Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-13 / 28. szám
Szatmár, 1910. julius 13. behivassék. A jkv. szavait máskép soha egyik biró sem értelmezte. Eltekintve attól, hogy a kath. faluban más mint kath. ember a közel jövőben bírói széfbe nem kerülhet“. Mikor a jkv. azt mondja, „ki is az iskolaszéknek tagja leend“, akkor ez magától értetődik, hogy a biró az ovoda felügyelő bizottságába hivassák be. Nem volt érdeke igy írni ? Majd — bizonyítunk. „Ez a jkv. és határozat későbbi gyűlésen kihirdettetett; s ha hamis lett volna, nem vette volna azt tudomásul a képv. test.“ Ez nem bizonyítja azt, hogy jun. 5-én — és én csak ennek a gyűlésnek a jkvét kifogásoltam — azt határozták, amit a jegyző irt. Hiba ugyan, hogy nem vették észre és nem figyeltek oda. Dehát bíztak ... és csalódtak. Ezért kapott aztán később, mikor észrevették, jkv.-i bizalmatlanságot éppen a jegyző. Hogy más vallásu nem lehet itt biró ? A mai közigazgatás mellett ez is megeshe- tik a jövőben. 2) „Az egész dolog lényege az, hogy ha a temető a kath. egyház nevére telek- könyveztetett, akkor majd gondoskodni fognak arról, hogy egy megfelelő kis rész külön választassák más vallásuak temetkezési helyéül. — Én magam indítványoztam, hogy a képv. test. ne határozzon, mert mikor a község 3 szőlő telket vásárolt a törvényben előirt községi temető céljaira, elhatároztatott már, hogy ott más vallásuak részére hely rekesztessék el (1904-ben). Ezért nem tárgyalta ez ügyet a képv. test. 1907-ben, ezért nem jött jun. 5-én a jkvbe, mert a biró azt határozottan ki sem mondta. Én tiltakozom is a közs. vagyon elfecsérlése ellen. Feleb- bezésem (a megyéhez) a közs. vagyon csonkítása ellen szólt, mert ajándékképen akarták csak adni, az előirt külön felekezeti rész kiszakitását is csak az áttelekkönyveztetés életbe, e tárgyakból nagyon sokat felejt. Sokszor jöhet elő olyan eset, hogy valaki tanácsot kér a tanítótól pld. mértanban, vagy mezőgazdaságban ; ha a tanító nem képezi magát, hogyan adhat tanácsot ? Tudnivaló, hogy a társadalom úgy szellemileg, gazdaságilag, mint iparilag sokat fejlődik. A tanítónak, mint a nép nevelőjének a társadalommal lépést kell tartania, vagyis szakmunkákat, tudományos iratokat olvasni, hogy ezekben magát képezze, népének szolgálatára lehessen. Egyesületeket alakítva, tartson felolvasásokat a helyi viszonyukhoz alkalmazva földművelésről, állattenyésztésről, iparfejlődésről, kereskedelemből, természeti tüneményekről stb. hogy ezen felolvasásokon, útbaigazításokkal fejlessze népének boldogulását, úgy anyagilag, mint erkölcsileg. Vallásosságban, hazafiasságban és törvénytiszteletben járjon elől. Magyarázza meg a népnek, hogy „a polgári életben csak az oly egyén bodogulhat, aki a törvényeknek, társadalmi rendnek alá tudja magát vetni“. A mai társadalmi rendnek egyik fel- forditója az alkohol. A józan életű tanító utánra ígérték. A községi vagyont élvezze a község s ne a plébános.“ Itt csattanós választ ad majd Rónai plébános vallomása. Van azonban más megjegyzésem. Mikor a jegyző vallomása szerint is a 3 szőlőt megvették temetőnek, már akkor elhatározták, hogy abban a más feleke- zetüek részére külön hely rekesztessék el. A szándék és határozat ezélja akkor is az volt, hogy az uj temető kath. legyen. Máskülönben miért kellett volna külön helyet kijelölni a más vallásuak részére, ha az községi volt ? Miért lett hát mégis a község nevére jegyezve ? Lám, Szabó Dezső, ezért nem hiszünk az iskolaszéki dolognál az ön „magától értetődő“ jó szándékában. A tiszta szó beszél, a szándékot lehet — elmagyarázni. 3. „1908. jan. 21. a képv. test. rendkívüli közgyűlésén Tempfli M. kurátor oda nyilatkozott, hogy a plébános azt mondta, hogy azért nem küldte fel a tervrajzot mert maga is sokalta a költségvetést. Ezt tettem én szóvá, mert nem engedhetem, hogy a közs. pénztárt olyan kiadás terhelje, mely magánmegbizatás folytán állott elő. A képv. test. a 100 k. kifizetését elhatározta. Erre én a határozatot megfelebbeztem s a vm. törvényhatóság azt meg is semmisítette, nem azért, mert a költségvetés a kegyurhoz fel nem terjesztetett, de mert a községet az egyház terheivel terhelni nem lehet.