Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-23 / 8. szám

6

Szatmár, 1910. február 28.

a vádiratot, mi ellen védője kifogásokat adott be, azonban a vádtanács azokat elutasította és Vojnarovitsot vád alá helyezte.

A József kir. herczeg szanatórium javára folyó hó 13-án a Pannónia nagytermében rendezett hangverseny összes bevétele 953 kor 20 fillér volt. Ezzel szemben a kiadás 449 kor. 30 fillér levonásával a tiszta jövedelem 503 kor. 90 fillér. Felülfizetett Ilos- vay Aladárné (Nagykároly) 20 K, Dr. Boro- misza Tibor püspök, Kádár Ambrus, Ragályi Kálmán 10—10 K, Gál Jenő Uray Géza 8 K. Binder István 6 K, dr. Farkas Jenő 5 K, dr, Schönpflug Béláné 4 K, Horváth József 3 K, Oszter Károly, Gönczy Béla 2 — 2 K, Szabó István, Pataky Lajos 1—1 koronát. Összes felülfizetés 94 kor. A tett felülfizetésekért, valamint Ilosvay Endréné és Jékey Károlyné úrnőknek és Ragályi Kálmán urnák az est sikerének tevékenységük általi előmozdításért, a Városi Tanácsnak a villamvilágitási dij elengedéséért, Neuschlosz Testvérek fürésztelepi igazgatóknak a terem fűtéséhez szükségelt fa anyag ingyenes kiszolgáltatásáért köszönetét fejezi ki a szanatórium nevében Uray Gézáné igazgatósági tag.

Elitéit postamesternő'. Simon Róza 25 éves, nagykárolyi szülétésü szamosdobi postamesternő fölött, ki a posta kincstár kárára 1526 K 09 fillért sikkasztott, Ítélkezett a törvényszéki főtárgyalás tanácsa. Védelmére azt hozta fel, hogy a pénz, mig egy negyed órára távozott a hivatalból, az asztalon égve hagyott gyertyától gyulladt meg. A védeke- kezést azonban a bíróság nem fogadta el, hat hónapi börtönre s mellékbüntetéskép 3 évi hivatalvesztésre Ítélték. A vádlott felebbe- zéssel élt.

Megtámadott határrendőr. Nagy Sándor ökörmezői határrendőr f. hó 12-én Maj- dánkán teljesített szolgálatot, az országúton összecsoportosult oroszok gúnyos megjegyzéseket tettek reá és szidalmazták, amiért igazolásra szólította fel őket, mire azok dorongokkal a szegény határrendőrre támadtak, ki szorult helyzetében egy közeli házba me- uekült, hol magára zárta az ajtót. A felbőszült tömeg az ajtót betörte és a kétségbeesetten védekező határrendőrt — ki szuronyával többeket megsebesített — lefegyverezte. Szorult helyzetéből a gyorsan előhívott majdánkai csendőrőrs mentette meg. A három főczinkost a csendőrség még aznap az ökörmezői járásbírósághoz kisérte erősen megvasalva.

Endesz Árpád összbiintetése. A budapesti büntetőtörvényszék Ítélkező tanácsa a múlt nap hirdette ki Endesz Árpád, a hírhedi betörő előtt a marosvásárhelyi kir. törvényszék által részére kiszabott összbüntetést. — Endeszt ugyanis többrendbeli lopás bűntettéért az ország több törvényszéke Ítélte el. — Ezeket a rája kiszabott büntetéseket nemrégiben a marosvásárhelyi kir. törvényszék ösz- szesitette, még pedig hét és fél évi fegyházbüntetésben. Endesz Árpádot megvasalva két börtönőr kisérte a tárgyalóterembe, ahol az elnök kihirdette előtte a marosvásárhelyi törvényszék által kiszabott összbüntetést. Endesz sokallotta büntetését és felebbezést jelentett be ellene a kir. táblához. Az Ítélet kihirdetése után Endeszt újra visszakisértékczellájába.

