Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-22 / 12. szám
„HETI SZEMLE Szatmár, 1911. márezius 22 8. A mezőkaszonyi járásbiró ügye. Lapunk múlt évi nov. 16-iki számában egy hir jelent meg a mezőkaszonyi járásbíróság ügyeiről. Mint most értesülünk, akkori közlésünk téves volt, amennyiben Medzihradszky Jenő mezőkaszonyi kir. járásbiró ellen egy névtelen följelentés történt ugyan, de az annak alapján megindított vizsgálat a vádak teljes valótlanságát állapította meg. Mert Medzihradzky Jenő járásiménak úgy korrekt társadalmi élete beigazolást nyert, mint az az alacsony vád, mintha pénzkezelési hibák és hiányok volnának, teljesen alaptalannak bi zonyult. A vizsgálat a méltatlanul meghur- czolt bírónak fényes rehabilitálásával végző dött, állásába visszahelyeztetett és a mezőkaszonyi járásbíróság vezetésát újból átvette. A köztiszteletben álló járásbiró ügyének ily elintézését őszinte örömmel vették Mezőka- szonyban, és az egész járásban, mert Medzi- hradszky Jenőt úgy bírói hivatalában, mint társadalmi életében mindig őszinte tisztelet, becsülés környezte. Uj postahivatal. A nagyváradi posta- . igazgatóság a Tyúkod községben működő postai ügynökséget 1911. évi április 1-én postahivatallá alakítja át. A postahivatal forgalmi körébe Tyúkod községet és Földvári, Gazdag, Gönczy, Gyene Gáspár, Gyene Károly, Hada di József, Hadházi Hermin, Hona, tag, Kádár Karolin, Kis Károly, Mándi, Molnár, Nagy Menyhértné, Német András, Péchy, Református egyház, Roth, Schwartz Vályi, Zsíros tanyákat, Kálmán és Margit majorokat osztotta be az igazgatóság. Eljegyzés. Korönczy István máv. hivatalnok Mezőkövesdről eljegyezte Meszessy Böskét Nagykárolyban. — Tichy Gyula áll. gazdasági felügyelő eljegyezte Nagykárolyban Elbe] Ilonkát. — Losonczy Gyula szir.érvár- aljai földbirtokos eljegyezte dr. Komád Jenő miniszteri tanácsos, igazgató főorvos leányát, Jolánkát. Házasságok. Recski/ Andor m. kir honvéd főhadnagy egybekelt Kőszeghy Erzsé-' bettel Nagykárolyban. -- Bagossy László deb- reczeni törvsz. biró f. hó 25-én tartja esküvőjét Debreczenben báró Marschall Annával, br. Marschall Gyula tábornok leányával. Nagykároly más szinikerületbe lép. A belügyminiszter a városi tanács felterjesztésére beleegyezett, hogy a város kilépjen a szatmári szinikerület kötelékéből. Gr. Festetich Andor a vidéki színészet orsz. felügyelője ajánlotta Nagykárolynak, hogy vagy a Deés- Zilah—Nagybánya, vagy pedig a Munkács— Ungvár szinikerületbe lépjen be. A város még nem döntött az ajánlat fölött. Visszahelyezett községi elöljáróság. Dömötör Elek mezőteremi községi jegyző fegye mi ügyében a múlt héten hoztak ítéletet. Dömötört 700 korona pénzbírságra Ítélték és elrendelték állásába való visszahelyezését. A község bírája, Hölcli János szintén visszahelyeztetett állásába. Az északmagyarországi nagy hadgyakorlatokat, melyek tavaly elmaradtak, az idén hir szerint szeptember 10-étől kezdődően tartják meg. A terv szerint a főhadiszállás Felsővissón (Máramaros), a hadgyakorlatok fővezetősége meg Sztropkón (Zemplén,! volna. A bikszád —halmii vasút. A kereskedelmi miniszter a bikszád—halmii vasút előmunkálati engedélyét egy évre meghosz- szabbitotta. Brémer püspök emléke. Az Ungvár- megyei Közművelődési Egyesület május 14-én leplezi le Ungvárott báró Brémer László emléktábláját. Brémer nagyváradi püspök volt és mert 1849-ben résztvett az országgyűlés néhány ülésén és a honvédeket