vér elvegye tőlem a skanulárét, ha kime­gyünk a templomból. Mindentől megfogom őrizni, soha le nem teszem a nyakamról, csak ne hagyd elvenni senkinek tőlem. Templom után a refektoriumba men­tünk. Útközben eszembe jutott, hogy Klo­tild soror kedves gyermekének nevezett egy este. Akkor biztosan szeret is, talán nem fog megszégyeníteni a leányok előtt. A refektoriumban azonban egyenesen felém közeledett. Mégis elveszi hát a ska- pulárét! Éreztem, hogy arczomba szökik a vér, esdve tekintettem reá, aztán lehajtottam a fejemet. — Szereted a skapulárét? —kér­dezte tőlem, — vigyázz szépen reá és hordd mindig a nyakadban, akkor a Jézuska soha­sem fog elhagyni. — Szerettem volna kezet csókolni Klotild testvérnek, de nem bírtam sem mozdulni, sem pedig szóhoz jutni. (Folytatása következik.) befolytak a nagykárolyi kiküldöttek, utasit- tassék a szinügyi bizottság uj határozat- hozatalra. Csúnyán személyeskedő vita indult meg a tanács javaslata felett. A meghívott nagy­károlyiak valóságos vesszőfutást szenvedhet-, tek el, hogy ők a meghívásra udvarias figye­lemmel eljöttek. Az éleshangu, kicsinyes­kedő kitöréseket, amelyben Mátray Lajos, dr. Kelemen Samu és dr. Weisz Sándor vettek ' részt, a főispán, a főjegyző és a polgármester felszólamlásai terelték higgadtabb mederbe, mire a tanács javaslatát a közgyűlés elfo­gadta. Ezután a tanácsi előterjesztések követ­keztek. A közgyűlés jóváhagyta az uj rendőri bíráskodás életbeléptetése ügyében tett tanácsi intézkedéseket és ügyészségi megbízottakul beterjeszti a belügyminisztériumhoz: Székely Endrét, dr. Ambrózy Józsefet, dr. Biró Ele­mért, dr. Nagy Barnát és dr. Veréczy Ernőt. A vegyvizsgáló állomás felállítása czóljá- ból jóváhagyta a közgyűlés a dr. Szóbél Jó­zsef vegyészmérnökkel kötött szerződést; el­fogadta Klein Vilmos németii ingatlanainak megvételét; felterjesztette az Erdőd-ákosi h. é. vasút előmunkálati engedélyét. Majd a városi zeneiskola ügye került sorra, amiről hírrovatunkban számolunk be. Az ágostai hitv. ev. egyház kérelmét a városi segély ügyében visszaadta a tanácsnak újabb javaslattétel czéljából. Kisebb ügyek következtek még, Bállá János erdőőr nyugdíjazása, Novák Lajos fő­számvevő szabadságolása, amelyek elintézése után a közgyűlés véget ért. SZÍNHÁZ. Nem hiába került színre a bájos zenéjü „Dollár királynő“ kedden este, mert telt há­zat, kedélyes hangulatot teremtett. H. Bállá Mariska kedvesen játszotta meg szerepét. Dénes Ella, Pongrácz Matild, Káldor, Herczeg Sipos szintén osztoztak e sikerben. de viszont Burányi sehogysem találta magát bele a komikus szerepbe. Szerdán este Földes Imre tavaly bemu­tatott sziumüve került színre meglehetős elő. adásban. Vidor igen jól megjátszotta a „ku­ruzsló« szerepét mig Csáthyné szerepében Zöldy Vilma nyújtott elsőrangú alakítást. Ifj. Baghy Gyula nagyon tetszett egy pacziens szerepében. Csütörtökön este került műsorra: A kis czukros. Horváth Lenke creálta közvetlenség­gel. Nemcsak átértette, de mégis játszotta szerepét. O vitte a darabot sikerre s mellette Vidor, Herczeg, Sipos megfeleltek a várako­zásnak. A „Czigányszerelmet adták péntekén este. Lehár Ferencz operettéje a bérlet szü­net daczára zsúfolt házat vonzott a szín­házba. Az előadás jó volt s H. Bállá Mariskát ünnepelte a közönség. Volt része tapsban, virágban egyaránt. Bár a társulatnak igen sok tagja rászolgálna az osztatlan elismerésre, akkor aligha beszélnénk színigazgató vál­tozásról. Farkas Imre kellemes kedves két kis daljátéka került ez idényben először műsorra szombaton este. Szívesen fogadta a közönség e bájos zenéjü operetteket, sokat tapsolt Bállá Mariska, Pongrácz Matild és Káldor Dezső­nek. Heltay s H. Bállá Mariska az apache táncczal arattak jelentős sikert. Kellemes jelenség volt Zsolnay Margitkának a szerep­lése. Bár szomorú, hogy kis 12 éves leány­kát is szerződtet már Heves tánczosnőnek. Vasárnap délután a „Bálkirálynő“, mig este s hétfőn az „Édes öregem“ s a „Na­rancsvirág“ került színre jó előadásban. HÍREK. Benkő József kanonok. A dr. Binder András halálával megüresedett mesterkanonoki állásra a király Benkő József ungi főespe­res, poroszlói c. apát, ungvári plé­bánost nevezte ki. Benkő József kinevezésével az igazi érdem nyert méltó jutalmat és elismerést. Hosszú lelkipásztori működésével mint ideális gondol- kozásu, nemes szivü, tevékeny és gyakorlati érzékkel megáldott férfi bőséges érdemet szerzett a királyi kegyre és kitüntetésre. Négy évi káplánkodás után 1881-ben Jenkén lett plébános. Itt mintaszerű gazdasági épületekről gondoskodott. 1882-ben felépítette az iskolát. Az ő lelkipásztorkodása idejében Székó fiók­községben csinos templom épült. 1900 ban ungvári plébános lett. Itt még nagyobb elismerést és tiszteletet vívott ki magának, és mint Jenkén, úgy itt is meg­nyerte híveinek szeretetét. — Működése alatt 1902-ben épült az uj Gizellaház 38500 K költséggel, 1903-ban 21 ezer korona költsé­gen az uj fiú elemi iskola, majd később 32000 korona költségen a kath. legényegylet épülete, 10000 korona költségen az uj te­mető. Benkő József nemcsak hivatásában, ha­nem megyei, városi és társadalmi téren is hasznos munkásságot fejtett ki. Hosszabb idő óta tagja Ungvár város képviselőtestüle­tének, Ung vármegye törvényhatósági bizott­ságának, a törvényhatósági közigazgatási bi­zottságnak. Mindezen állásaiban a közü­gyekben való jártassága, alapos tudása s ta­pintatossága miatt a közügyek intézésének is tekintélyes és elismert tényezőjévé lett. Élénk részt vett a társadalmi mozgalmakban is. A katholikus társadalmi mozgalmaknak pedig vezére és lelke volt. Életrajzi adatait az alábbiakban kö­zöljük. Született 1852. február 11-én Ungváron. Pappá szentelték 1865 junius 20-án. Segéd­lelkész volt Szerednyén, Ungváron, Pálóczon és Máramarosszigeten. 1880-ban lelkész lett Jenkén, 1882-ben plébános ugyanott, 1890-ben felsőungi esperes, 1900-ban plébá­nos Ungváron, 1902-ben ungi főesperes és Aki igazán finom, kényel­mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akap vásárolni, az forduljon bizalommal Yuja János-!» Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt czipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű bazai gyárakban készült ozipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készít­ményt, a szokásos bőr— és talputánzato­kat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki­vitelű czipök és csizmák is készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents