Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-13 / 28. szám

Szatmár, 1910. julius 13. behivassék. A jkv. szavait máskép soha egyik biró sem értelmezte. Eltekintve attól, hogy a kath. faluban más mint kath. ember a közel jövőben bírói széfbe nem kerülhet“. Mikor a jkv. azt mondja, „ki is az is­kolaszéknek tagja leend“, akkor ez magától értetődik, hogy a biró az ovoda felügyelő bizottságába hivassák be. Nem volt érdeke igy írni ? Majd — bizonyítunk. „Ez a jkv. és határozat későbbi gyű­lésen kihirdettetett; s ha hamis lett volna, nem vette volna azt tudomásul a képv. test.“ Ez nem bizonyítja azt, hogy jun. 5-én — és én csak ennek a gyűlésnek a jkvét kifogásoltam — azt határozták, amit a jegyző irt. Hiba ugyan, hogy nem vették észre és nem figyeltek oda. Dehát bíztak ... és csa­lódtak. Ezért kapott aztán később, mikor észrevették, jkv.-i bizalmatlanságot éppen a jegyző. Hogy más vallásu nem lehet itt biró ? A mai közigazgatás mellett ez is megeshe- tik a jövőben. 2) „Az egész dolog lényege az, hogy ha a temető a kath. egyház nevére telek- könyveztetett, akkor majd gondoskodni fog­nak arról, hogy egy megfelelő kis rész kü­lön választassák más vallásuak temetkezési helyéül. — Én magam indítványoztam, hogy a képv. test. ne határozzon, mert mikor a község 3 szőlő telket vásárolt a törvényben előirt községi temető céljaira, elhatároztatott már, hogy ott más vallásuak részére hely rekesztessék el (1904-ben). Ezért nem tár­gyalta ez ügyet a képv. test. 1907-ben, ezért nem jött jun. 5-én a jkvbe, mert a biró azt határozottan ki sem mondta. Én tiltakozom is a közs. vagyon elfecsérlése ellen. Feleb- bezésem (a megyéhez) a közs. vagyon cson­kítása ellen szólt, mert ajándékképen akar­ták csak adni, az előirt külön felekezeti rész kiszakitását is csak az áttelekkönyveztetés életbe, e tárgyakból nagyon sokat felejt. Sokszor jöhet elő olyan eset, hogy valaki tanácsot kér a tanítótól pld. mértanban, vagy mezőgazdaságban ; ha a tanító nem képezi magát, hogyan adhat tanácsot ? Tud­nivaló, hogy a társadalom úgy szellemileg, gazdaságilag, mint iparilag sokat fejlődik. A tanítónak, mint a nép nevelőjének a társa­dalommal lépést kell tartania, vagyis szak­munkákat, tudományos iratokat olvasni, hogy ezekben magát képezze, népének szolgála­tára lehessen. Egyesületeket alakítva, tart­son felolvasásokat a helyi viszonyukhoz al­kalmazva földművelésről, állattenyésztésről, iparfejlődésről, kereskedelemből, természeti tüneményekről stb. hogy ezen felolvasáso­kon, útbaigazításokkal fejlessze népének boldogulását, úgy anyagilag, mint erkölcsi­leg. Vallásosságban, hazafiasságban és tör­vénytiszteletben járjon elől. Magyarázza meg a népnek, hogy „a polgári életben csak az oly egyén bodogulhat, aki a törvények­nek, társadalmi rendnek alá tudja magát vetni“. A mai társadalmi rendnek egyik fel- forditója az alkohol. A józan életű tanító utánra ígérték. A községi vagyont élvezze a község s ne a plébános.“ Itt csattanós választ ad majd Rónai plébános vallomása. Van azonban más meg­jegyzésem. Mikor a jegyző vallomása szerint is a 3 szőlőt megvették temetőnek, már ak­kor elhatározták, hogy abban a más feleke- zetüek részére külön hely rekesztessék el. A szándék és határozat ezélja akkor is az volt, hogy az uj temető kath. legyen. Más­különben miért kellett volna külön helyet kijelölni a más vallásuak részére, ha az köz­ségi volt ? Miért lett hát mégis a község nevére jegyezve ? Lám, Szabó Dezső, ezért nem hiszünk az iskolaszéki dolognál az ön „magától értetődő“ jó szándékában. A tiszta szó beszél, a szándékot lehet — elmagya­rázni. 3. „1908. jan. 21. a képv. test. rendkí­vüli közgyűlésén Tempfli M. kurátor oda nyilatkozott, hogy a plébános azt mondta, hogy azért nem küldte fel a tervrajzot mert maga is sokalta a költségvetést. Ezt tettem én szóvá, mert nem engedhetem, hogy a közs. pénztárt olyan kiadás terhelje, mely magánmegbizatás folytán állott elő. A képv. test. a 100 k. kifizetését elhatározta. Erre én a határozatot megfelebbeztem s a vm. törvényhatóság azt meg is semmisítette, nem azért, mert a költségvetés a kegyurhoz fel nem terjesztetett, de mert a községet az egyház terheivel terhelni nem lehet.“ Ezután egy kis hangulatkeltés követ­kezett. A kir. ügyész kérdi: „Hány község van a jegyző ur kerületében, milyen az ön hely­zete egyebütt?