Harczszerü czéllövészet. A katonaság Szatmár-zsadány és Madarász közt február

26-án éles tölténnyel harczszerü céllövészetet tart, mikor is ezen környéken járni tilos.

Leszállított telefondíj. Kereskede- delemügyi m. kir. miniszter az egyfelől Deb- reczen, másfelől Szatmárnémeti, Nagykároly

és Nagyvárad, továbbá az egyfelől Szatmár- Németi másfelől Máramarossziget közt váltott 3 perczes interurbán beszélgetések diját 1910 évi márczius hó 1-től kezdve 2 korona helyett 1 koronában állapította meg.

Kúriai döntvény. Hosszú idők óta szokás volt a kereskedővilágban, hogy férjes nők a leánykori nevükön üzletet vezetnek. Nemcsak a fővárosban, de a vidéken is nagy volt azoknak a nőknek a száma, kiknek férjük rendes hivatalbeli állomással birt, ők maguk, leánykori nevükkel más, külön jövedelmező üzletet folytattak. Legtöbbször a hitelezőket játszották ki, de kijátszottál^ ilyenformán a kereskedelmi törvényeket is és ép ennek vetett véget a kúria. Kimondta ugyanis e legfelsőbb bíróság, hogy férjes nő leánykori néven nem nyithat üzletet és az ily kereskedelmi czéget a törvényszéken bejegyezni nem lehet.

A földadó kataszter kiigazításáról szóló 1909. évi V. t.-cz. 6. §-a alapján a mi- velési ágban beállott állandó jellegű változást, a változást követő 30 nap alatt kötelesek a földbirtokosok 1910. évi január hó 1-ső napjától kezdve a városi földadó nyilvántartói hivatalnál bejelenteni. A bejelentés elmulasztása az 1885. évi XXII. t.-cz. 7. § a alapján az 1883. évi XLIV. t.-cz. 101. §-ában megszabott pénzbüntetést vonja maga után. A bejelentés kötelezettsége a nem önjogu, valamint a jogi személyeknél a törvényes képviselőt terheli.

Feloldott sertészárlat. Közhírré teszem, hogy a sertésvész miatt a sertésekre elrendelt zárt feloldottam és a sertésvásárok ismét megtartatnak. Szatmár-Németi, 1910. február 15. Csomag h. főkapitány.

A szeszitalok drágulása. A likörgyá- rosok és gyümölcspárolók országos egyesülete elhatározta az összes szeszitalgyártmányok árainak 5 százalékos felemelését olyformán, hogy az 5 százalékos drágulási pótlék minden számlában külön fog felszámittatni a vevő terhére.

Ebzárlat rendeltetett el városunkban február hó 19. napjától április hó 1-ső napjáig. Kutyák szájkosárral látandók el és pórázon vezetendők, szájkosár nélkül az utczán szabadon talált ebek kiirtatnak, a befogott ebek ki nem adatnak.

____________„HETI SZEMLE“

MI

NDENFÉLE.

Aki száz éven át volt plébános. Egy

Oeulle nevű belga helységben, mely a liége i püspökséghez tartozik, a plébánia képén egy pap alakja látható, továbbá ez a fölirat:

„Antonius Haasech, Geulle első plébánosa, száz éven át volt plébános és száz- huszonöt éves korában halt meg.“

Mondják, hogy mikor Haasech hetvenöt éves volt, a püspöki vikárius felkereste és felszólította hivatalának letételére. Erre a plébános azt kérdezte .

— Milyen idős volt a legutóbbi pápa, amikor meghalt?

A felelet igy hangzott:

— Olyan idős, mint ön.

— Nos, ha valaki az én koromban el tudja az egész egyház ügyeit látni, akkor talán én is elkormányozhatok egy falut.

Később maga a liége-i püspök is meglátogatta az ősz papot és szintén rá akarta bírni a lemondásra. Kérdéseket intézett hozzá abban a hiszemben, hogy emlékezete már meggyengült és feledékeny. Végül a hét szentséget kérdezte tőle. Haasech elszámlálta, de a bérmálást következetesen kifelejtette. Mikor erre a püspök figyelmeztette, a száztíz éves pap ezt mondta:

— Nagyon hosszú idő óta nem jött már Geullebe püspök s igy azt hittem, a bérmálás nem szentség.

