Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-23 / 8. szám
Szatmár, 1910. február 23. 3 vezetik az ígéret földére, a felnőttekben pedig állandó lelkigyakorlat által ébren tartják az Anyaszentegyházhoz és az isteni törvényekhez való hü ragaszkodást. Ezen Otthon megépítését elősegíthetjük mindannyian, hacsak egyetlenegy sorsjegyet vásárolunk a budapesti Mária-Kongregáczió Otthona javára rendezendő tárgysorsjátékra. [Egy sorsjegy ára egy korona.) Csekély áldozattal, amelynek talán már a közel jövőben is egy szép nyeremény tárgy lesz a jutalma, igy mindenki a nagy katho- likus ügynek számottevő harczosává szegődhetik és nagy érdemeket szerezhet magának. Siessünk tehát mindannyian és illesz- szíink bele legalább egy követ a nagy társadalmi restauráczió fundamentumába. Serkentésül szolgáljon az is, hogy a felette értékes főnyereményen kívül még számos kizárólagosan mübeccsel biró nyereménytárgy van a kegyesczélu játéktervbe fölvéve! A főnyeremény 10,000 korona 14 személyre szolgáló masszív ezüst asztali felszerelésből áll. A nyereménytárgyak közt első helyen áll a Pápa Őszentsége által küldött ajándéktárgy: egy rendkívül becses ezüst tea készlet, amelybe bele van vésve Őszentsége mono- grammja is. Nagy érdemeket szerezhet magának az is, aki sorsjegyeket terjesztés végett elvállal. És a sorsjegy terjesztő bizottság ezt nem is kívánja ingyen, hanem 100 drb sorsjegy terjesztése után 30°/8,101—500 drb után 35°/o, és végül 501—1000 drb. után 40% jutalékot fizet, megjegyezvén, hogy a sorsjegyeket a terjesztőnek bizományba adja úgy, hogy a vételárt előzetesen nem kell lefizetnie, hanem csak számadási kötelezettséggel tartozik a vállalattal szemben. Felvilágosításokat ad és sorsjegyeket küld a sorsjegy terjesztő bizottság (Budapest, VIII. Horánszky-ut 22.) Húzás 1910. junius 13-án lesz! Terjesszük gyorsan a sorsjegyeket, hogy az Otthon felépítése halasztást ne szenvedjen! Színház. Szerdán, február 16-án a „A testőr“ ez. vígjáték harmadik előadása folyt le a közönség csekély érdeklődésétől kisérve. Csütörtökön Shakespeare klasszikus vígjátékét, a „Makranczos hölgy“-et játszották a közepesnél valamivel gyöngébb előadásban. Baghy a Petrucchio szerepében egy kicsit darabos, a Markovics Margit művészete is jobban érvényesül a modern drámákban. Kiemeljük Czakó Miczit, aki bájos és közvetlen Bianka volt, a szereplők különben többnyire messzejártak Shakespeare géniuszától. Pénteken zónaelőadásban „Sári biró“-t játszották. Szombaton Albini hires operettjét „Trenk báró“-t mutatták be színházunkban. A darabot az a hir előzte meg, hogy az idei operett- újdonságok között méltó versenytársa lesz a „Luxemburg grófjáénak. A magunk részéről ezt a hirt nem láttuk beigazolva. Néhány pompás kardal és pár szerencsésen megkomponált duett van ugyan a darabban, de fülbemászó zeneszámmal alig találkozunk, ügy a darab beállítása, mint az erőteljes zene emlékeztet egy kicsit a néhány évvel ezelőtt népszerű magyar operettre, a „Hajdúk hadnagyáéra. Ez az uj operett nem jó, de nem is rossz, egyszeri megnézésre feltétlenül érdemes. Az előadásról is olyanforma melegséggel írhatunk, mint a darabról. Senki sem rontott az összjátékon, de valami fenomenális dolgot sem produkált ez estén senki. A főszerepeket H. Bállá Mariska, Lugossy Irén, Szelényi Emilia, hike, Rónai és Somogyi játszották. „HETI SZEMLE“ HÍREK. Az uj főispán. Erősen tartja magát az a hir, hogy vármegyénk és városunk uj főispánja Csaba Adorján szatmárkeriileti főszolgabíró lesz, kinek kinevezése már a napokban várható. Tekintettel Csaba Adorján egyéniségére és a közigazgatás terén évek hosszú során keresztül kifejtett működésére, csak örvendenünk lehetne, ha egy ilyen kiváló és szakavatott férfiú kezébe kerül vármegyénk és városunk ügyeinek intézése. De az örömet lohasztja az a körülmény, hogy a mostani zilált politikai viszonyok közt lép a főispáni székbe, mert előreláthatólag rövid időn belül el fogjuk veszíteni. Egyúttal csodálkozunk elhatározásán és sajnáljuk őt, hogy annak a sok kellemetlenségnek kiteszi magát, melyekkel a mostani regime alatt a főispáni állások össze lesznek kötve. A kormánypárt jelöltje. Az a hir van elterjedve a városban, hogy kormány- párti programmal dr. Yajay Károly polgár- mester lép fel képviselőjelöltnek. Illetve az ő szándékát nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy az ő