“ A jegyző feleli: „Két köz­ségem van : Csanálos és Mezőfény. A csa- nálosi feljelentésekben országos rekordot ér­tem el, 17 éves szolgálatomon át körülbelül 900—1000 feljelentést tettek ellenem. A me- 'zőfényiek soha. A község lelki atyja a vár­___ „HETI SZEMLE“ áld ás, az alkoholista átok a községre. Bár némelyek sokszor talán szívesen látnák egyes kocsmai összejöveteleken ; ne fogadja el a meghívást, mert ezzel példát ad a nép­nek az alkohol élvezetére, tekintélye is sárba dől. Ellenkezőleg, magyarázza meg a nép­nek, mily veszedelmes az alkohol mérték nélküli fogyasztása, mennyi betegséget idéz elő, mennyi bánatot, szomorúságot és szen­vedést okoz úgy magának, mint hozzátarto­zóinak. A tanító tartsa tiszteletben föllebbvalóit, elöljáróit, népét; csak igy lehet a népet az elöljáróság és saját személye tiszteletére szoktatni. íme röviden vázoltam, mi a tanító te­endője otthon, az iskolában és a társada­lomban. Ha minden tanító tiszteli a törvényeket, lelkiismeretes buzgósággal teljesiti köteles­ségeit, szereti, oktatja népét, akkor elmond­hatjuk a nagy Széchenyivel hogy: „Magyarország nem volt, hanem lesz“. megyei közgyűlésen mondta ki ellenem, hogy a jkvet meghamisítom. Rögtön fegyelmit kértem magam ellen, de daczára ennek engem mint okirathamisitó jegyzőt mai napig is ál­lásomban hagytak. Egy feljelentés sem ve­zetett ellenem sikerre s Mezőfény község szintén tiszta kath. lakossága újévre nyilat­kozatot irt alá számomra s biztosítottak bi­zalmukról, szeretetükről.“ A hatás teljes volt; az esküdtek az ügyész arczmozdulataiból jó tanácsot kaptak — hallgatagon is. Mielőtt a tanúvallomásokat közölném, pár sort iktatok ide az esküdtszéki intéz­ményről. A Haverda ügyben hozott szegedi es­küdtszéki ítéletet mindenki ismeri. Erről Írja egy lap ; „Az esküdtszéki intézmények csődje vésődött be a társadalom emlékezetébe, mint egy égetett bélyeg, melyet el kell tüntetni valahogy. Akár az esküdtszéki intézmény eltörlésével, akár a tapasztalatok által meg­követelt szervezeti reform segélyével, de meg kell szüntetnünk a lehetetlen állapotokat. A Haverda ügyben hozott Ítélet nem az egye­düli, mely a jogász világ megütközését föl­keltette.“ Szivák Imre dr. az esküdtek fogyaté­kos jogérzékében s a gyönge erkölcsi önfe­gyelemben, mely a védelem retorikus szél­sőségei pillanatnyi hatásával szemben nem mutatkozott eléggé vértezettnek, találja okát ama ítéletnek. Vargha Ferencz k. korona­ügyész a „Jogál lám “-bari állást foglal az esküdtbiróság ellen: szerinte a jogkérdés eldöntését laikusokra bízni nem lehet. Pollák J. ügyvéd az esküdtszék megreformálását; dr. Kenedi Géza az intézmény megváltozta­tását ajánlja. Ismeretes az indítvány, melyet Konrád L. ügyvéd az esküdtszék eltörlése iránt tett. Madzsar G. makói főgimn. igazgató beperelt egy hírlapírót rágalmazásért Az újságírót Szegeden felmentették. „A zsidó esküdtek“-czim alatt egy nyilatkozat jelent meg hírlapokban, többek közt ezeket mondva : „A perre vonatkozó iratokat nyilvánosságra fogjuk hozni sajtó utján, melyekből ki fog tűnni, hogy az esküdtek Ítélete nem igaz mondás, hanem az igazságnak egyenes ar- culcsapása.“ Ennyi éppen elég. Debreczen. Pont. Czudar. 3 Nyilvános nyugtázás és számadás. Az „Ung-Beregmegyei Róm. Kath. Néptanító Egyesület“ által Ungváron, a Rá- kóczi-utcza 10. sz. a. régi róm. kath. főelemi iskolai épület falába elhelyezett „Komócsy József-emléktábla felállításának költségeire és a koszorúk megváltásából az u. n. „Ko­mócsy József alap“-ra, — melynek kamatai jutalmazásokra lesznek fordítva,— a követ­kező adományok folytak be : Ungvár város közönségétől, Mocsáry Béla ur gyüjtőivén .... 107 K 40 f. Szatmárnémeti sz. kir. város kö­zönségétől, főtisztelendő Tót­Aki ig-azáu finom,kényel­mes, elegáns és tartós honi gryártmányu lábbelit akap vásárolni, az forduljon bizalommal Yuja János*? Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt ezipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű hazai gyárakban készült ezipő- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olosóbbrendü készít­ményt, a szokásos bőr- és talputánzato­kat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki­vitel üczipökéscsizmáki s készülnék.

Next

/
Thumbnails
Contents