Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-23 / 47. szám
Szatmár, 1910. november 23. Szatmáron volt, innen vitték el Károlyba, tehát ha visszakövetelik a szatmáriak, korántsem követnek el merényletet Nagykároly ellen, csupán azt akarják, hogy visszanyerjék a tőlük kézen-közön elhalászott hivatalt. — Szóval Szatmár' érdekét szolgálják és igen helyesen. Ä tanítók vándorlásainak okairól. (Folytatás.) De talán már elég is lesz az 1907. évi 27. t.-cz. 2. §-ának egyik sérelmes voltáról. Nézzük most ugyanezen törvény 2. §-ának másik részét, mely a tanitókra nézve szintén sérelmes. Az 1907. évi 27. t.-cz. 2. §-a tovább igy szól: „A lakószobák méretei a helyi körülményeknek megfeleljenek.“ Erre nézve felemlítek egy esetet, mely velem történt meg taniiójelölt koromba. Egyik nyári va- kácziómban meglátogattam a szomszéd köz- sógbeli kollégát. Beszéd közben szóba került a lakás s kérdem tőle, hogy hány szobája van egy-egy tanitónak? Mire ő azt felelte, hogy 2 szoba, konyha, kamara stb. Ekkor körülnéztem a szobájában s mondom neki: „De ugyebár, kolléga urnák ez a kamrája s átalakította hálószobává, tehát igy három szobája van ?“ — Mire ö nevetve válaszolta, hogy ez az egyik szobája s van neki még egy ilyen. Egy másik fiatal kartársam pedig azt mondja, hogy pár hónap múlva nősülni szándékozik, azonban előbb máshova fog pályázni, mert van ugyan két szobája, konyhája, kamrája stb , de az egyik szobája olyan, hogyha benne egy ágyat s egy szekrényt elhelyezne, más bútordarab ugyan már nem férne oda. Ezeknél a szobáknál aztán a méretek vájjon megfelelnek a helyi körülményeknek ? ! íme az 1907. évi 27. t.-cz. 2. §-ának két sérelmes része. kednek, innen túl már nincs más Magyaror szágon, mint csak hegy. Itt kezdődik. De itt még nem éppen zordon, vagy vadiegényes a tájék, hiszen még szőlője is van Vilmának, sőt a vinnai bornak meglehetős hhe is van. Vidéke tehát különösen, megkapóan szép és levegője pompás, a lehető legegészségesebb. A határ lapályos oldala nyájas, mosolygó, mondhatni festői tájék a maga búzatábláival, kukoriczatöldeivel, mezőivel, erdőivel, halmaival, az egész pedig hegyes völgyes, dombos, és változatosságával szerfölött megvesztegető képet nyújt az érkezőnek. Ezek a sik területek pedig egytől-egyig mind görbék, vagyis egy sem áll vízszintesen, hanem mind lejtős: jobbra balra vagy előre-hátra vannak hajolva és ez teszi halmossá a vidéket. Vinna a nagyobbfajta községekből való, lakosainak száma közeljár a kétezerhez. Elég kár, hogy bár igen jómódú a lakosság, mégis nagyon járnak az emberek Amerikába. Vannak, akik már háromszor-négyszer is töltöttek néhány évet Amerikában és akárhány itteni tót folyékonyan beszél angolul, sőt Én ezen 1907. évi 27. t.-cz. 2. §-a sérelmes voltának tulajdonítom a tanítók vándorlásainak legnagyobb okát. Ezeket átgondolva, mondhatjuk, hogy a tanítók nem passzióból vándorolnak egyik helyről a másikra, hanem jogosan és méltó ok miatt. És ezen nagyszámú tanitóvándorlás nem is fog csökkenni mindaddig, mig az 1907. évi 27. t.-cz. 2. §-án módosítás nem történik. Hogy mennyit szenvednek az egyes iskolák a tanitóvándorlás miatt, annak a tárgyalását fölöslegesnek tartom. Azt nagyon jól tudják azok a kartársak, kik évközben kerülnek valamely iskolához. De most azt kérdem: Kinek kell ezen törvény sérelmes voltának a módosítását kivívni? Senkinek másnak, mint épen a tanítóságnak. Ha más hivatalnokokat ér valami sérelem, nem fordulnak a tanítósághoz, hogy ezek gondoskodjanak a sérelem orvoslásáról, hanem igyekeznek azt maguk együttesen elintézni. De a kaíh. tanítóság, mint mindég, úgy most is alszik és tétlenül nézi az 1907. évi 27. t. ez. 2. §-ának a sérelmes voltát. Talán vannak közöttük egyesek, akik küzdenek ezen sérelmek orvoslásának a kivívásában, de jegyezzük meg, hogy szál vesszőt könnyen ketté tör bárki is, ha azonban egy csomóba sokat kötünk, bizony a legerősebb ember sem lesz képes azt ketté törni és kénytelen lesz beismerni, hogy az a csomó vessző erősebb nálánál. Éppen igy van ez a tanítósággal is. Egyeseket nagyon köunyen elutasítanak kérelmükkel, de ha mindnyájan összetartunk, nem tudnak rajtunk keresztül gázolni. Azért mint már előbb is