Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-21 / 51. szám
Szatmár, 1910. rl'ezpmber 21. Áthelyezett főhadnagy, Negrey Jenő cs. és kir. 5. gyalogezred beli főhadnagy Kisszebenből a szatmári zászlóaljhoz áthelyeztetett. Egyházmegyei hir. Minthogy Tahy Ábrahám dobóruszkai lelkész betegsége miatt teendőinek ellátásában akadályozva van, a püspök ur Öméltósága Kromyiczky József szerednyei segédlelkészt kisegitőuek Dobó- ruszkára küldötte. Alapító tagok. Az Egyházmegyei Oltáregyesület kebelében, mint alapitó tagak szerepelnek, 50 koronás tagsági dijjál : Antal Daniel, Antal Kristófné, Boss in Margit, özv. Csécsey Ferenczné, Dinkgreve Károlyné, Földesy Oszkárné, űzv. Günthner Jánosné, özv. Hérmán Mihályné, dr. Keresztszeghy Lajosné, dr. Kölcsey Ferenczné, Kölcsey Lászlóné, dr. Lehotzky Jánosné, özv. Lengyel Emdréné, özv. Okolicsányi Pálné, dr. Wallon Gyuláné. Gyászhirek. Egyszerű és nemes élet után f. hó 13-án halt meg Nagykárolyban Feifer Edéné Feifer Ede városi számvevő felesége. Ötven évet élt. Egyszerű asszony volt, ki életét családja boldogságának szentelte. A szegényeknek igazi jól tevője volt, akik sírva állták körül ravatalát, hol egyik istápolójuk hideg, merev teteme feküdt. Mély és igazi részvét nyilvánult meg a bánattól sújtott férj és családdal szemben, hiszen mindenki ismerte e nemes szivü és jólelkü urinőt. Temetése folyó hó 15-én folyt óriási részvét mellett. A ravatalt szebbnél-szebb koszorúk borították, melyből kitűnt a család hatalmas, gyönyörű koszorúja. A temetési szertartást Recseg Ede plébános végezte fényes segédlettel. — Rónay Géza nagybányai városi közgyám 17 éves ifjú leánya Teréz e hó 16-án meghalt szüleinek nagy, kimondhatatlan bánatára. Vasárnap temették 4 ___________________________ fá sán a hadnagy, de a szivedet utoljára hagyod ? — Arrul mán nem tehetek, ha hadnagy ur kivallatja még a katonát is — szólt Józsi hamiskásan. Majd lassan dörmögte: — Tszen a szivem is húz, de hogyisne, mikor megláthatnám az én egyetlen Pannámat. A hadnagy kissé elgondolkodott. Ö is kereste átszűrő tekintetével Nyaláb várát. Azután busán szólt az őihöz : — Nem, nem lehet, nincs porunk, nincs elég ágyunk. Szomorúan mondta ezt a hadnagy, de szavára annál lelkesebben felelt az őr : — Hadnagy ur! nem kell nekem se por, sem ágyú, 20-ad magammal beveszem a várat. Ördögöd van neked Jóska — szólt a hadnagy. — Angyalom van, hisz tudja hadnagy uram, benn van a várba az én Pannám is. — A reggel kilopódzott abból a karvaly fészekből és azt mondta, hogy este vár a várba. Ahol magam bemehetek, beférünk ott 20-an vagy harminczan is. Nem úgy van hadnagy uram ? kérdé a furfangos őr. Tűz a tiidővészben elhalt kedves gyermekleányt nagy részvét mellett. — A nagybányai m. kir. bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőség tisztikara szomorodott szívvel jelenti, hogy szeretett kartársuk Szabó Sándor m. kir. pénzügyi számtiszt életének 26-ik, állami szolgálatának 7-ik évében, rövid szenvedés után Kolozsváron elhunyt. Tanitóválasztás. Malonyai Elemér pa- posi róm. kath. kántortanitót Nagyenyed város rkaih. egyháztanácsa f. évi deczember hó 18-án tartott gyűlésén egyhangúlag megválasztotta. Kegyes adományok. Az egyházmegyei Oltáregyesület vezetősége Hálás köszö- eettel nyugtázza a következő adományokat: A kebelbeli papság 200 K, báró Vécsey Aurél 100 K, báró Vécsny .Józsefné 50 K, özv. Csécsey Ferenczné 20 K. N. N. 20 K. özv. Hajnal Gézáné, N. N., Örményi Sándorné. gróf Sztáray Sándorné, 10—10 K. A székeskáptalantól 9 K, Demkő Jánosné 8 K, özv. Suszter Jánosné 7 K 20 f., Karbadics Antalné 6 K, Berta Károlyné, Jozefin Anna 5—5 K, Daróczy Endre 4 K, Sz. V. 3 K, Biky Károlyné Kupka Józsefná, Stefán Lászlóné, Trencsényi István 2— 2 K, Kiss Pálné 1 K. 50 koronányi ajándékot egy névtelentől. Papnövendékek vizsgálata. A papnövendékek félévi vizsgálatai a következő sorrendben fognak megtartatni : Január 9-én az egyháztanból, 10 én a szentirási tanulmányokból, 17-én a lelkipásztor kodástanból,18-án az alapvető hittanbél, 24 ón a nevelés- és módszertanból, 