Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-02 / 5. szám
Szatmár, 1910. február 2. „HETI SZEMLE1' Innen van az, hogy a gazdagság elpárolgása után beköszönt a nyomorszülte követelőzés, a testi szépség üde rózsái is, - miként a jégre karczolt virág a napnak melegétől, — előbb elhervadnak, hogy- sem gondolni lehetne. Szépség és gazdagság szappanbuborékhoz hasonlóan eltűnik, de megmarad változatlanul az erkölcsi jóság. Ez az egyedüli jó barát, amely a házastársakat a sírig elkíséri, ez boldogíthatja leg- főképaz egyes családokat „holtomig és holtáig.“ Ez a fő, a többi csak ráadás. Azért a jövő farsang jelszava csak ez lehet: „Hol van a jóság, a tiszta erkölcs? (p.) A bizalmatlansági szavazat. Pénteken a képviselőház nagy többséggel bizalmatlanságot szavazott Khűen-Hédervárg Károly kormányának. Mellette csak az alkotmánypárt, a nemzetiségiek és Vázsonyiék voltak. A két függetlenségipárt és a néppárt ellene. A szavazás után a miniszterelnök királyi kéziratot vett elő, amely az országgyűlést márczius 24-éig elnapolta. Ámde ezzel alkotmánysértést követett el a kormány, mert a bizalmatlansági szavazat után vagy le kellett volna mondania, vagy feloszlatni az országgyűlést, de elnapolni nem volt jogában. Hogy ezt a baklövést jóvátegye Héderváry, még aznap beadta lemondását. A király a lemondást nem fogadta el. A képviselőház feloszlatása elkerülhetetlen, hírlik, hogy júniusban választások lesznek. Botrány az egyetemen. Az Alkotmány miüt héten egy leleplezést közölt, melyben arról vádolja Marczali Henrik egyetemi tanárt, hogy valami Singer nevű újságírót úgy akart a doktori vizsgán átsegíteni, hogy megmondta neki előre, hogy miből fog felelni. nemes ember vérdija 50 ökör vagy 200 frt. volt, mit I. Mátyás király 66 forintra szállított le. A XIV., XV. és XVI. századba is egy lovaskatona csak három négy forint havi zsoldot kap maga és lova eltartására s abból veszi lovát, lószerszámait és öltözetét is. Parasztlovakat néha csak 1 forintra becsülik. Arra a következtetésre jut Salamon F. (1885- ben), „hogy 100 régi forinttal úgy meg lehetett élni, mint mai 2100-zal“. Mit szóljunk a mostani eszeveszett drágaságról ? Eljutottunk volna időrendben a vizözön- höz, a mohácsi vészhez, amelynek csapásait még mai nap is nyögjük. 1550—1560-tól kezdve a habsburgi dinasztia alatt a kölni márka lett a pénzverési súly = 233'87 gr. A magyar arany [1559-től | = 9 6 K, 67 drb nyom egy kölni márkát. Ez azon aranypénz, amelyet 1574-től fogva már nem neveznek aranyforintnak, hanem körmöczi aranynak, megkülönböztetésül az ezüst dénárokból álló forintoktól. A körmöczi arany megtartotta a régi aranyforintnak 233/* karát finomságát, fenntartotta magában hatodfélszázad hagyományát. Ez a Singer már játszott egy Ízben szerepet valami kínos birlapi megvesztegetésekkel kapcsolatban. A leleplezés következtében a vizsgálat eredményét felfüggesztették, az egyetemi tanár fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen; Görcsöni Dénes (Friedreich István) hírlapíró ellen pedig sajtópört indít. így tehát alkalmunk lesz még arról meggyőződni, hogy kinek van igaza. A magyarországi zsidó újságok persze nagy lármát csaptak a hitsorsos egyetemi tanár megmentése végett s az egész dolgot lekícsinylik. Sőt már azt is ki akarják sütni, hogy Görcsöni Dénes szintén zsidó volt. Jézus Szent Szive templomáról.-i Minden nevezetesebb eseményről és alkotásról, mely Jézus Szent Szive temploma fejlesztése érdekében történik, megemlékszünk e lapban, mert a Szent Szivet szerető hívek körében igen nagy az érdeklődés e kedves hajlék iránt. Egy pár nappal ezelőtt egy 4 tagú társaság a főt. buzgó és tevékeny házfőnök ur meghívására megjelent a házban. A főnök ur kalauzolása mellett a földszinti részen egy igen tágas és nagy szobába mentünk. Nagy meglepetés ért bennünket, mert a főoltár teljes pompájában volt látható. Természetes, nem a valódi nagyságban, mint az a Jézus Szt.