említettem, nem egyeseknek kell küzdeni ezen sérelem orvoslásáért, hanem mindnyájunknak együtt. Hívjuk fel tehát a kath tanítóságot, hogy tartsunk össze s járuljuuk memorandummal a vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur elé, ____„HETI SZEMLE“ __ ol yat is tudok, aki Amerikában tanult meg magyarul. Vallásilag a lakosság Vinnán úgyszólván kizárólag katholikns, melyből egy kisebb töredék görögkatholikus s ez a szomszédos tárnái ruthén egyházhoz tartozik. Más vallásunk elenyésző csekély számban vannak és csakis zsidók vannak még tekintélyesebb számban. Nemzetiségre nézve szintén kizárólag tót a lakosság, mig nyelvük annyira amennyire magyar, mint már mondva is volt, de túlnyomóan mégis inkább tót ezidőszerint. Kár, hogy Vinnán a nők elhagyták a nemzeti viseletét. Mig a körülfekvő tót falvakban a nép sajátos nemzeti viseletét hord, az egyetlen Vinnán az asszonyok és lányok már úgy öltözködnek, mint ahogy városi helyen, vagy magyar vidéken szokott a köznép öltözködni, pedig a nemzeti viselet férfiaknál is, de különösen nőknél mindig legalább is érdekes. Díszére van két kastély a községnek, a melyek mindegyike közepe táján van a falunak. Az egyiknek parkjába szabad a bemenet a közönség részére is, mert a kastély melyben kéri a tanítóság az 1907. évi 27. t.-cz. 2. §-a sérelmes voltának a módosítását. És pedig, ha házastárs tanítók működnek egy helyen, nem köteles az iskolafönntartó a tanitónak 4 szobát, 2 konyhát, 2 kamarát stb. adni, hanem csak az egyik tanítót illető lakást, mig a másik tanító, illetve tanítónő, megfelelő lakásbért kapjon. Esetleg kapnak 3 szobát, de a 2-ik konyha, kamara stb. fejében kapjanak kárpótlást. Ha pedig nőtlen marad a tanító s esetleg ő saját háztartást akar vezetni, köteles az iskolafönntartó a megfelelő lakásról gondoskodni, vagy készpénzben megadni a tanitónak a lakásbér illetéket. Úgyszintén azon esetben is, ha a tanitónő hajadon maradna. Sőt az lenne a legczélszerübb, ha az iskola fönntartónak kötelessége lenne a tanitónak járó megfelelő lakást természetben adni, ha van szüksége reá, ha nincs. Azt hiszem egy község könnyebben épithet lakást, mint a tanító. Továbbá ugyancsak kéri a tanítóság az 1907. évi 27. t.-czi 2. §-a másik sérelmes voltának a módosítását, még pedig a lakószobák méreteire vonatkozólag is. Ha már az iskolafenntartó épit lakásokat, legyenek azok tisztességesek. Nem gondolnám, hogy lenne tanító, aki 10 m.-es szobák építését kérné. A szobák legyenek olyanok, hogy bárki is azt mondhassa, hogy tisztességes lakások. Én azt hiszem, hogy két 5'5 méteres szoba elegendő. Van még az 1907. évi 27. t.-cz. 2. §-ának egy harmadik sérelmes része is, melyről még eddigelé nem is tettem semmi említést. Es pedig, hogy melyek a legszükségesebb mellékhelyiségek ? Ezen harmadik sérelem miatt pedig nemcsak a tanitónak, hanem a kántortanitónak is nagyon sok kellemetlenségük van. Hisz ők leginkább terményekben kapják a jövedelmeiket, tehát rá vannak utalva, hogy maguk gazdálkodjanak. 3 üresen áll s csak egy feliigyélő lakik benne a családjával. Eszembe jut, hogy csúfolni szokták mostanában, ha valaki bus őszi her- vadásról, sárguló levelekről beszél, csúfolják mint elcsépelt, letárgyalt dolgot. De tessék csak szeptemberi vagy októberi verőfényes napon végigjárni ezt a szép nagy grófi parkot, mikor a park utjain baladva, a közelben s a távolban a parknak terebélyes' vén fáit látja, kedves összevisszaságukban s bus komolyságukban és csakugyan lát a szép őszi napsugárban egy-egy elsárgult levelet lehullani a pázsitos térségre, bizony nem fog csúfolod ni, hanem érezni fogja, hogy megfogta szivét a bus őszi hangulat, az elmúlásnak, a hervadásnak melancholiája, annak a hulló falevelek közt átszürődő bágyadt őszi napsugárnak a szépsége s a szabad természetnek poézise. Vinnán ezelőtt huszárok is voltak, majd ulánusok és csak néhány éve, hogy elvitték azokat innen elég nagy kárára a községnek. A kaszárnyákat most a gróf Sztáray-urada- lom gazdasági czélokra használja. Kr. . .. (Vége következik.) Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alaku Piramisokat, Obcliszeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Ssatmár, Attila-u. 4.