nevét hangoztatják. Ő mindenesetre csinálna konkurreneziát Kelemennek, mert mellette lesz az egész tisztikar, emellett népszerű ember és a városban nagy családi összeköttetései vannak. Főispáni kinevezés. A király Doma- iiidy Elemér volt főispánt Hajduvármegye és Debreczen szab. kir. város főispánjának nevezte ki. Domahidy ugyanott volt Tisza István idejében főispán. Dandárparancsnok változás. A király Nemes Edét, a 78. honvéd gyalogezred dandárparancsnokát azonos minőségben Nyitra székhelylyel a 74. honvéd dandárhoz helyezte át. Utódjául Brabe'cz Gyulát, a szabadkai 6. honvéd gyalogezred parancsnokát nevezte ki 0 Felsége, ezredénél létszám felett való veTársai ha jönni látták, tréfásan szóltak : Fiuk, itt jön a hét szűk esztendő! Apját már akkor elvesztette s rá volt utalva, hogy abból a 16 koronából tengesse életét, melyet segélyképen az intézettől kapott. Biz az sok volt az éhen- haláshoz, de kevés a megélhetéshez. Azért hát olyan helyet keresett, ahol ebédet és lakást tudott pénzéért kapni. így került többed macával egy külvárosi házba, egy özvegy asszonyhoz. Az asszonynak megesett a szive a szegény beteges kinézésű fiun és ilyenkor különféle ürügy alatt behívta szobájába, — hogy a többiek ne lássák, — ahol jó meleg étel várt az elköltésre. De a lelkére kötötte, hogy ne szóljon a többieknek, akik jóval többet fizettek az ellátásért. Gárdonyi azzal hálálta meg ezeket a lopva adott jókat, hogy a hosszú téli estéken felolvasott háziasszonyának. Akkor még — azt hiszem, ma is, — nem volt az intézetnek használatra való könyvtára és igy csak aféle limlomot, értéktelen ócska naptárakat szerezhetett az irodalmat kedvelő ifjúság. Mert elég, sőt talán sok is volt, ha az irodalomból annyit tudott valaki, hogy a „Regekunyhót“ Tatár Péter és nem más irta. Szülik, Répássy verseiből pedig ha idézett valaki, többet tudott a kelleténél . . . Szóval eleget törte Gárdonyi a fejét, honnan gyalogjáró az Ízléses kis kerten át az iró lakása elé. — Magam vezetem, — mondá a jó néni, — mert van a fiamnak egy kutyája, melyet a „Napszámosok“ írójától kapott cserébe egy tajtékpipáért, nem szeretném, ha goromba lenne a vendéggel szemben. Egy szép, bozontos szőrű kutya ott heverészett a bokrok árnyékában és meglátva közeledésünket, el- vakkantotta magát. Czáró! szólt valaki áfák mögül. Gárdonyi volt, aki megértvén a jeladásból, hogy idegen jár a portán, sietett védelmet nyújtani. — Mi már jó egynéhány év előtt találkoztunk Budapesten, — mondá nyájas han gon, miközben kezetnyujtva tessékelt befelé. — Talán itt, — mondja az édesanyja, egy kerti padra mutatva. — Jobb lesz a hűvösön, — felelt Gárdonyi, maga kalauzolván irószobája felé. Később tudtam meg, hogy a neki kedves vendéget csak a saját szobájában szereti szívesen látni. Kedves, kényelmes szoba Gárdonyi irószobája. Szép könyvtára az üveges szekrények polezain s a falon Feszty Árpád remek akvarelljei Göre alakokkal. Talán emlékéül a „Kengyesen“ eltöltött napoknak, mely kirándulást csak a Gárdonyi tolla Írhatta meg olyan szépen. Gárdonyi kevés szavú, de melegszívű ember. Csakhamar saját termésű borával kínált meg, mert a szegény magyar Írónak már arra is telik, hogy maga szüreteljen. Üvegen, poharakon hiven megfestve Göre Gábor és a hozzá tartozó alakok. Ido- gáltunk. De micsoda figyelem ! Azt hiszem, Gárdonyi utasítására, — bár egy árva szót sem hallottam, — jött a mama hamvas szőlővel, — könnyű neki, az udvar végén van a szőlőskert, — meg lágy kenyérrel a fiam részére. Én egy illatos havannára, Gárdonyi pedig magatervezte, nagy, öblös pipájára gyújtva, beszélgettünk. A beszélgetések során bizalmasabb természetű kérdések is merültek fel, mire Gárdonyi az ő megszokott flegmájával felelte: — Hát bizony igy éldegélek én anyámmal s a két gyerekkel. Gyerek van, még pedig kettő . . . Fiatalság bolondság . . . Lutri, mely kinek sikerül, kinek nem . . . Hej! Mert a fene ismeri ki magát ezzel a fránya asz- szonynéppel, — mondotta kesernyésen. Gárdonyi vacsorája. Gárdonyi mikor az egri képzőbe került, sovány, nyurga, szőke fiú volt, akin ugyan meglátszott, hogy szűkös viszonyok közt él. Tisztelettel hozom a n. érd. közönség szives tudomására, hogy a volt teljesen újonnan berendezve, a következő ezég alatt, ismert szolid alapon------------- úri- és nöidi vatáru - üzletét és tovább fogom vezetni. SCHWARTZ TESTVÉREK Kész szolgálattal
