Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-19 / 3. szám
o „HETI SZEMLE“ Szatmár, 1910, január 19. között évtizedek óta fennforgó békétlenke- désnek egy erélyes intézkedéssel vessen véget. Ismeretes olvasóink előtt az a valóságos élethalálharezezá vált küzdelem, amely évek óta folyik Csanálos község polgársága és a jegyzője között. Az eset előzménye arra vezethető vissza, hogy Szabó Dezső irásbelileg kötelezte magát, hogy arra az esetre, ha esa- nálosi jegyzővé választják meg, áttér a róm. . katli. hitre. A választás után Szabó Dezső nem váltotta be ezen Ígéretét, sőt valósággal üldözőbe vette azokat, akik a nyilatkozat kiadására kérték fel, a békét teljesen megzavarta a községben és ettől a percztől kezdve megkezdődtek a torzsalkodások a nép és a körjegyző között. A feljelentések, a vizsgálatok napirenden voltak s a jegyző ahelyett, hogy igyekezett volna a felzaklatott kedélyeket lecsilapitani, maga is az ellenállás terére lépett s igy még jobban élesztette személye ellen a gyűlöletet. Bármily, a község lakossága, avagy ez egyházra nézve üdvös határozatot hozottá képviselőtestület, a jegyző meg- fellebezte, viszont a jegyző intézkedései estek folytonos kifogás alá a képviselőtestület tagjai részéről. Az elégedetlenség és gyűlölködés napról-napra erősbödött és úgy gyűléseken,1 mint a sajtóban egyre élesebbek lettek a támadások a jegyző ellen, aki hasonló erősen felelvén, sajtóperek lettek mindkét részről megindítva. Végre oly élessé vált a helyzet, hogy egyik előljárósági gyűlés egyhangú határozattal bizalmatlanságot szavazott a jegyzőnek s ezt nyilvánosságra is hozván, újból feljelentést tett a felettes hatóságnál ellene. Időközben egyik vármegyei közgyűlésen Rónai István bizottsági tag nyíltan vádat emelt Szabó Dezső ellen, azt állitván felőle, hogy meghamisította a közgyűlés jegyzőkönyveit. Az eset nagy konsternácziót keltett. Az egész megyegyüiés követelte a főispántól azt, hogy azonnal indítson vizsgálatot ez ügyben s ha a vád igaztalan lenne, követelte a legszigorúbb megtorlást a súlyos sértés miatt. A megindított vizsgálat folyamán az ügyész a beterjesztett iratok átvizsgálása után és az eszközölt tanúkihallgatásokból kifolyólag 5U34—908. b. sz. alatt bejelentette, hogy nem vállalhatja el a vád képviseletét, meit annak jogosságát beigazoltnak látta s igy a hatóság elrendelte a fegyelmi vizsgálatot Szabó Dezső körjegyző ellen. A fegyelmi vizsgálat ennek daczára késett s kilencz hó óta hever elintézetlenül a vármegyeházánál. Időközben a forrongás egyre nőtt a faluban, a nép követelte az elöljáróságtól, hogy vezessen küldöttséget a felettes hatósághoz s tegyen meg minden tehető törvényes lépést arra nézve, hogy az évtizedek óta felzavart béke újból helyre álljon és a község, amely vármegyeszerte hires volt arról, hogy annak lakói között a legcsekélyebb békétlenség sem fordult elő, nyerje vissza békéjét s álljon helyre a megzavart rend a faluban. Az elöljáróság végre engedett a felhívásnak és jóllehet az egész falu bejelentette részvételét a küldöttségben, 60 tagot kiválasztott közülök s kocsin bejöttek a vármegye főispánjához. A küldöttség panaszát Rónai Igtván tolmácsolta. Ecsetelte az évtizedek nehéz har- czait, ecsetelte azt, hogy a lakosság már a végső elkeseredés fokán áll a jegyző erőszakoskodásai és provokáló magaviseleté miatt, s kérte a főispánt, hogy vessen véget a torzsalkodásoknak s mentse meg a népet gyűlölt jegyzőjétől, — annyival is inkább, mert elég ok van arra nézve, hogy a jegyző állásától felfiiggesztessék s ellene a legszigorúbb eljárás tétessék folyamatba. Majd egy memorandumot adott át, amelyben tel vannak sorolva a jegyző ellen emelt összes panaszok és kifogások. Dr. Fatussy Árpád főispán a küldöttséget igen szívesen fogadta, kijelentette, hogy van tudomása a község lakossága és a jegyző között fennforgó viszálykodásról. Intézkedni fog az elrendelt fegyelmi vizsgálat sürgős megejtéséről és biztosította őket arról, hogy az a legnagyobb szigorral és pártatlansággal lesz megejtve. A lelkes éljenzéssel fogadott válasz után a küldöttség llosvay Aladár alispánt kereste fel, akit kért a vizsgálat sürgős megejtéséré. Az alispán szívesen fogadta a küldöttséget s válaszában kijelentette, hogy maga is látja a helyzet tarthatatlanságát és intézkedni fog igazságos és szigorú vizsgálat megejtése utján a tarthatatlan állapotoknak égyszersmin- denkorra véget vetni. A küIdőt‘ség lelkesen megéljenezte az alispánt válaszáért s'a Polgári Olvasókörben’elfogyasztott kitűnő ebéd után teljes megnyugvással tért haza Csaná- losra. Kiállítás Nyíregyházán, Szabolcsvármegye gazdasági egyesülete. 