A püspök elértette a czélzást és hivatalában hagyta az érdemes aggastyánt holta napjáig. (Közli: bg.)

IRODALOM.

A Filozófia története. Szerzője: Holcz- mann Béla, a neveléstan tanára. A könyv a felső nép- és polgári iskolai tanító- és tani- tónőképzőintézetek számára készült. Teljesen hézagpótló munka, mivel a tanitástervnek megfelelő s az illető iskolák számára okvetlenül szükséges, ily nemű tankönyv tudtommal eddig még nincs. Ez az első. A munka felöleli a filozófia fejlődésének teljes történetét. — Bevezetésképen ismerteti a filozófia elnevezését, tárgyát, feladatát, célját, fogalmát felosztását és közműveltséghez való viszonyát; továbbá a különböző filozófiai rendszereket, irányokat, felfogásokat szó- és tárgymagyarázat szerint — röviden világosan. — Ezen alapvető előismeretek után magának a filozófiának a történetét tárgyalja ó-közép és újkorra, s ezeket ismét természetszerű, kisebb korszakokra osztva. Adja aztán mindegyik kornak és korszaknak nagy vonásokban az az általános jellemzését úgy, hogy elolvasása után kiki tiszta képét nyeri azon kor és korszak filozófiájának. — A korok és korszakok keretén belül tárgyalja az egyes, nagy bölcselők életét és rendszerét történelmi és fejlődési összefüggés szerint. Lényeg szerint, könnyen áttekinthető módon külsőleg is élesen feltüntetett felosztással teljes képet nyújt úgy az egyes bölcselőkről és rendszerükről, mint pedig az egész bölcsetről. Ezt a tiszta, áttekinthető, teljes képet még inkább tökéletesíti a könyv egyszerű, világos és kifejező nyelvezete. Ezek szerint aztán nemcsak mint az említett képzőintézetek tankönyve állja meg a helyét, hanem föltétlenül nélkülözhetetlen segédkönyv filozófiát hallgatóknak, pedagógiai vizsgálatra készülőknek, mert nemcsak megtalálják benne az összes tudnivalókat de — a mi fő — röviden, világosan és lényeg szerint kapják azokat. Nem kell tehát óriási időfecsérléssel a kötetes nagy munkák tömkelegén, lélekemésztő fáradsággal átvergődniük. — Sőt még magánolvasmányul is nagyon alkalmas! A mű ára 8 korona. Ezekután bátorkodom a t. Közönségnek ajánlani a könyvet. Szives megrendelésüket várva vagyok Szatmár-Németi, 1910 január 10. Reizer János, könyvkiadóhivatala.

Iskola és Társadalom. E czim alatt Deme Károly mátészalkai polg. isk. igazgató szerkesztésében e hó végén egy havi folyóirat jelenik meg, melynek czélja szorosabb kapcsolatot létesíteni egyrészt a különféle iskolák között, másrészt az iskolák és társadalom között. Kéri a dandári és tanító kar támogatását. Megjelenik az iskolai év folyamán minden hónap végén. Előfizetési ár egész évre 8 K, félévre 4 K.

A szerkesztő üzenete.

Z. M. Megkaptuk. A következő számban már jönni fog. Addig kérjük szives türelmét.

Rabonbán. A különben jó eszme nagyon gyengén van feldoldozva. Ha más formába öntené kerülve az izetlen declemácziókat, megállhatná a helyét.

Cs. G. Most nem időszerű nálunk. Később talán kinálkozhatik reá alkalom. Ok nélkül nem jó az ilyen dolgokat bolygatni. Aztán fordulnak elő olyan kifejezések benne, melyeket a mi olvasóközönségünknek nem adhatunk be.

D. M. Budapest. Igen kedves, természetes leírás. Kis türelmet kérünk, mert pár számra le van foglalva a hely.

Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmaron.