Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-06 / 26. szám (27. szám)
XIX. évfolyam Szatmár, IS lO. junius 29. 26. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — 6 K — f. I c*gyodévre — 1 K 5(' f. Fólóvre — H „ — „ | Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak ét kózmuiparosoknak ogy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Lelkészi jubileum. A „Heti Szemle“ tisztelt olvasói már értesültek röviden arról, hogy Cziereizer Alajos, mezőteremi róm. kath. plébános, e községben eltöltött áldásos működésének félszázados évfordulóját megülte. Ily ritka, szinte páratlanul álló, magasztos ünnepség azonban sokkal jelentősebb, sokkal gazdagabb tanulságokat rejt magában, semhogy múltkori, rövidke cikkünk azokat kimenthette volna és méltán megérdemli, hogy vele ismételten s kissé bővebben foglalkozzunk. A szó buzdit, lelkesít, a példa vonz. És ime, egy emberi életnek fél századon át folytatott, lankadhatlan munkássága áll előttünk buzdító, nemes példaadásul. Ötven esztendővel ezelőtt, 1860-ban állott Cziereizer Alajos Mezőterem község lakosságának élére mint ifjú lelkipásztor s ma, egy félszázaddal később, a 78 éves aggastyán még mindig ugyanavval a lelkesedéssel, ugyanavval az ügybuzgalommal tölti be ezen állását, mellyel azt annak idején elfoglalta. A pásztor fölötte megszerette nyáját, hü maradt hozzá, nem tudott tőle megválni. Szeretettel vezette, Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDlt E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNf-SAJTÓ“ gondosan igazgatta s szelíden kormányozta. Es a nyáj, mely az ő pászlorkodása kezdetén alig 700 lélekből állott, ma 1400 lelket számlál. Itt van apraja, nagyja, nem hiányzik az ünnepségről egy sem. Mindegyik osztozni kiván az örömben, mely lelkipásztoruk keblét a nagy évfordulón eltölti, mindegyik elhozta ünneplő lelkében a szeretetet, a hálát, mindegyik le akar róni valamit abból az adósságból, mellyel a jubiláló aggastyánnak tartozik, melyet kiegyenlíteni nem tud soha, soha. Junius 21-ke van. Szt. Alajosnak napja. Hétköznap. S mégis már kora reggel ott sü- rög-forog a templom téren ünneplő ruhában az egész község. Virág minden kézben, virág az utón, mely a plébániától a templomba vezet. Izmos, férfikarai serénykednek a diszkapu felállításán, melynek virágkoszoruk- kal díszített boltivén ott áll a találó jelmondat: Szenteld meg az Ktfc§nedik esztendőt! Kocsi, kocsi után robog be a plébánia udvarára. Hozzák a jubilánsnak pap-társait, ismerőseit, jó barátait. Pontban fél tiz órakor disz ágyulövés reszketted meg a levegőt s ünnepi harangszó hivja templomba az A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ cziniére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik miiMlen szerdán. ünneplő közönség hivő sokaságát. Diszme- net indul a templomból az ősz lelkipásztorért s énekszóval kiséri a pompásan feléke- sitett templomba. A Te Deum eléneklése után kezdetét veszi az ünnepelt által fényes segédlettel mondott szt. mise. Hálatelt buzgó lelkek hő fohásza, áhitatos imádsága egyet kér az egek Urától : áldást ünnepelt agg piebáuosára, Istennek szt. áldását a gondviselés ama megszámlálhatatlan kegyéért, melyet a 4 évvel ezelőtt' aranymisézett plébánosnak 50 évi buzgó imádsága közvetített a község lakóinak. Rónai István, csanálosi plébános megható szavakkal ecseteli szt. beszédében a jubiláns érdemeit, az ünnep jelentőségét. Majd a szt mise végeztével az iskola udvarára vonul az egész gyülekezet, ahol a fényes ünnepély lefolyása a következő volt : Az énekkar Czumbil Jakab kántor vezetése mellett szép énekkel nyitja meg az ünnepélyt. Majd Bart Mihály, mezőteremi segédlelkész, az egész ünnepély fáradhatatlan rendezője, tart rövid megnyitó beszédet, melynek azonban minden szava csupa bensőséges, mély szeretetet és őszinte odaadó Uj misén. i. Ma lettél nagykorúvá, Kedvesem. Atyánk:.az Ur kiadta „részedet.“ Én készülök, — te indulóba’ vagy : Hadd csókolom meg fölszentelt kezed’. Nyújtsad felém az Istent. Oldj fel engem. — Tudod, mi bus, mi gyönge, gyáva lettem. Örömmosolyt derítsen rám a leked : Nehéz jövőrn’ hogy megszeressem — benned. Hadd búgjon át a vén harang szava És fojtsa meg nótás ajkam dalát. Hadd gyújtsanak viaszkos gyertyafényt, Hol eddig egy holt-hűvös villany állt Igaz valóm : a hűség. Uj virágit Gyulassza föl ez ünnep s mig világit Az első szentmisének sziiz parázsa: Hadd égjen el, mi bennem gyönge, gyáva !.. II. Atyánk.- az Ur kiadta „részedet.“ Te gazdag és — boldog vagy, Édesem. Én bánatos-szegényen állok itt S kiáltozom némán, keservesen. És nem tudom : hová, miért kiáltok ? Megtilt a gond, levert az önnönátok . . . És nem tudom : mit is kívánjak, kérjek ? Én úgy hiszem, jobb volna, hogyne éljek... De felzug a falucskád éneke És már tudom, miért kiáltozom. Elül a gond, az átok megszűnik. Gondolkodom .. . jövőmet álmodom. Midőn az ég korán hasad s belőle Kikel a nap, hogy kelyhem’ fénybe szője . . . Midőn az Űr kiadja majd a részem S boldog leszek valóban és — egészen! III. Én készülök — te indulóba vagy. Kevés öröm, tengernyi méla gond Kisér tovább. Ellep az ut pora, Mely egy kialvó „mécs“ ganócza volt. Tovább, tovább! E fájó ösvényt járva Vonulnak el a síró, koldus, árva. Ez utón él az ember égközeibe’, Csak másokért, csak önmagát — feledve. Nagy munka vár és annyi jó között Megannyi sok eltévedt, lanyha nép. Szegényed, mint a sirhant, annyi lesz ; Roncssziveket gördít az ár feléd . . . Csak tépd a bűnt. A sátán konkolyára Vigyázz, ha int a nyugvó nap sugára . . . És árnyat szór az ut kemény felére Önnönkezed nevelte fák reménye ! IV. Hadd csókolom meg felszentelt kezed! . . . Es ismerem szép gyermekvágyadat. Napként gyuladt ki szived; lángolón Lobogva nőtt — és mindig hü maradt. Az Istené lett. És Ö megszerette E jó szivet és — mást adott helyette : Agostolok nagy hősi vágyódását Tüznyelvü, szent elődök lelke mását. Kemény az ut első, kopár fele. — Legyen köves, csak gyémántos legyen.— A föld üres ; beszántva sincs talán. — Legyen tavasz a puszta réteken. — Ha tél zug át e vig tavaszra, nyárra : Csak kést ragadj, ne fejszét majd a fára. És fölszentelt kezedhez bűn ne férjen : Hadd csókolom meg mindig — szüzfehéren !.. Magyar Bálint. MÚBUTOR - ASZTALOS SZATMÁR, Mátyás király-u. 18. sz. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyér mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bétrmely különleges faanyagból.