segitette. halálra Ítélték. Későbben a halálos Ítéletet 20 évi várfogságra változtatták át. Még az alkotmányos éra bekövetkezése előtt kegyelmet nyert és Ungvárra költözött, ahol 1862. nov. 4 én halt meg. Az a ház, amelyben a szabad- ságharcz jeles alakja meghalt, dr. Laudon István főgimnázi tanár tulajdona és ő készíttette a saját költségén a díszes márvány-emléktáblát. A leleplezés alkalmával az ünnepi beszédet Hidasi Sándor királyi tanfelügyelő, a Közművelődési Egyesület ügyvezető alel- nöke mondja. Áthelyezés. A király megengedte, hogy dr. Prihradny Miklós beregszászi kir. törvény- széki biró a lőcsei kir. törvényszékhez saját kérelmére áthelyeztessék. Milyen lesz a munkácsi vízvezeték vize ? Az országos khémiai intézet azt feleli erre, hogy teljesen jó. Most küldte le a viz- vizsgálatról a hivatalos értesítést, a melynek az a konklúziója, hogy a viz tiszta és vízvezetéki czélra teljesen alkalmas. Elfogott pénzhamisító. Megyénkben nemrég sok hamispénz került forgalomra. Most kézrekerült a hamisító. Múlt kedden ugyanis Debreczen jegypénztáránál egy férfi jegyet kért Nagykárolyba és egy öt koronást tett a pénztáros elé, a ki az első tekintetre felismerte, hogy a pénz hamis. Az előhívott rendőr nevezettet igazolásra szólította fel, ki Pataki György utazó- ügynöknek mondotta magát és tiltakozott megmotozása ellen, azonban hiába. A rendőr egymásután szedte ki a zsebéből a hamis ötkoronásokat, sőt egy csomó 10 koronás hamis bankjegyet is találtak nála. Pataki beismerte, hogy vármegyénkben Csen- ger és Mátészalka vidékén a hamis öt koronásokat ő hozta forgalomba. A munkácsi Katholikus Kör márcz. 12-iki előadásán Bihari Ferencz olvasott fel népszerű módon az emberi lélekről. A lélek létezését bizonyította be a modern felfogással szemben. Márcz. 19-én pedig szekeres István főgimn. tanár tartott előadást ,,a föld története és a biblia“ czimmel. A veszettség Szinérváralján az ebek között nagy mértékben elterjedt, annyira, hogy a miatt az összes kutyák kiirtását elrendelték. Missió Csomaközön. Jámbor László jézustársasági atya márcz. 11—16-án népmis- siót tartott Csomaközön. E napok valóságos örömünnepei voltak a csomaközi híveknek. A nép ünnepi díszben, bandérium-kísérettel fogadta és kisérte ki a távozó lelkiatyát. Pater Jámbor naponkint két prédikácziót intézett a megjelent ezrenfelüli hívekhez. A szülők és fiatalság, még a más vallásuak is, könnyekig meghatva, felbuzdulva hallgatták megoktató, intő és nevelő gondolatait. S hogy a szónoklatai mily hatást keltettek, mutatja az, hogy 960-an járultak a töredelmes gyónás után az Ur asztalához. Valóban a kibékülés és a kegyelem napjai voltak ezek. Feledhetetlen napok lesznek. Földrengés Máramarosban. Szombat-' ról vasárnapra virradó éjjel négyszer egymásután heves földrengést éreztek egész Mára- marosmegyében. Fél egykor volt az első föld lökés, amelyet követett két órakor a második. Ez volt a legerősebb és több másodperczig tartott. Különösen az Iza és Tisza partjain elterülő községekben érezték erősen a föld hullámzását. A szige'kamarai és tnáramaros- szigeti vasúti állomásokon a vasúti kocsik megindultak, az állomásépület falai megremegtek. Máramarosszigeten is nagy rémületet keltett az éjjeli többszörös földrengés, a mely a házakat is megrongálta. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija 5 K. Hivatalos rész. Tanitói-köri gyűlés. A beregi rk. es peresi tanítói kör f. évi tavaszi gyűlését már- czius hó 30-án, a kér. papi gyűléssel egyidejűleg Felsőkerepeczen, a következő tárgysorozattal tartja meg: 1. Szent mise hallgatás. Előzőleg a húsvéti szent gyónásukat végzik a köri tagok és áldoznak. 2. Gyakorlati tanítás; tartja Rittli Mihály felsőkerepeczi tanító. 3. Bírálat a megtartott tanításról. 4. A beérkezett pályamunkák ismertetése. 5. „A vallás-erkölcsi nevelés az egyén boldogságának, a család jólétének és a nemzetek fennállásának az egyedüli biztos alapja.“ ez. tételről felolvasást tart Turcsányi István pósaházi tanító. 6. Pénztári jelentés a kör tagjaitól tagdíj czimén befolyt összegről. 7. A főt. egyházm. főtanfelügy. által kijelölt tételek kiosztása. 8. Az „Orsz. Kath. Tanítói Segélyalap“-ra az évi 2 korona tagdijak beszedése. 9. Esetleges indítványok tárgyalása. A. testi fenyíték. A „Heti Szemle“ múlt számában örömmel olvastam, hogy a főváros tanítósága nem kíván botlal a gyermekek közé lépni, hogy tekintélyét fenntartsa. Én azonban azt hiszem, hogy csakis a fővárosi tanítói kar, vagy legalább is nagy városok tanítói tehetnek ez utón lépéseket a társadalomnak egy jobbá nemesedett generá- cziót nevelni. A vidéken, illetőleg a falukban (különösen nemzetiségi vidéken) működő tanítók ezt egyáltalában nem tehetik. Sőt szivem mélyéből igy sóhajtok fel: Óh Istenem! Mentsd meg ezt a népet attól, hogy megtestesült törvénynek tudja a testi fenyíték kiküszöbölését az iskolából. Ha azokra a szülőktől nem félő gyermekekre gondolok, komorabbnál komorabb képek jönnek lelki szemeim elé. A városban máskép alakulnak a viszonyok. A városi tanítónak 'csak építeni kell. A falusi tanító alapot rak. Épit is. Miután ezt a szülő elrontja, újra alapoz és újra épit. A testi fenyítés kiküszöböléséről általánosságban nem lehet, nem szabad beszélni. Ha egy némely községben kihirdetném, hogy nincs többé zsandár! El lett törölve a csendőrség ! Rettenetes veszedelem törne ki olykorolykor a rakonezátlan ifjak közt. Ha némely falusi iskolában a tanulóknak tudomására jönne, hogy a bot mint fegyelmezési eszköz nem jöhet be e szent helyre többé. Mi történnék ? Hát csak az, hogy végig hallgatnák a szeretet hangján jött intelmeket. Kiállnák a a dorgálást és az enyhébb büntetéseket, végre újra elkövetnék a „csínyt“, a mi miatt a szeretet hangján megintve voltak. Nézetem szerint a falusi iskolában nem a tanitó a rossz gyermek réme, hanem a bot. Kell is, hogy az legyen. Éveken keresztül szeretettel bánok növendékeimmel. A testi büntetést nagyon kerülöm. Egy alkalommal egy rossz szülőktől származott gyermekben nagyon fellépett a lopási hajlam. Lopott mindent, amihez csak hozzá fért. Nem volt az a nap, hogy be ne jelentsék. Én végig mentem minden szeretetteljes bánásmódon. Hasztalan volt. Szégyenitettem őt. Szülőivel beszéltem. Megdorgáltam. Nem ért semmit. Egy este levelet tettem az osztály asztalára, hogy azt reggel postára küldjem. Mire bementem, nem volt sehol. Kutatást rendeztem s megtaláltam azt a rossz fiú zsebében. Kétségbeestem a fiú jövője felett. Elkeseredésemben alaposan megfenyítettem. Az eredmény czéltérő volt. A fiú sohasem lopott többé. Szükséges volt itt a testi fenyíték alkalmazása? Egy 14 éves fiúról véres verekedés miatt környezet tanulmányt kaptam. Szeretettel kérdem tőle az adatokat, felvilágosítva őt, hogy ez nekem kötelességem. Ő gorombán vágta vissza, hogy semmi közöm hozzá és ott hagyott. ISKOLA