“ Ezután egy kis hangulatkeltés következett. A kir. ügyész kérdi: „Hány község van a jegyző ur kerületében, milyen az ön helyzete egyebütt?“ A jegyző feleli: „Két községem van : Csanálos és Mezőfény. A csa- nálosi feljelentésekben országos rekordot értem el, 17 éves szolgálatomon át körülbelül 900—1000 feljelentést tettek ellenem. A me- 'zőfényiek soha. A község lelki atyja a vár___ „HETI SZEMLE“ áld ás, az alkoholista átok a községre. Bár némelyek sokszor talán szívesen látnák egyes kocsmai összejöveteleken ; ne fogadja el a meghívást, mert ezzel példát ad a népnek az alkohol élvezetére, tekintélye is sárba dől. Ellenkezőleg, magyarázza meg a népnek, mily veszedelmes az alkohol mérték nélküli fogyasztása, mennyi betegséget idéz elő, mennyi bánatot, szomorúságot és szenvedést okoz úgy magának, mint hozzátartozóinak. A tanító tartsa tiszteletben föllebbvalóit, elöljáróit, népét; csak igy lehet a népet az elöljáróság és saját személye tiszteletére szoktatni. íme röviden vázoltam, mi a tanító teendője otthon, az iskolában és a társadalomban. Ha minden tanító tiszteli a törvényeket, lelkiismeretes buzgósággal teljesiti kötelességeit, szereti, oktatja népét, akkor elmondhatjuk a nagy Széchenyivel hogy: „Magyarország nem volt, hanem lesz“. megyei közgyűlésen mondta ki ellenem, hogy a jkvet meghamisítom. Rögtön fegyelmit kértem magam ellen, de daczára ennek engem mint okirathamisitó jegyzőt mai napig is állásomban hagytak. Egy feljelentés sem vezetett ellenem sikerre s Mezőfény község szintén tiszta kath. lakossága újévre nyilatkozatot irt alá számomra s biztosítottak bizalmukról, szeretetükről.“ A hatás teljes volt; az esküdtek az ügyész arczmozdulataiból jó tanácsot kaptak — hallgatagon is. Mielőtt a tanúvallomásokat közölném, pár sort iktatok ide az esküdtszéki intézményről. A Haverda ügyben hozott szegedi esküdtszéki ítéletet mindenki ismeri. Erről Írja egy lap ; „Az esküdtszéki intézmények csődje vésődött be a társadalom emlékezetébe, mint egy égetett bélyeg, melyet el kell tüntetni valahogy. Akár az esküdtszéki intézmény eltörlésével, akár a tapasztalatok által megkövetelt szervezeti reform segélyével, de meg kell szüntetnünk a lehetetlen állapotokat. A Haverda ügyben hozott Ítélet nem az egyedüli, mely a jogász világ megütközését fölkeltette.“ Szivák Imre dr. az esküdtek fogyatékos jogérzékében s a gyönge erkölcsi önfegyelemben, mely a védelem retorikus szélsőségei pillanatnyi hatásával szemben nem mutatkozott eléggé vértezettnek, találja okát ama ítéletnek. Vargha Ferencz k. koronaügyész a „Jogál lám “-bari állást foglal az esküdtbiróság ellen: szerinte a jogkérdés eldöntését laikusokra bízni nem lehet. Pollák J. ügyvéd az esküdtszék megreformálását; dr. Kenedi Géza az intézmény megváltoztatását ajánlja. Ismeretes az indítvány, melyet Konrád L. ügyvéd az esküdtszék eltörlése iránt tett. Madzsar G. makói főgimn. igazgató beperelt egy hírlapírót rágalmazásért Az újságírót Szegeden felmentették. „A zsidó esküdtek“-czim alatt egy nyilatkozat jelent meg hírlapokban, többek közt ezeket mondva : „A perre vonatkozó iratokat nyilvánosságra fogjuk hozni sajtó utján, melyekből ki fog tűnni, hogy az esküdtek Ítélete nem igaz mondás, hanem az igazságnak egyenes ar- culcsapása.“ Ennyi éppen elég. Debreczen. Pont. Czudar. 3 Nyilvános nyugtázás és számadás. Az „Ung-Beregmegyei Róm. Kath. Néptanító Egyesület“ által Ungváron, a Rá- kóczi-utcza 10. sz. a. régi róm. kath. főelemi iskolai épület falába elhelyezett „Komócsy József-emléktábla felállításának költségeire és a koszorúk megváltásából az u. n. „Komócsy József alap“-ra, — melynek kamatai jutalmazásokra lesznek fordítva,— a következő adományok folytak be : Ungvár város közönségétől, Mocsáry Béla ur gyüjtőivén .... 107 K 40 f. Szatmárnémeti sz. kir. város közönségétől, főtisztelendő TótAki ig-azáu finom,kényelmes, elegáns és tartós honi gryártmányu lábbelit akap vásárolni, az forduljon bizalommal Yuja János*? Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt ezipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is világhírű hazai gyárakban készült ezipő- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olosóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen kivitel üczipökéscsizmáki s készülnék.