25-én a bölcseletből. A második félévi előadások január 30-án kezdődnek. A kálmándi kath. népszövetség az országos szervezeti vasárnapon, a zsufí'olásig megtelt egyik iskola termében ünnepélyes __________..HETI SZEMLE“ cs illant meg a deli Csajághy szemében. — Mondasz valamit Józsi, de a fejünkkel játszunk, ha nem sikerül. — Már én csak a mondó vagyok, hogy inkább játszom a fejemmel, mint a szivemmel — szólt ismét Csöbör Jóska. A susogásból lelkes beszéd lett s már az utolsó szavakat 10 eu, 20-an is hallották. A lobogó tüzből szunnyadó parázs lett, de annál jobban égett a vágy a jó hazafiak szivében elfoglalni Nyalábot. ÍS a körülállók lelkesen zúgták. Megyünk, megyünk mindnyájan hadnagy uram. Azonban a hadnagy bizalmas susogá- sát parancsoló, uralgó beszéde váltotta fel: — Fiuk! mindnyájan nem mehetünk, Csöbör Jóska jön 36 od magával. Ha jól viselitek magatokat, az éjjeli misén a várba leszünk. A jó fiuk szomorúan ültek el. A 36 kivált a hadnaggyal és Csöbör Jóskával az élén. Majd fölhangzott azörcm kiáltás „Lóra kuruez“. A tábor ismét csendes lett. Az előbb dobogó zaj lassú morajjá változott. A 36 kuruez pedig nyargalva vágta kitartó lovai- vál a fagyos havat. Vigak voltak. Lelkesítő daluk szálló akkordjait mohón szívta magába gyűlést tartott, mely a templomi zenetársulat játék kíséretével, a jelenvoltak által elénekelt pápai himnusszal és a Soltész Imre ez. kanonok aranymisés plébános megnyitó lelkes beszédjével vette kezdetét, előadván az összejövetel nemes czélját egyben a helyi szövetség évi működésének eredményét, mire Morent Mariska „A czelli búcsú“ költeménynek mély hatást keltett remek szavalata következett, majd ismét a czimzetes kanonok aranymisés plébános a katholikus sajtóról tartott népszerű felolvasást. Pallmann Péter kegyesrendi tanár pedig észt meggyőző, szivet megnyerő ékesszólásával buzdította a jelenvoltakat a minden kath. kereszténynek elengedhetetlen kötelesség teljesítésére, úgy a kath. sajtó pártolására, mint a népszövetségbe való belépésre s arra kérte, nehogy a majd minden községben okvetetlenkedő ámítok csábításai folytán a népszövetségtől és a kath. sajtó pártolásától eltántorodjanak. A szép, eszmékben gazdag és lelkes beszédjével megnyerte és lekötelezte a jelenvoltakat ngy a népszövetség ügye, mint az igaz tiszteletre és becsülésre személye iránt. Tetszetős volt a programm keretébe illesztett fonográfnak egy tréfás szavalata, és egy pár énekdarabja is. Sajnos, hogy Mr. ur némi elfoglaltsága miatt nem tarthatta meg előadását, miért is az olvasókörrel egyesítendő gazdaszövetkezet megállapítása a legközelebb megtartandó népszövetségi gyűlésnek tárgyát képezendi. Végre az elnöklő aranymisés plébános hálásan köszönte meg a maga és a helyi népszövetség nevében Pallmann Péter tanárnak, Movmt Mariskának szives és lelkes fáradságát, valamint a templomi zenetársulat közreműködését, amire a jelenvoltak a zene- kisérettel elénekelt szózat után egy élvezetes ünnepség emlékével oszlottak szét. a csípős esti szél. Nem sokára elcsendesedtek. A büszke Nyaláb, az esti ködből, mint lefátyolozott hölgy állott előttük, a karcsú ormon. A fagyos csendet a távolban vonitó farkasok vad üvöltése zavarta. Melyre a lovak bizalmatlan horkolással feleltek. A vár alján minden csendes, még a csipős szél is nesz nélkül kavarja fel és söpri tova a s- urós havat. Annál vigabban vannak a várban. A kevély labanezok nem imával, elmélkedéssel, de dorbézolással töltik a falak közt a szent estét. Az őrség a vár eldugott őrszobáiban mulatott. Támadásról, védelemről senki sem gondolkozott. Az őrszobák dévaj hangjait tompán verte vissza a csendes vár fal. A vár piaczon támolygó alak megy keresztül, du- dorászva valami cseh nótát. Ezt nem sokára egy burkolt nőalak követte. Kendője elleb- benő szélét pajzánul kapkodta az esti szél. Tova sikamló léptei viszhangot nem adnak, csak a hóra vetett árnyék elJebbenése mutatja halk surranását. A várfalhoz érve remegő kézzel engedte le a felvonó hidat. A leszálló hid éles csikorgása törte meg a félelmes csendet, mig a