-Szive templomában lesz a felállítás után, hanem az összeállítandó darabok és részek, melyek alkotják a főoltárt, ezek láthatók. A házfőnök ur alapos magyarázata után fogalmat nyertünk, mily imponzáns, fölséges oltár lesz, a templomban csaknem a bolthajtásig fog felérni. Nem tudtunk a meglepetéstől mit csodálni ! Azt a végtelen finom, gazdag, a legapróbb részleteket is beborító aranyozást, a 1634. után fellép a magyar vagy kurta forint = 20 garas = 100 dénár [azaz kis- pénz] — 1 K, megújítva az 1723. évi tör- vényczikkben. Ezen forint valóban tetemes, tizenkétszeres megrövidítése az előbbi magyar aranyforintnak. Épp ily viszonyban kisebbedéit a dénár értéke. Ezek szerint egy újabb dénár — 1 fillérrel, mely 1892. óta van érvényben. Egy magyar garas = 5 fillérrel, ez utóbbi szintén tizenketted része a régi, 1334. óta létezett garasnak. Rénes, remis, német vagy birodalmi forint - 20 garas 120 kispénz = 1 K 20 f. Előfordul hazánkban már a XVII. és XVIII. században egyidőben a magyar forinttal is. Batka, bab ka, bab kó = 3 fillér. Datka = 9 fillér. Foltra (poltura) = 3 fillér. Pengő \ konvencziós | forint = 60 pengő krajczár = 2 K 10 f. 1748-1858. Ausztria- Magyarországba 1748-ban hozták be a 20 forintos lábat, mely 1753. évben egyezség szerinti [konvencziós] láb nevezetet nyert. A XIX. század első negyedétől forgalomban volt a pengő forinttal 1858-ig a váltó forint = 60 váltó krajczár = 84 f., mikor az osztrák értékű pénz került helyükbe. részek remek gót stíljét, a Hölzl szobrász művészetét, avagy azt a kiváló figyelmet és gondot, mellyel a főoltárnak ilyen alkotása sikerült. A hatalmas, szép; kivitelébeen és elkészítésében páratlan alkotás gyönyörűsége lesz e kedves hajléknak. A Jézus Szentséges Szive segíti a a templomot építtető jó Atyákat, kitűnik az már felsorolt adományokból, amelyek nem régen e lapban közölve lettek. A főoltár 5600 K költségét egy városunkban lakó nemes szivü lélek fedezte, aki az ő áldott szivének jóságát és nevét eltitkolja. Azt nyilvánosságra hozni nem engedi. Neve és tette jutalma lesz Jézus Szentséges Szivének áldása. A nedves időjárás miatt a főoltár beállítása bizonytalan időre lett halasztva. A négy egyike. Színház. Szerdán, január 26-án Baghy Gyula, a társulat uj főrendezője lépett fel színházunkban először. Sudermann H. „Otthonjában Sclnvartze ezredest játszotta. Első benyomásunk az, hogy mint színész is, de különösen mint rendező, nyeresége lesz vele a társulatnak. Az ezredes nehéz szerepét csaknem minden részletében sikerültén, sőt helylyel- közzel művésziesen játszotta meg, — a darab rendezésében pedig hivatott rendező kezére ismertünk. Talán először láttunk ezidén színpadunkon a színjátéknak megfelelő környezetet. A Baghy által rendezett szoba Ízléses, sőt lakályos volt. — Baghy partnere Marko- vics Margit Magda szerepében az idén egyik legjelentősebb sikerét aratta. Bő alkalma nyílt ez estén kimutatni, hogy a váltakozó érzelmek legfinomabb árnyalatainak interpretálására képes. — Akik szeretik a NemzetiAz előrebocsátottak után megtudhatják tisztelt hallgatóim, mennyit tettek e fizetések pénzünkben: 1656-ban a kolozsvári ref. col- legiumban működő osztálytanítók évi fizetése 220 forintra rúg. Ebből a retorika osztálytanítóját illeti 50 frt., azon esetben, ha az egyszersmind tanvezető, 5 frt. pótlék; a poéták tanítójának jár 45 frt; a syntaxistákénak 40 frt; az etymologistákénak 35 frt; a rudimen- tistákénak 25 frt. és végül az elementaristák osztálytanítójának 20 frt. — Igen érdekesek a Bethlen Miklós önéletleirásából vett következő adatok. „Az atyám pro iiorenis ezer, ötven ökröt ada.“ [1668.] Ugyanaz „4000 forinttal erigálta az udvarhelyi scholát“. „Igen olcsó volt a búza, nyolcz s tiz poltrán vékája, az árpa négy poltrán.“ Megjegyzendő, hogy egy erdélyi véka = 31 liter. — 1710-ben br. Károlyi Sándor, a kurucz vezér követel a szatmáriaktól a többi között 100 mázsa szalonnát vagy helyette 500 forintot. 1618-ban egy lyuk 6 pénz [dénár] és 1 batka, egy lúd 13 pénz, malacz 9V8 pénz. Ezen olcsó szárnyasokat és malaczokat gróf Thurzó Imre lakodalmára vették. így már meg lehet érteni Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR \ lcgkifogástalanabb kivitelben ké- sziti a legkülönbözőbb alaku Piramisokat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, siiTedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. Első Magyar Anáesil Sirkőgyárában SZ1NÉRVÁRALJÁN M0D™ berewdezésü gépterem a csiszolás részére. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FÜK‘ÍÍZl(!t. Sz3)tlH3irj Attila ■ U> 4.
