Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-12 / 41. szám

2 HETI SZEMLE Szatmár, 1910. október 12. mássá, tekintélyessé kell tennünk, mert csak annak mindinkább növekedő erejű segítsé­gével leszünk képesek gátat vetni az erkölcs­telen sajtó pusztításainak. A kath sató támogatása azonban a hí­veknek is kötelessége. Fel kell kelteni ben­nük ezt a tudatot. Ki kell venni kezükből a gonosz sajtó szennyes iratait s hozzászok­tatni őket. hogy csak a tisztességes sajtó ter­mékeit keressék, ennek a sajtónak fellendü­lését és erősödését igyekezzenek előmozdítani minden módon, ha kell áldozatok árán is. Belátták ennek a szükségét kath. tár­sadalmi életünk vezérférfiai, azért 1908-ban a pécsi Kath. Nagygyűlésen általános lelke­sedéssel megalapították a Kath. Sajtóegye­sületet. Az a czélja ennek az egyesületnek, hogy tervszerű szervezkedés utján verseny- képes kath. sajtót teremtsen, a kath. napi­sajtó fellendítése czéljából a szellemi és anyagi erőket összegyűjtse s egy sajtóalapot létesítsen. Két év telt el azóta, hogy az egyesület megalakult és gyűjti a kath. sajtó pártolására szánt adományokat. Elismerésre méltó készséggel siettek sokan letenni e szent ügy oltárára áldozati filléreiket, de el is maradtak sokan. Az eredmény bár biztató, de nem felel meg teljesen annak a várako­zásnak, amelylyel az egyesület jövője elé nézett az akkori Kath. Nagygyűlés. Foly­tatni kell tehát a munkát, gyűjteni az erőket bizodalmas lélekkel, a lelkesedés el­lobbant lángjai helyén visszamaradt meg­győződés nyugodt kitartásával. Örömmel tapasztaltam, hogy egyház­megyém papjai úgy szellemi, mint anyagi erőiket szívesen bocsátották a kath sajtónak rendelkezésére. Ennek az eddig tanusitott készségnek ismerete arra a reményrejjogosit, hogy a kath. sajtóintézmény és pártolásában is, amelynek érdekében alább rendelkezem, ugyanolyan példás igyekezettel és odaadás­sal fognak buzgólkodni. A Kath. Sajtóegyesület keretébe beil lesztett sajtóvasárnap intézményét, mint a kath. sajtó pártolásának állandó s egyöntetű módját egyházmegyémben is meghonosítani kívánván, elrendelem, hogy a folyó évtől kezdve minden óv október III. vasárnapján egyházmegyém összes templomaiban úgy­nevezett „sajtóvasárnap“ tartassák és a Kath. Sajtóegyesület czéljára gyűjtés rendeztessék. Miért már az előtte való vasárnapi szentbe­szédben is a lelkész urak ismertessék a Kath. Sajtóegyesületet, világosítsák fel a híveket a rossz sajtó veszedelmeiről s ezzel kaposo- latban a kath. sajtó pártolásának szükséges­ségéről. Buzdítsák őket, hogy ezt a pártolást ne csak azáltal tanúsítsák, hogy a gonosz sajtó mérgét eldobva, a kath. sajtó termé­keiből válasszák ki szellemi táplálékukat, hanem hogy azonfelül eme szellemi táplálék minőségének megjavítása s isinél élvezhe­tőbbé és kielégítőbbé tétele czéljából, tehet­ségük szerint áldozatot is hozzanak. A begyült adományok az említett va­sárnaptól számított két hét alatt kerületen- kint az esperes urak által az egyházmegyei hivatalhoz beterjesztendők, ahonnét azok rendeltetésük helyére fognak el küldetni. Isten áldása tegye eredményessé törek­véseinket ! Kelt Szatmár-Németiben, 1910. évi szeptember hó 29-én. A hús drágaságról.*) Németországban is erős viták és szen- vedelmes küzdelmek folynak a körül, hogy vájjon van-e husdrágaság és ha van ki an­nak az okozója, miként lehetne rajta segí­teni. Nemrégen a porosz földmivelésügyi miniszter hivatalosan nyilatkozott s elismerte ugyan a húsnak drágulását, de nem tehette magáévá azt az állítást, mely szerint hus- szükség uralkodnék. Reá utalt arra, meny­nyire szükséges, hogy a hússal való ellátás tekintetében Németország a lehetőségig füg­*) A Magyar Gazdák Szemléje szeptemberi fü­zetéből. gellen legyen a külföldtől s kereken kije­lentette, hogy a további külföldi husbehoza- tal érdekében a határ megnyitásába bele­egyezni nem fog. Ennek a nagyon határozott és jellemző nyilatkozatnak megokolása egy nagyon rész­letes, mélyremenő és sokoldalú tanulmány, melyet a porosz földmivelésügyi minisztéri­umban e kérdésre vonatkozólag összeállí­tottak. Ez alapon megejtett számadások sze­rint a népességre fejenkint esett: I. félév I. negyedév II. negyedév 5 évi átlag 19.647 kg. 19.101 kg. 9547 kg. 1910. 