Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-16 / 7. szám
o HETI SZEMLE“ Szatmár, 1910. február 16 izzadnak és futkosnak ,a politika aranvbomokos mezőin. És csalód- nak. És kiábrándulnak. Szivüket óhajtják betölteni eszmékkel, a művészi széppel, a jótékonyság jelsza a- ival. És szivük üresen marad. Nagyot, szépet akarnak teremteni. És visszahullanak. Szárnyukat levágja a czéltalanság, a rut önzés és érdekek harcza. Mikor aztán el jő, megérkezik •elmélyedés, a meggondolás csen- ideje, akkor aztán ők is érzik zavágyódás, a visszavágyódás nagy, '■zését. Vagy legalább is sokan, ron sokan vágyódnak vissza, za a hit, a vallás ölébe. . . . Nagybőjti időszak van. A meggondolás, az elmélyedés csöndes, békés ideje. És érkeznek a vissza- vándorlók hajói. A hajótörött lelkek vándorolnak vissza a kereszt alá, Krisztus keresztjének oltalma alá. Ott állanak a gyóntató székek körül. Ott térdelnek az oltárok lépcsőin. Napról-napra hozza őket a hajó. Hallom engesztelő, busán szálló éneküket: „A keresztfához megyünk, mert máshol nem lelhetünk nyugodalmat lelkűnknek“. Uj pártalakulás. Khuen Hédervúry Károly miniszterelnök, miután a parlament összes pártjainak elvesztette rokouszenvét és támogatását, hozzáfogott az ószabadelvüek összegyűjtéséhez, Tisza vezérlete alatt. Uj pártot kell alakítani, hangzik szerte az országban, mert a létezők közül egyik se megfelelő. A kiadott jelszó után lett is nagy mozgolódás a hatalom egykori birtokosainak táborában. Gyülekeznek itt is, amott is. Hódolnak Tiszának és Kimennek. Az uj pártnak a neve Nemzeti Munkáspárt lesz. Ettől várható aztán minden jó az országban. Egy brosúrát is Írattak dr. Réthy Gyulával, mely Csak ezt a dalt ... Csak ezt a messzeszállót Benne gyermeki szivem-lelkemet. Bocsásd be kérlek, jó anyám, bocsásd be, — Ha odaér, — kis ablakunk felett. Hadd zajongja körül a kis családot, És téged, aki Védangyala vagy. Ezüsthajaddal, aranyos sziveddel, Kívánva, hogy soká köztünk maradj. — Édes anyám, tavasznapom sugára, Mit küldjék néked a neved napjára? . .. A vár fokán, falán, tornyán, körötte, Minden zörej szent téli csendbe hal. Olykor zug fel Maros jege rianva, S fáradva kél, száll bágyadó moraj. Én fejlehajtva oltárod tövében Remegő ajkkal kérlek Istenem: Hogy áldd meg, áldd meg, mind a két kezeddel Az én kisérő földi szellemem. — Édes anyám, tava znapom sugára, Oh mondd, mit küldjék a neved napjára ?... Erdély. Ujlaky János. kisüti, hogy a nemzet minden szerencsétlensége az egészségtelen pártviszonyokban keresendő, csinálni kell tehát egy egészséges pártot, mely a saját jó étvágya mellett dúsan tálaljon Ausztriának. Katholikus tanárok. A politikai élet komor fellegei között mint vigasztaló fénysugár derengett át a napokban a „Katholikus Középiskolai Tanáregyesület“ háromnapos közgyűlése. A spiritualizmus térfoglalása ez az anyagiakért, a hiúság kielégítéséért s a hatalomért folytatott küzdelemben. Nem volt ott szó politikáról, mely- lyel már torkig vagyunk, nem űzetésjavitás- ról, melynek hangoztatása nélkül tanárt már el sem tud képzelni a társadalom. A nevelés és oktatás nagy kérdéseit vitatták itt meg, menten minden szenvedélytől. Egy jövendő keresztény Magyarország megalapozásának tervezetét beszélték meg, az ügy iránt való akkora szeretettel és olyan lelkesedéssel, minőt csupán a legnemesebb idealizmus szülhet. A nagyközönséget nem érdekelhetik ezen eszmei harcz egyes kérdései, mert ilyenekre fogékonyságuk csupán azoknak van, kiket előzetes tanulmányaik és hivatásuk ezen ideákkal töltenek el. Azonban bizonyára leikesi- tőleg hat minden igaz keresztény gondolko- zásu emberre az ott megnyilatkozott bátor katholikus öntudat. Nem papok, hanem világiak, nem hitfelekezeti intézetben,, hanem állami iskolákban működő tanárok férfiasad kijelentették, hogy ők készek a magyar társ .- dalom keresztény értelemben vett újjászületésén minden erejükből és teljesen önzetlenül harczolni. Rámutattunk arra, hogy a katholikus papság küzdelmei az elmúlt évtizedekben meddőnek bizonyultak, mert nem voltak bajtársaik a világiak sorában. És ezen nincs mit csodálkozni, hiszen Napoleon sem nyert meg egy csatát sem egyedül, hanem vitéz tábornokai, tisztjei és közlegényei közreműködésével. Ezen okulva a Katholikus Tanáregyesület közel ezer főt számláló serege nem sekrestyési, hanem bajtársi szívvel nyújtja erős jobbját a katholikus papságnak és felajánlja a testületében levő hatalmas szellem- és erkölcsi erőt a vállvetett küzdelemre. Ezt a férfias jobbot a herczegpriinás képviseletében örömmel fogadta el Kohl Medárd püspök és a megjelent tagok nagyszámára utalva, bátran vágta a kívül álló kaján kár- örvendők szemébe, hogy a katholikus tanárokat nein egy letűnt politikai irányzat vezényszava állította csatasorba, hanem a dolgozni és áldozni kész katholikus lelkesedés. Gróf Mailáth erdélyi püspök pedig a ki- rályhágóntuli testvérek szives üdvözletét hozta és önérzettel mutatott rá arra az ő vezérlete álló bár kisebb, de nemkevésbbé lelkes csapatra, mely hasonló czélok megvalósításáért küzd. Érdeklődéssel hallgattuk a ref. s az ev. tanáregyesület tagjainak Írásbeli üdvözletét is, kik annak hangoztatása mellett, hogy ők is hitelvi alapon állanak, rokonérzésüket nyilvánították a mi küzdelmeink irányában. Beállanak tehát a katholikus tanárok is az „ecelesia militans“ katonái közé. De nem azokat követik, kik csak azért harczolnak, mert viszály nélkül el nem lehetnek, hanem azon bölcs vezéreket, kik számbavesznek minden segítséget s nem szétszórni, hanem egyesíteni és szervezni iparkodnak. — n. Szabadelviipárti szervezkedés. A régi szabadéivüpárt hívei városunkban szerdán délelőtt gyűlést tartottak. Mintegy hatvanan jelentek meg ezen az értekezleten, jórészben a vármegyei birtokosság, akik közt azonban számos lelkész és más foglalkozású is volt. Szatmár város alig-alig volt képviselve. A párt életreébredésének gróf Tisza István politikai fellépése adta meg az impulzust, a kinek főleg egyéniségéről szinte elragadtatással beszéltek. Tiszában látják a jelen körülmények 'között azt a férfiút, aki a zavaros politikai viszonyok közepette a békés munkálkodást megteremteni képes. A Pannónia külön termében ott voltak : Domahidy István, Nagy Béla. Jakó Kálmán, Magos Ferencz, Szentgyörgyi Zsigmond, Hel- meczy József, Marót hy Sándor, Szuhányi Ferencz, Péchy Péter, Szeőke Sándor, Domahidy Pál, Szegedy Antal, Szombathy Ödön, dr. Paál István, Szarukán Zoltán, Pongráez Imre, Szentiványi Gyula, Jékey László, b. Kovács Jenő és Miklós, Mátray Lajos, dr. Damokos Andor, Kovásznay Zsigmond, Papolczy Zoltán, Széli György, Madarassy László, Helmeczy Pál, Makay Elek, Boros Zoltán, Ilosvay Endre, Szabó József, Balajthy Károly, Tóth Dániel és még számosán. Az értekezlet elnöke Jékey Mór volt. Kovásznay Zsigmond és Helmeczy József határozati javaslatot terjesztettek be, melyeket egybevetve a következő szövegezést fogadták el: Határozati javaslat. Az értekezlet minden tagja lelke mélyéből meg van győződve arról, hogy a jogrend biztosítása, züllött közviszonyaink orvoslása, a magyar nemzeti állam kiépítése, a béke, nyugalom és rend helyreállítása csakis a gróf Tisza István által a főrendiházban megjelölt utón és módon érhető el, azért áthatva azon nagy eszméktől és elvektől, melyek Tisza István gróf által proklamáltattak, az értekezlet elhatározta, hogy azon elvek és eszmék megvalósítására gróf Tisza István mellé áll, működésében tántorithatatlanul követi és teljes erejével támogatja, ebből a czélból pártot alakit, pártszervezésre bizottságot küld ki, mely bizottság magát kiegészítve, munkálatát mielőbb egy összehívandó nagygyűlésen beterjeszti. A párt alakítására bizottságot küld k1 az értekezlet, mely az előkészülés után a nagygyűlést egybehívja. Ezen bizottsá'g járásonként később kiegészíti magát. Tagjaiul megválasztattak: Jékey Mór, Szombathy Ödön, Nagy Béla, dr. Damokos Andor, Helmeczy József, Kovásznay Zsigmond, Domahidy István, Jakó Kálmán, Szentiványi Gyula, Böszörményi SánTisztelettel hozom a n. érd. közönség szives tudomására, hogy a volt SCHWARTZ TESTVÉREK------------- úri- és női- ------------di vatáru - üzletét teljesen újonnan berendezve, a következő ezég alatt, ismert szolid alapon megnyitottam és tovább fogom vezetni. Kész szolgálattal ík-tér Halmi ház.