Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-23 / 12. szám

Szatmár, 1910. márczius 23. Kétségtelen dolog, hogy a főispáni állás politikai állás ; a főispán rendszerint a mindenkori kormány politikai képviselője. Azonban ami törvényhatósági életünkben — azt a közeli és a régmúlt idő igazolja — a főispánnak, a főispán ténykedésének a párto­kon felül kell emelkednie. A mi törvényhatósági és községi éle­tünkben minden ügyet kizárólag a városunk közérdekéből, pártpolitikai tekintetek nélkül intézvén el, abban a főispánnak nem lehet és nem szabad pártpolitikát érvényesíteni. Az uj főispánunk személye és egyénisége tel­jes biztosítékot nyújt arra, hogy az ő veze­tésével törvényhatóságunknak ezen régi ma­gatartása és régi felfogása csak erősbödni fog. Meg vagyok győződve, hogy azon hagyomá­nyos figyelem és előzékenység, amelylyel e város polgársága és az azt képviselő törvény- hatósági bizottság a mindenkori főispánt üd­vözölni szokta, ez alkalommal is meg fog nyilatkozni Azért mégis kérem az igen t. törvényhatóság méltóságához illően ezen tör­vényes eljárást a kellő komolysággal végez­zük el. Ezzel van szerencsém a rendkívüli köz­gyűlést megnyitni. Javaslóin, hogy a mai közgyűlés jegy­zőkönyve mondassák ki nyomban hitelesit- tettnek. (Helyeslés.) Fölkérem a jegyző urat, hogy a legfel­sőbb királyi leiratot, amelylyel Öméltósága kineveztetett, felolvasni méltóztassék. Dr. Pap Zoltán tanácsjegyző felolvasta a leiratot s az elnöklő polgármester indítvá­nyára küldöttség ment a főispán után. A kül­döttség tagjai voltak: Visky Károly vezeté­sével dr. Farkas Antal, dr. Fejes István, Fogarassy Sándor, dr. Frieder Adolf és Szentiványi Károly, kikhez még mások is csatlakoztak. A főispán megérkezéséig a közgyűlést a polgármester felfüggesztette. A mintegy negyed óra múlva megér­kező Csaba Adorján főispánt éljenzésekkel fogadták a terembe lépésekor. A főispán disz- magyar ruhába volt öltözve. Dr. Vajay Károly polgármester: Tekin­tetes törvényhatósági bizottság! Van szeren­csém a rendkívüli közgyűlést folytatólagosan megnyitni. Méltóságos főispán ur! Mély tisztelettel és örömmel üdvözlöm Méltóságodat, amidőn szeretett városunk főispáni székének a tör­vényes eskü letétele által leendő elfoglalása végett körünkbe jött. Úgy érzem, hogy a fő­ispáni szék személyi változása ezúttal nem ébresztette bennünk azon érzelmeket, amelyek egy ilyen változást rendesen kisérni szoktak, jóllehet Méltóságod más politikai pártnak a képviseletével lett megbízva. Úgy vagyok meggyőződve, hogy volt főispánunkat, akit e városhoz szintén a baráti és rokoni kötelékek szálai fűztek, Méltóságod személyében egy oly férfiú váltotta föl, akinél az ilyen köte­lékek szálait úgy mondhatnám, még fokozot­tabb mérvben feltalálhatjuk. Méltóságod e város társadalmi életében, úgyszólván e város min­den polgárával személyes ismerettségben áll; igy engem is a gyermekkori barátság érzel­mei fűznek Méltóságodhoz. Mindezek olyan kedvező körülmények, amelyek e város fej­lődésére mindenesetre kihatással bírnak és igy Méltóságodban egy szatmári polgártársat látok, akinek tisztelete és szeretete e város iránt családjában is hagyományos. Meg vagyok győződve, hogy Méltóságod egyénisége biztositék arra, hogy e terem falai közt, ahonnan eddig is a pártpolitika ki volt zárva, ezután is e város igazi fejlődését ezé!zó békés munkásság folyik. Garancia Méltóságod arra is, hogy benne tántorithatlan munkását és bajnokát fogjuk feltalálni városunk köz­ügyeinek. Ezen érzelmek közt újból üdvözlöm Méltóságodat és felkérem, méltóztassék a hi­vatali esküt letenni. (Éljenzés.) „HETI SZEMLE“ A főispán erre letette a hivatali esküt. Az eskümintát dr. Pap Zoltán tanácsjegyző olvasta. Most dr. Keresztszeghy Lajos biz. tag állott föl szólásra: Méltóságos főispán ur! Üdvözlöm Mél­tóságodat e törvényhatósági bizottság termé­ben, amidőn Őfelsége apostoli királyunk kinevezése, és az éppen most elhangzott esküje alapján városunk főispáni székét el­foglalja. Kétségkívül nehéz viszonyok között fog­lalja el Méltóságod hivatalát. Azonban meg­vagyunk győződve arról, hogy ismert tapin­tatosságával megtalálja a helyes irány-elvet, amelyet, ha követ, ezen törvényhatóság elis­merése fogja kisérni. Ez az irányelv az, hogy sohase vezessék Méltóságodat a közügyek intézésében pártpolitikai szempontok, hanem vezesse kizárólag a város közérdeke, előreha­ladásának, felvirágzásának érdeke. Ezt az irányelvet vette figyelembe eddig is a tör-, vényhatósági bizottság és az eddigi főispán és éppen ezért a főispán és a