Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-12 / 41. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1910. október 12. mássá, tekintélyessé kell tennünk, mert csak annak mindinkább növekedő erejű segítségével leszünk képesek gátat vetni az erkölcstelen sajtó pusztításainak. A kath sató támogatása azonban a híveknek is kötelessége. Fel kell kelteni bennük ezt a tudatot. Ki kell venni kezükből a gonosz sajtó szennyes iratait s hozzászoktatni őket. hogy csak a tisztességes sajtó termékeit keressék, ennek a sajtónak fellendülését és erősödését igyekezzenek előmozdítani minden módon, ha kell áldozatok árán is. Belátták ennek a szükségét kath. társadalmi életünk vezérférfiai, azért 1908-ban a pécsi Kath. Nagygyűlésen általános lelkesedéssel megalapították a Kath. Sajtóegyesületet. Az a czélja ennek az egyesületnek, hogy tervszerű szervezkedés utján verseny- képes kath. sajtót teremtsen, a kath. napisajtó fellendítése czéljából a szellemi és anyagi erőket összegyűjtse s egy sajtóalapot létesítsen. Két év telt el azóta, hogy az egyesület megalakult és gyűjti a kath. sajtó pártolására szánt adományokat. Elismerésre méltó készséggel siettek sokan letenni e szent ügy oltárára áldozati filléreiket, de el is maradtak sokan. Az eredmény bár biztató, de nem felel meg teljesen annak a várakozásnak, amelylyel az egyesület jövője elé nézett az akkori Kath. Nagygyűlés. Folytatni kell tehát a munkát, gyűjteni az erőket bizodalmas lélekkel, a lelkesedés ellobbant lángjai helyén visszamaradt meggyőződés nyugodt kitartásával. Örömmel tapasztaltam, hogy egyházmegyém papjai úgy szellemi, mint anyagi erőiket szívesen bocsátották a kath sajtónak rendelkezésére. Ennek az eddig tanusitott készségnek ismerete arra a reményrejjogosit, hogy a kath. sajtóintézmény és pártolásában is, amelynek érdekében alább rendelkezem, ugyanolyan példás igyekezettel és odaadással fognak buzgólkodni. A Kath. Sajtóegyesület keretébe beil lesztett sajtóvasárnap intézményét, mint a kath. sajtó pártolásának állandó s egyöntetű módját egyházmegyémben is meghonosítani kívánván, elrendelem, hogy a folyó évtől kezdve minden óv október III. vasárnapján egyházmegyém összes templomaiban úgynevezett „sajtóvasárnap“ tartassák és a Kath. Sajtóegyesület czéljára gyűjtés rendeztessék. Miért már az előtte való vasárnapi szentbeszédben is a lelkész urak ismertessék a Kath. Sajtóegyesületet, világosítsák fel a híveket a rossz sajtó veszedelmeiről s ezzel kaposo- latban a kath. sajtó pártolásának szükségességéről. Buzdítsák őket, hogy ezt a pártolást ne csak azáltal tanúsítsák, hogy a gonosz sajtó mérgét eldobva, a kath. sajtó termékeiből válasszák ki szellemi táplálékukat, hanem hogy azonfelül eme szellemi táplálék minőségének megjavítása s isinél élvezhetőbbé és kielégítőbbé tétele czéljából, tehetségük szerint áldozatot is hozzanak. A begyült adományok az említett vasárnaptól számított két hét alatt kerületen- kint az esperes urak által az egyházmegyei hivatalhoz beterjesztendők, ahonnét azok rendeltetésük helyére fognak el küldetni. Isten áldása tegye eredményessé törekvéseinket ! Kelt Szatmár-Németiben, 1910. évi szeptember hó 29-én. A hús drágaságról.*) Németországban is erős viták és szen- vedelmes küzdelmek folynak a körül, hogy vájjon van-e husdrágaság és ha van ki annak az okozója, miként lehetne rajta segíteni. Nemrégen a porosz földmivelésügyi miniszter hivatalosan nyilatkozott s elismerte ugyan a húsnak drágulását, de nem tehette magáévá azt az állítást, mely szerint hus- szükség uralkodnék. Reá utalt arra, menynyire szükséges, hogy a hússal való ellátás tekintetében Németország a lehetőségig füg*) A Magyar Gazdák Szemléje szeptemberi füzetéből. gellen legyen a külföldtől s kereken kijelentette, hogy a további külföldi husbehoza- tal érdekében a határ megnyitásába beleegyezni nem fog. Ennek a nagyon határozott és jellemző nyilatkozatnak megokolása egy nagyon részletes, mélyremenő és sokoldalú tanulmány, melyet a porosz földmivelésügyi minisztériumban e kérdésre vonatkozólag összeállítottak. Ez alapon megejtett számadások szerint a népességre fejenkint esett: I. félév I. negyedév II. negyedév 5 évi átlag 19.647 kg. 19.101 kg. 9547 kg. 1910. 