50 éves fennállásának emlékezetére 1910. év szeptember havában jubiláris mezőgazdasági és ipari kiállítást rendez. Hazánk mezőgazdaságának hivatott képviselői kötelességüknek kell, hogy tartsák e nehéz és fáradságos munkánkban támogatni, mert hiszen kölcsönös^buzditással és támogatással érhetjük el azon czélt, mely a modern és jövedelmezőbb mezőgazdasági kultúra elsajátítására vezet. Mezőgazdasági kultúránkat — összehasonlítva a kontinens legtöbb államával — bizony sajnálattal konstatáljuk, hogy még nagyon is lenézett, sőt hátramaradt nemzet vagyunk e téren, jóllehet a legutóbbi időkben egyik-másik ágában kedvezőbb színben kezdünk feltűnni. E kétségtelen körülmények köteleznek arra, hogy tevékenységünk minden mozzanatát úgy magunk közt, mint a külvilág előtt bemutassuk. A Szabolesvármegyei gazdasági egyesület által rendezendő mezőgazdasági és ipari kiállítás részben országos is, amennyiben a gépgyártás és baromfitenyésztés országos jelleggel bir. Továbbá résztvehetnek mindazon Sza- bolesvármegye területén kívül lakó gyárosok, és kisiparosok, akik olyan árukat termelnek, aminők Szabolcsvánnegye területén nem termeltetnek. A kiállításon való részvétel bejelentési határideje 1910. jaiiuqr 31., amely véghatárnapig a résztvevők tartoznak bejelentési iveiket pontosan a kiállítandó tárgyak s különösen az igénybe veendő terület megnevezésével kitölteni s azt a kiállítási iroda czimére megküldeni. Minden, a kiállításra vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgál, valamint bejelentési iveket készségesen küld a kiállítás végrehajtó-bizottsága Nyíregyházán, vármegyeháza. Kelt Nyíregyházán, 1910. január 10. A végrehajtó-bizottság. Színház. Kedden, január 11-én „Hoffmann meséi“ került színre ez idényben először. A siker nagy részét a Dénes Ella javára Írjuk, aki a hármas női főszerepben magas színvonalú művészi énekével' egészen elragadta a közönséget. Méltó partnere volt Burányi a Hoffmann szerepében. H. Balta Mariska, Barics és Somogyi járultak még hozzá a sikerhez. Szerdán ötödször játszották a „Sasfiókot“ telt ház előtt. Csütörtökön „A király“ volt műsoron. A czimszerepben megfelelően érvényesült a Herczeg előkelő művészete. Markovits Margit színes, Gömöri Vilma természetes játékával tűnt ki. Hogy Wirth Sári bájos Szuzette volt és mindent kihozott a szerepéből, amit lehetett, az csak természetes. — Valamit még ez előadás kapcsán! A darabok kiállítása általában nagyon szegényes ebben az esztendőben, de oly silány berendezésre, amilyen az első felvonásban a képviselő lakásáé volt. a szatmári színház történetében nem emlékezünk. Pénteken az „Elvált asszony“-t játszották részben uj szereposztással. Barics megfelelő volt a Karel szerepében, Molnár a kalauzt igyekezettel játszotta, Wirt Sári elragadóan bájos Marthe volt. Szombaton és vasárnap este mutatták be Fali Leó operettjét a „ Kedélyes paraszt“-ot. A muzsikája kedves, dallamos, de a szövege nem sok szót érdemel; a második felvonás elég mulatságos, de az előjátékban és első felvonásban alig történik több a semminél. H. Bállá Mariska a női főszerepben jókedvű, pajzán játékával igyekezett biztosítani a darab sikerét, Czakó Miczi megjelenésben fess, játékban kifogástalan volt. Burányinak figyelmébe ajánljuk, hogy az István szerepét nemcsak énekelni kell, de az összes szerepék közül legjobban lehet megjátszani. — A többi szereplők: Herzzegh Rónai, Barics, Sipos, no meg a kis Szelényi Lili igyekezettel játszottak. Vasárnap délután a „Falu rosszá“-1 játszották. A darab irodalmi értékén kívül a H. Bulla Mariska temperamentumos Finom • Rózsijáért és a Czakó Miczi poétikus Feledi Boriskájáért érdemelte meg a megnézést. Hétfőn „ Tilos a csók", kedden „ Hoffmann meséi“ volt műsoron. Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR \ legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Pyrnmisokat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Első Magyar Andesit Sirkögyárálian SZINERVARALJAN csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FíÓMZlfit öZÍLtlllál*, Attilä-U. 4.