törvényhatóság között a legszivélyesebb összhang állott fenn, ami a közérdek hasznára szolgált. Meg va­gyunk győződve, hogy Méltóságodnál ugyanezt a magatartást fogjuk tapasztalni. Méltóságodat mint embert és hivatalno­kot az egész város ismeri; az egész törvény- hatósági bizottság minden tagjának, sőt mond­hatnám a város minden polgárának bírja őszinte nagyrabecsülését és meleg szeretetét. Mi Méltóságodat a város fiának, polgárának nézzük, hozzánk fűzik a gyermekkor boldog emlékei és a férfikor küzdelmei; elválasztha­tatlanok azok tőlünk. Méltóságod szive együtt dobban a miénkkel, ismeri vágyainkat, tö­rekvéseinket, ismeri a nem lankadó buzgal­mat és áldozatkészséget, amelylyel e várost annak közönsége az észak-kelet legszebb és legtekintélyesebb városává emelte. Vannak fogyatkozásaink, tudjuk, hogy igen sokat nem _________________________________o mókát is felülmúl, a szabadság érzülete tekin­tetében pedig a legelsők közt foglal helyet. A szabadság fogalma — eltekintve abso­lut lényétől — a nemzetek sajátos gondolkozás- módja szerint sokféleképen idomul, s valamely népnek kétségen kívül a politikai érettség és belátás, a műveltség bizonyos fokát kell elérnie, ha a szabadság nyugodt élvezetében fejlődni és működni akar; ezenkívül még bizonyos nem­zeti erények is szükségesek arra, hogy vala mely nép a szabadságot helyesen és kár nél­kül élvezhesse. A magyar nemzet kifejlődött dinasztikus érzelmű oly annyira, hogy nemzeti erényeit semmi más kormányforma alatt ki­fejteni képes nem volna; érzületével, gondol­kozásával össze van forrva a király szent és sérthetetlen személye s csak ritka politikai belá­tásának és kétségbe nem vonható erkölcsi érzé­kének tulajdonítható, ha szabadság iránti érzel­meit dinasztikus érzelmeivel összeegyeztetni, sőt egybeforrasztani képes. Ha pedig egyéni ítéletet kellene monda­nom arra nézve, hogy a jól felfogott politikai szabadsággal mely kormányforma egyeztethető össze legjobban, határozottan az alkotmányos mo­narchia az, melylyel —- amint alkotmányunk és az angolé mutatja — a lehető legbigabb egyéni szabadság fér össze a köztársasági kormány­forma megmerevülósének veszedelme nélkül. A népképviselet egyetlen jogos formája a tör­vényhozásnak. A nép lelkűidével összeforrt a gondolat: a királyt a szabadság őrének tekin­teni, s ez lehet egyszersmind kutforrása ama mély, őszinte és hódoló tiszteletnek, melylyel a magyar ember a fényes palotától a legutolsó pórkunyhoig a király személyét környezi Oly tisztelet, mely minden kifogáson felül áll, mert valóban a szív mélyéből ered. Alig van nemzet a föld kerekségén, mely­nél a hazaszeretet érzelme oly mély és minden világpotgari irányzottól annyira ment volna, mint a magyar nemzetnél. Ez nemzetünk egyik kiváló erénye, s mondjanak bármit pápaszemes tudósok arról, hogy a kozmopulitizmus ma­gasabb fogalom, a nemzeteket nem az előbbi: a hazaszeretet, hanem az utóbbi: a kozmo- polilizmus tette ki mindig az elzüllés, az el­eu yészés veszedelmének; mig az erős hazaszeretet mindig nemzeteket fenntartó tényezőnek bizonyait. Ezért oly drága és féltett kincs egy nemzetnek a szabadsága, ezért oly drága ereklyék egy nemzet szabadságdalai. Bennük a nemzet legjobbjainak legszen­tebb, legtisztább érzelmei lángolnak, lelkesitenek, tettekre hevítenek még akkor is, mikor láng- lelkű dalnokuk szive már rég elporlott és fenntartják az utódokban is a szabadság érzel­mét, a szabadság után epedö szivet. * * * Mélyentisztelt Ünneplő Közönség! Emlékezem ! Társadalmi és politikai életünk főbb té­ny eir öl elmélkedve emlékezem, amint a fej­lődés tüneteit egy jó század folyamán művelt­ség-történetünk és irodalmunk megjelöli. Mindig csak a haza, a nemzeti nyelv, a nem­zeti szabadság megszentelt szeretete lángol fel szivemben nemzeti nagy eseményeinknek emlékezetén. Oda száll képzeletem abba a szép, dicsőséges korba, mikor minden magyar lé­lekben m igasan lobogott fel az az (édes haza mélységes szerelme; mikor örömkönnyek lo- póztak a szemekbe, hogy az Ige, mely után félszázadon át epekedtek, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán, megvaló­sult : a magyar nép egy nemzet lön, hatalmas, nagy tettekre kész, fiatal erejű, egyérzésü nemzet. Tisztelettel hozom a n. érd. közön­ség szives tudomására, hogy a volt SCHWARTZ TESTVÉREK------------- úri- és női- -------------­di vMiái u - üzletét teljesen újonnan beren­dezve, a következő ezég alatt, ismert szolid alapon megnyitottam és tovább fogom vezetni. Kész szolgálattal Deák-tél* Halmi ház.

Next

/
Thumbnails
Contents