Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-09 / 6. szám
o HETI SZEMLE Szatmár, 1910. február 9 is szivükön fekszik a nép jólétének előmozdítása. Csinálják tehát utána a beregi példát. Rendeljék el hétről- hétre a rendőrkapitányok és szol- gabirák, hogy a kerületeikhez tartozó összes korcsmák zárva tartassanak szombat estétől hétfőn reggelig. Itt is meglesz akcziójoknak a kivánt hatása. És a nép épen úgy áldani fogja őket, mint Beregben. A képviselőház feloszlatása. A Héderváry-korinány lemondását, miként már említettük, a király nem fogadta cl. A lemondás után pár napra királyi kézirat jelent meg, melyben a felség kijelenti, hogy a lemondást nem fogadja el, hanem elvárja, hogy a miniszterelnök a ház feloszlatására és uj jáalakitására vonatkozó javaslatát annakidején megtegye. Lesznek tehát képviselőválasztások, de ez júniusnál előbb aligha történhetik meg, mert a kormány nem lesz készen az ország preparálásával. Fártalakulás. Tisza István gróf'nagy tevékenységet fejt ki, hogy a 67-es pártokat egyesítse, sőt a Kossuth vezetése alatt álló párttal is megegyezésre kíván jutni. Valószínűnek látszik, hogy az alkotmánypárt, az ó- szabadelvüek, Tisza és Khuen megértik egymást. Egyéb azonban alig remélhető. Tisza kártyájába könnyű belátni. Ő a jövő emberének tartja magát és erre törekszik is. Ha sikerül konezentrálni egy erős pártot a háta mellett, Khuent félreteszi s ő veszi át az ország kormányzását. Az átalakító munkálatok. A régi főispánok valamennyien rendelkezésére bocsátották állásaikat a belügyminiszternek. Lehet ugyan, hogy egyesek kérelemre megmaradnak, de a czentrum távozni fog s újakkal cserélik ki őket. A kormányra nézve legelső követelmény, hogy a vármegyékben hűséges emberei legyenek, akik minden lehetőt el fognak követni, hogy a választásokon a kormány jelöltjei győzzenek. A régi szabadelvűek mozgalma már megkezdődött a vármegyékben. Nálunk is a mai napra értekezletre hívta össze a Pannóniába Nagy Béla egykori pártelnök azokat a választópolgárokat, kik Tisza István politikai állásfoglalását helyeslik. Felfedezett aranylopások. Az aranybányákat a legnagyobb ellenőrzés és a bányamunkások legalaposabb meg- motozása daczára állandóan lopkodják. A tolvajok a legritkább esetben kerülnek hurokra és a lopás módját még ritkábban sikerül felfedezni. A minap délután a véletlen kedvezett a budapesti rendőrségnek és a borpataki kincstári aranybányák egy orgazdáját adta rendőrkézre. Az orgazda kézrekeritésével talán sikerül az aranybányatolvajokat is elfogni. A minap délután Róth Adolf Holló-ut- cza 5. sz. alatti aranylánczgyárába belépett egy ember, aki a főnökkel személyesen óhajtott beszélni. Róth bevezette külön irodájába, ahol a látogató elmondotta, hogy ő Halász József Kápolnáról és aranyat akar eladni. Nyers aranyat, mondotta és ha Róth nem nagyon szőrszálhasogató, akkor mindketten meggazdagodhatnak. Csak épen nem szabad kiváncsinak lennie, honnan kerül az arany. Mindenesetre a föld gyomrából. Olyan helyről, ahol senki sem keresi. Róth természetesen egyetlen szavát sem hitte az eladónak, de vásárlási kedvet színlelt és elkérte a nyers aranyat, hogy megvizsgálja. A látogató átadott egy körülbelül 40 gramm súlyú nyersarany tömböt. Róth pedig kiment az irodába és telefonált a főkapitányságra. Találtak nála még egy aranytömböt 65 gramm súlyban. A lefülelt ember a főkapitányságon is azt vallotta, hogy az arany senkié, de annyit mégis beismert, hogy Herskovics ^Józsefnek hívják, 30 éves és korcsmáros Borpatakon. Ezt be kellett ismernie, mert személyazonosságát bizonyító okmányokat találtak nála. A főkapitányságról azonnal sürgönyöz- tek a borpataki csendőrségnek. Amikor ezt Herskovics megtudta, vallomásra jelentkezett. — A borpataki bányában lopnak, — mondotta. Mindig kieszelnek valami módot és tudnak lopni. Azt mondják, hogy az összes aranybányákban igy van. Én még sohasem vásároltam lopott aranyat, ez volt az első eset. Az aranyat egy Vizsdern György nevű lá- posbányai bányász hozta hozzám egy suhancz társaságában. De az üzletet a bányászszal négy- szemközt kötöttem le, adtam neki 96 koronát. Azt mondta, hoz aranyat, amennyit csak akarok. Eszerint Herskovics egészen jó üzletet kötött, mert a 96 koronáért vásárolt arany megér 4000 koronát. A rendőrség