Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-28 / 52. szám
Szatmár, 1910. deczember 28. HETI SZEMLE 3 Legyünk résen, mert ha nem pusztíthatta el e hazát egykor „a vad tatárkhán xerxesi tábora, sem a világot ostromló töröknek napkeletet leverő hatalma“; majd elpusztítja az a százezer kaftános zsidó, mely egyenesen Munkácsnak tart Galicziából. Ha lesz korcsmája, lesz földje s akkor azt mondja : „Van hazám“ — Csak a magyar embernek nem lesz és csak a magyar embernek nincs hazája. S mig a tengerpartról százezer magyar ember néz vissza könnyes szemmel, itt hagyott hazájára, itt hagyott árvájára, merengő szemmel sóvárog a jobb jövő felé, addig a vereczkei szoroson százezer kaftános zsidó néz örömmel az uj haza, az uj zsidó ország felé. Ébredj nemzetem! nyisd fel álmos szemed, mert százezer zsidó akar a nyakadra ülni. Elveszi földed, elveszi vallásod. Ébredj nemzetem! Kelj foil mert már beteljesedett a költő szava: „Van aki főikéi és sírván megyen, Uj hont keresni, túl a tengeren.“ Tudnivalók az 1910. évi Vili. t.-cz. értelmében az 1910. évi deczember hé 31-i/ci állapot szerint végre- haj ta n dó népszá m Iá Idáról. 1. A népszámlálás czélja.' A népszámlálás czélja az egész országnak, valamint az ország egyes vármegyéinek, városainak és községeinek lélekszámát megállapítani s a népességnek mindazon viszonyait számba venni, a melyek akár raivelt- ségi és gazdasági, akár nemzeti és társadalmi, vagy bármely más közszempontból fontossággal bírnak és a melyekre úgy a törvény- hozásnak és a kormánynak, valamint a megyei, városi és községi közigazgatásnak, sőt magának a társadalomnak is a közjóiét és közmiveltség előmozdítására irányuló tevékenységhez mellőzhetetlen szüksége van. Ennélfogva minden egyes polgárnak nemcsak törvényes és hazafias kötelessége a nagy népszámlálási munkálatnak sikerességét tőle telhetőleg előmozdítani, hanem egyúttal jól felfogott érdeke is. Attól sem kell senkinek tartania, hogy a népszámlálásból bárkire bármi legcsekélyebb hátrány származhatnék. Erre nézve a törvény szigorú rendelkezései kellő biztosítékot nyújtanak. Az 1897. évi XXXV. t.-cz. 17. §-a világosan kimondja, hogy a statisztikai adatok, igy tehát a népszámlálási adatok is, az adók kivetésénél alapul nem vehetők. Hogy pedig a népszámlálási adatok őszinte bevallásából az adatszolgáltatóknak más módon se lehessen semmiféle, sem erkölcsi, sem anyagi hátrányuk, a törvény 15. §-a 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azokat a hatósági közegeket, számláló biztosokat és a népszámlálásnál működő bármely más egyént, nemkülönben a statisztikai hivatalnak is azon alkalmazottjait, a kik valamely egyénre vonatkozó népszámlálási adatot bárkinek is kiszolgáltatnának. 11. Miből áll és mi módon hajtatifc végre a 'népszámlálás ? A népszámlálás a tulajdonképeni nép- összeiráson kiviil a lakásul szolgáló épületeknek és az ezekben levő lakásoknak összeírásából, továbbá a 24 éven felüli férfinépességnek a választói jogosultság kiterjesztése szempontjából figyelmet érdemlő némely viszonyainak számbavételéből áll. A népszámlálás akképen történik, hogy a népszámlálás időpontjában jelenlevő minden egyénről külön számlálólap, továbbá minden lakóházról, illetve az egy-egy házszámhoz vagy udvarhoz tartozó épületekről együttesen egy-egy házigyüjtőiv állittatik ki. A számlálólapokat és házigyüjtőiveket vagy az egyes családfők, illetve háztulajdonosok, vagy azok helyettese (a családnak bármely, az adatok kitöltésére képes tagja), vagy a számlálóbiztos tölti ki, a ki e végből minden egyes házban és lakásban megjelenik. A közügy érdekében kívánatos, hogy azok, a kik a népszámlálási kérdőpontokat maguk képesek kitölteni e fontos állampolgári kötelességet lehetőleg személyesen teljesítsék. Kívánatos továbbá, hogy az összeírás ideje alatt, vagyis január 1-je és 10-ike között addig, amig a számlálóbiztos az illető lakásban a lakókat össze nem irta, vagy a kitöltött lapokat be nem gyűjtötte, mindig tartózkodjék otthon olyan egyén, a ki úgy magáról, mint a háztartáshoz tartozó többi egyénekről a számlálóbiztosnak a pontos adatokat be tudja vallani. 