20.239 „ 10.489 „ 9753 „ azaz az első negyedévet leszámítva, mindenütt emelkedés. Ha tekintetbe vesszük, hogy a házi vágások figyelembe vehetők nem voltak, ami pedig a fogyasztásnak legalább egyhatodát fedezi, a kimutatás éppen nem kedvezőtlen. Nem lehet tehát arról beszélni, hogy a húsban szükség volna. Következik azután egy részletes és körültekintő kimutatás a húsárak alakulásáról, amelynek eredménye az, hogy rendkívüli emelkedés csakis borjuknál észlelhető. Nagyon jelentékeny a hivatalos dolgozatnak az a kijelentése, hogy a marha árának változása korántsem annyira szabja meg a hús árát, mint azt sokan hiszik. Porosz- ország egyes városai közt 50—100 fillérre menő árkülönbséget lehet kimutatni. Ezeket a különbségeket azokkal a terhekkel lehet magyaráznunk, melyeket a mészárosok fizetni kénytelenek s amelyek különösen a nagyobb városokban az utolsó években erősen szaporodtak. A boltbérek, munkabérek, a közönség emelkedő igényei az áruk tekintetében, azonban az emelkedő jólét jele. Igen érdekes az, amit a vámvédelemre vonatkozólag ebben a jelentésben találunk. Eszerint Ausztria-Magyarországból és Dániából vágómarha bevitele lehetővé van téve. az időt. A uagy lexikon bővebb felvilágosításai elmaradnak egy nyugodtabb órára. A nagy lexikon valamennyi tulajdonképen encziklopédia, amely teljezségre törekszik s ezért felölel minden olyan részletet is, amelyet az ember sohasem keres lexikonban, mert nem szükséges keresni, úgyis tudja. Mi szükség van arra, hogy ezek is benne legyenek ? A nagy lexikon a maga elméleti teljességre való törekvésében, nem hanyagolhatja el az ilyen részleteket, a kisebb kézi lexikon azonban, amely csupán gyakorlati czélokra törekszik, bátran ellehet és el is van nélkülük, mellőzi őket, mint fölösleges ballasztot, amelyet úgy sem keres benne senki, tehát nem is nélkülöz senki. Az ilyen kézi lexikon praktikus használhatóságát kipróbálhatta mindenki. Ha meg is van könyvszekrényemben a kézi lexikon mellett a nagy lexikon, mindig a kézi lexikonhoz fordulok előbb s csak ha nagyon bő felvilágosításra van szükségem, fordulok a nagyhoz. A kézi lexikon jobban kezem ügyébe esik, állandóan ott tarthatom Íróasztalomon, megtalálni benne, amit keresek, alig kerül több időbe, mintha megnézem az órámat. Ilyen mindig kezünk ügyébe eső kézi lexikont ad ki most a Franklin-társulat. Czime : A Franklin kézi lexikona. Szerkesztésének irányitó oka az, hogy mindenből csak any- nyit vettek fel bele, amennyire az embernek csakugyan szüksége van, amennyit csakugyan keres a közönség a lexikonban. Minden fölösleges dolgot elhagytak belőle, hogy fölvehessenek minden szükségeset. Mindent abban a terjedelemben adnak, ahogy szükséges, mellőzik a tájékozódást megnehezítő tulbőséget, anélkül, hogy mellőznének bármit is, amire szükség lehet. Bizonyára nem könnyű feladat volt megállapítani ezt a helyes mértéket, de a mai élet kívánalmainak s a mai műveltség teljes anyagának ismerete alapján fényesen sikerült ez a feladat. A Franklin kézi lexikona ily módon megbecsülhetetlen gyakorlati segédeszköze lett a müveit magyar embernek. A nagy lexikont arra nézve, akinek megvan, kiegészíti, és arra nézve, akinek nincs meg, pótolja. A Franklin kézi lexikona az adatok megbízhatósága és pontossága dolgában is a legnagyobb gonddal van kidolgozva. Szerkesztősége Radó Antal, a kiváló iró vezetése alatt csupa kiváló szakemberekből áll, akik a maguk szakmája körén belül, a legnagyobb lelkiismeretességgel és'gondossággal végezték feladatukat, úgy hogy a lexikon adataira bármikor nyugodtan támaszkodhatik bárki. Három szép, vaskos kötet, kitűnő papiroson, szép metszésű, nagy betűkkel, száznál több színes és fekete képmellékletekkel, ízléses és erős kötésben. Az ember szívesen lát maga előtt az Íróasztalán három ilyen rokonszenves kiilsejü, okos kötetet. Az ára a Franklin Kézi Lexikonénak mindössze 54 korona. Megszerzése tehát senkire sem jár nagy anyagi nehézséggel. Minden jel arra vall, hogy hamarosan nagy kelendősége lesz s úgy meggyökerezik minden házban, hogy müveit magyar ember meg sem lehet nélküle. Pártoljuk a hazai ipart! KEPES SÁNDOR Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Pyramisokat, Obeliszeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.