Herskovics vallomásáról értesítette a borpataki csendőrséget s valószínű, hogy ezek után a borpataki aranytolvajok le lesznek leplezve. Színház. A múlt heti műsornak T. Komáromy Gizi vendégfellépései adtak különösebb érdekességet. A szatmáriak egykori dédelgetett primadonnája csütörtökön „Gül Babádban, pénteken a „Vig özvegyiben, szombaton a „Csókkirály“-ban lépett fel és mind a három estén nagy ünneplésben volt része. Komáromy Gizi ma is az, akinek ezelőtt két esztendővel ismertük. Szép hangja, biztos és tiszta éneklése, jókedvű, eleven játéka és csodálatosan ezzel az újra megnyílt hajózási időszakot jelezve, különben Németországban a húshagyót bolondok keddjének is nevezik, a hamvazó szerda előtti hétfőt pedig Blaue Montag-nak is nevezik azért, mivel a nagyböjtben a templomban mint tudjuk és látjuk, a kék szin használatos. Mások úgy magyarázzák ezt a kifejezést, hogy akkor az emberek szoktak ins blau Reden, oder Schiessen. Bizonyos az, hogy a hétfő ezen időben a gondtalan mulatósnak, vigasságnak van szentelve és ez a kifejezés „blaue Montag halten“ a semmittevést jelenti ezen a napon, amely értelemben ezt állandóan veszik Németországban, Belgiumban, Svédországban és Angliában is. Németországban a német reformátorok majdnem végkép elhallgattatták a farsangi zajt. A karnevál kultusza azonban manapság legtökéletesebb és legszínesebb a franczia ri- vierán, Nizzában. A farsang utolsó napjain Nizzában az egész városnak sajátságos képet, karaktert ad a farsangolás. A gyermek, ifjú, öreg, férfiak és nők, gazdagok és szegények ilyenkor különösen este az utczán vannak és tevékeny részt vesznek a konfettin, virágcsatákban, amelyeket a legnagyobb önfeledtség- gel és buzgalommal, talán elragadtatással vívnak egymással a vidám emberek, az idegenek közel-távolból ide özönlenek, megszállják napokkal előbb a fogadókat és teljes lélekkel élvezik a látványos bolondságokat. Én is résztvettem egyszer ittjártamkor bennök és elmondhatom, hogy ilyen tarka, bizarr, bolond képeket, ilyen farsangi pompát és felejthetetlen helyzeteket még nem láttam. Mindenkit megszólítanak az utczán a maszkos tolongok és játszi kedvükben élénk párbeszédet kezdenek, magukkal ragadnak a hömpölygő farsangi ruhába, jelmezbe öltözött tömegek, czukorral, confettivel elárasztják, kinevetik és meg is lökdösik egy kicsit az embert. Koronája az egész farsangi tréfának a bizarr proczessziós felvonulások. Hadseregek, különféle régi egyenruhákban, kocsizók, óriások, törpék tömegei, óriási elefántok, stru- czok, zenészek, mindenféle ötletes, nevetséges kosztümökben vonulnak fel és ejtik bámulatba a szemlélőt. A kínai udvar, a japáni mikádó környezete udvari öltözetekben jelenik meg az európai divat mellett. Az ember nem győz betelni a látványosságokkal és nem is tudja, hogy mit nézzen. Felejthetetlen ünnepek ezek s azt a szinpom- pát, jelmezeket, vidámságot leírni nem is lehet, ami ott van, azokat látni kell. Husvét hétfőjén ismét előkerülnek az elraktározott farsangi öltözetek és megújulnak a proczesz- sziók, azt mondják, a gyermekek számára, de megnézhetik azt a kiváncsi felnőttek is. Oly nevezetesek ezek a farsangi vigságok, karneválok Nizzában s olyan speczialitások, mint akár Bayreuthban a Wagner-előadások. Én sohasem fogom elfeledni azokat. A franczia riviera természeti szépségei, a remek panorámák, felülmúlhatatlan gyönyörű kilátások, képek elragadtak, a Montecarlói játékizgalommal teli napok mély nyomokat hagytak emlékezetemben. Veszteségeim csekélyek voltak, én is játszottam, mert ott játszani kell, hogy az ember ebből is kivegye a maga részét, a nyereségemet pedig már elkönyvelték régen. Ha körülnézek e teremben, a gyönyörűség érzelmei vesznek erőt rajtam. Milyen szép, nagy és hálás közönség! De ennek a közönségnek egy jókora része programm után tánczol ni is akar. Lesz izzadás és szorongás a kaszinóban, ami a jókedvet mérsékeli és a hazamenés gondolatát fölveti még azoknál is, akiknek eredeti tervük az volt. hogy reggelig kitartsanak. M ü Tisztelettel hozom a n. érd. közönség szives tudomására, hogy a volt SCHWARTZ TESTVÉREK------------- úri- és női- -------------di vatáru - üzletét teljesen uj onnan berendezve, a következő czég alatt, ismert szolid alapon megnyitottam és tovább fogom vezetni. Kész szolgálattal