111. Kiről kell számlálólapot kiállítani ? Számlálólap minden oly egyénről töltendő ki, aki az 1910. évi deczember hó 31-ike és 1911. évi január hó 1-je közti éjfél időpontjában a lakásban lakott, vagy (mint vendég, átutazó stb.) ideiglenesen ott tartózkodott (szállva volt). Azokról a csecsemőkről, a kik az 1911. évi január hó 1-én vagy azután születnek, habár a számlálóbiztos már a lakásban találja őket, nem kell számlálólapot kiállítani, ellenben azokról az egyénekről, akik az 1910. évi deczember hó 31-iki éjfél után halnak meg* noha akkor, a midőn a számlálóbiztos a lakásban megjelenik, már talán el is vannak temetve, a számlálólap kiállítandó. Ugyanígy kiállítandó a számlálólap azon egyénekről is, a kik deczember hó 31-ről jauuár hó 1-jére forduló éjjelt a lakásban töltik (pl. az egész héten át szomszédos városokban, községekben dolgozó és családjuktól távollevő, de szombaton- kint hazatérő munkások, továbbá szabadságon otthon levő katonák, tanulók stb ), habár január 1-én vagy azután a lakásból eltávoznak is, ellenben mellőzendő a számlálólap kiállítása azokról, a kik csak az 1910. íves futását figyelemmel néztem. Szivem elszomorodott. Őszinte részvét ébredt benne. Minden csillaghullás emberhalált jelent. Egy-egy élet mécse alszik ki ilyenkor. így tarija a néphit. — A hold is egyre hanyatlik. Elbújni készül az erdős hegyek hátánál. — A csillagok csak tovább ragyognak. Fényük mind tüzesebb lesz, mintha erejüket az elhaló sápadt holdtól vennék. S nézem, nézem őket . . . hosszasan. Szepegve várom, mikor hullik a másik, mikor alszik ki még egy emberi élet. Most nincs óra, nincs perez, amelynek halottja ne volna. — Ekkor hirtelen denevér surran el előttem. Felriaszt álmodozásomból. Ösztön- szerű mozgással fordulok Györgyiek háza felé. Szemem Gyorgyéra esik. Kihalt arcczal, összekuszált hajjal borzosan tántorog a kerítés felé. Feje ide-oda mozog. — A hold utolsó világánál észrevett. — Több sem kellett. — Kezdte a régit. Dühét felém fordítja. Egyre másra röpíti reám a káromkodás, át- kozódás gránátjait. — Az italtól elernyedt tagjai mintha ujerőt kaptak volna. — Keritésfát ragad.. . eegyenesen felém kiabálva. . . Várj csak. .. Most a kezemben vagy ..............Agyon verlek. Felesé ge Jézus Mária kiáltással rohan ki a házból. Ingénél kapja urát. Visszarántja s a gyilkosságra szánt karót kifesziti ura kezéből. Mint egy összeomlott testet czipeli be aztán a házba. — Remegve néztem végig, menekülni szerettem volna, de nem tudtam, mintha gyökeret vert volna a lábam. Lecsendesedtem egy két perczig alhattam. — Aztán óriási robbanás. Bumm Iszonyú csörömpölés kiséri. Mintha az összes ablakokat egyszerre zúzta volna be valaki. ... A nagy dörrenésre felriadok . .. Mi ez ? ... Rögtön az eldurvult lelkű Györgyé szomszédra gondoltam. — O vitte ki sötét, gonosz tervét. — Az álmosság elillant szememből, éteren voltam, egészen ébren. Minden izemben remegve a félelemtől mind két kezemmel görcsösen ragadtam meg az ágy fáját. S vártam... mikor repülünk a levegőbe... Ha már minden áron repülni kell, gondoltam magamban, hát repüljek legalább ágyastul. — De nem. Nem keltünk szárnyra. Jó tiz, tizenöt perczig feküdtem még ágyamban elszántan a halálra, mig végre lopva,.. . csendesen, bújtam ki a takaró alól a terep szemlére indultam. — Véletlenül felnéztem a szekrény tetejére. — Ha, ha, ha . .. önkéntelen óriási nevetésre fakadok ... A szirupos üveg,... málna szirupos üveg . .. ezer és ezer darabban. — Azelőtt nap szirupot csináltak. Jól bedugták az üvegjét. A szirup nem tudott lélegzeni, s rettenetes robajjal ezer meg ezer darabra rúgta szét az üveget. — így egy kínos álom és csak egy bedugott szirupos üveg volt oka az emlékezetes halálijedelemnek azon a bizonyos éjszakán. Ferencz. Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. r KEPESSÁNDOR csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Piramisokat, Obeliszeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4..