20.239 „ 10.489 „ 9753 „ azaz az első negyedévet leszámítva, minde­nütt emelkedés. Ha tekintetbe vesszük, hogy a házi vá­gások figyelembe vehetők nem voltak, ami pedig a fogyasztásnak legalább egyhatodát fedezi, a kimutatás éppen nem kedvezőtlen. Nem lehet tehát arról beszélni, hogy a hús­ban szükség volna. Következik azután egy részletes és kö­rültekintő kimutatás a húsárak alakulásáról, amelynek eredménye az, hogy rendkívüli emelkedés csakis borjuknál észlelhető. Nagyon jelentékeny a hivatalos dolgo­zatnak az a kijelentése, hogy a marha árá­nak változása korántsem annyira szabja meg a hús árát, mint azt sokan hiszik. Porosz- ország egyes városai közt 50—100 fillérre menő árkülönbséget lehet kimutatni. Ezeket a különbségeket azokkal a terhekkel lehet magyaráznunk, melyeket a mészárosok fizetni kénytelenek s amelyek különösen a nagyobb városokban az utolsó években erősen szapo­rodtak. A boltbérek, munkabérek, a közönség emelkedő igényei az áruk tekintetében, azon­ban az emelkedő jólét jele. Igen érdekes az, amit a vámvédelemre vonatkozólag ebben a jelentésben találunk. Eszerint Ausztria-Magyarországból és Dáni­ából vágómarha bevitele lehetővé van téve. az időt. A uagy lexikon bővebb felvilágosí­tásai elmaradnak egy nyugodtabb órára. A nagy lexikon valamennyi tulajdon­képen encziklopédia, amely teljezségre törek­szik s ezért felölel minden olyan részletet is, amelyet az ember sohasem keres lexikonban, mert nem szükséges keresni, úgyis tudja. Mi szükség van arra, hogy ezek is benne legyenek ? A nagy lexikon a maga elméleti teljességre való törekvésében, nem hanyagol­hatja el az ilyen részleteket, a kisebb kézi lexikon azonban, amely csupán gyakorlati czélokra törekszik, bátran ellehet és el is van nélkülük, mellőzi őket, mint fölösleges bal­lasztot, amelyet úgy sem keres benne senki, tehát nem is nélkülöz senki. Az ilyen kézi lexikon praktikus hasz­nálhatóságát kipróbálhatta mindenki. Ha meg is van könyvszekrényemben a kézi lexikon mellett a nagy lexikon, mindig a kézi lexi­konhoz fordulok előbb s csak ha nagyon bő felvilágosításra van szükségem, fordulok a nagyhoz. A kézi lexikon jobban kezem ügyébe esik, állandóan ott tarthatom Íróasztalomon, megtalálni benne, amit keresek, alig kerül több időbe, mintha megnézem az órámat. Ilyen mindig kezünk ügyébe eső kézi lexi­kont ad ki most a Franklin-társulat. Czime : A Franklin kézi lexikona. Szerkesztésének irányitó oka az, hogy mindenből csak any- nyit vettek fel bele, amennyire az embernek csakugyan szüksége van, amennyit csakugyan keres a közönség a lexikonban. Minden fölös­leges dolgot elhagytak belőle, hogy fölvehes­senek minden szükségeset. Mindent abban a terjedelemben adnak, ahogy szükséges, mel­lőzik a tájékozódást megnehezítő tulbőséget, anélkül, hogy mellőznének bármit is, amire szükség lehet. Bizonyára nem könnyű feladat volt megállapítani ezt a helyes mértéket, de a mai élet kívánalmainak s a mai műveltség teljes anyagának ismerete alapján fényesen sikerült ez a feladat. A Franklin kézi lexi­kona ily módon megbecsülhetetlen gyakorlati segédeszköze lett a müveit magyar embernek. A nagy lexikont arra nézve, akinek megvan, kiegészíti, és arra nézve, akinek nincs meg, pótolja. A Franklin kézi lexikona az adatok megbízhatósága és pontossága dolgában is a legnagyobb gonddal van kidolgozva. Szer­kesztősége Radó Antal, a kiváló iró vezetése alatt csupa kiváló szakemberekből áll, akik a maguk szakmája körén belül, a legnagyobb lelkiismeretességgel és'gondossággal végezték feladatukat, úgy hogy a lexikon adataira bár­mikor nyugodtan támaszkodhatik bárki. Három szép, vaskos kötet, kitűnő papi­roson, szép metszésű, nagy betűkkel, száz­nál több színes és fekete képmellékletekkel, ízléses és erős kötésben. Az ember szívesen lát maga előtt az Íróasztalán három ilyen rokonszenves kiilsejü, okos kötetet. Az ára a Franklin Kézi Lexikonénak mindössze 54 korona. Megszerzése tehát senkire sem jár nagy anyagi nehézséggel. Minden jel arra vall, hogy hamarosan nagy kelendősége lesz s úgy meggyökerezik minden házban, hogy müveit magyar ember meg sem lehet nélküle. Pártoljuk a hazai ipart! KEPES SÁNDOR Minden magyar em­ber szent kötelessége a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben ké­szíti a legkülönbözőbb alakú Pyramisokat, Obeliszeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolná­kat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents