Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-11 / 19. szám
jük, hogy lelkűnkből más müvek alakjai nem mossák el az ő személyeit. Halljuk beszédeiket. Erezzük fájdalmaikat, örömeiket. Részvéttel, sajnálattal vagyunk plasztikailag művészi tökéletességgel megformált egyéniségei iránt. * * * Első iróskodását Budapesten kezdi. Nem ismerik fel. Nem is sejtik, hogy ennek a fiatal embernek lelke mélyén milyen nemes, a legnemesebb érczek szenderegnek. Minő gazdag forrása az ős erőnek, humornak, kedélynek, magyar gondolkodásnak. Vidékre kell mennie. Tiszta magyar levegőbe. Meghittebb magyar körbe. Hallania kell a mezei leányok dalolását. Folyóink, patakjaink csörgését. Erdeink zúgását, cserebogár méla röpkedését. Falusi akáczfák titkos suhogását, a sürü Bakonynak zordon sötétségét, a palócnak elmés évődését. És övé lesz az izes beszédű, zsíros és kopár talajú szűz vidék. A szinmagyar élet. A tekintetes vármegye. Erényeivel és gyengeségeivel. Hűen és igazán. Ez a világ lopja be szivébe a legszebb, legplasztikusabb képeket. Az alföldi nap tüzén gyűl ki az ő színes tarka fantáziájú. Ez olvasztja fel szive, lelke világát. Hogy Írni, beszélni tudjon ezzel a szép nyelvvel, a magyarral. Ha kell, az ifjú elragadtatásával, az agg dünnyögő motyogásával. Az elragadó hévvel épen úgy, mint a csendes borongással. A leányka kedves naiv- ságával, az ifjú gyermek mosolyt keltő illúziójával. * * * Jókai koporsójánál az ő irodalmi gazdagságát két utód örökölte. Mikszáth és He,rezeg. így mondják, igy ítélkeznek ma esztétikusaink közül a legtöbben. Szatmár, 1910. május 11. _________ azok Hobbes és utána követői, Huxley-ig, kik az embert az állattól származtatják, „tudományos mázzal“7) dojgoznak, „az ember létezésének egyetlen korszakában se volt a háború az élet normális állapota.8) Ám szóljanak a kövek. Lessük meg az őskori embert saját lakóhelyén, ott látjuk őt a tűz körül, midőn a vadászatban megdermedt tagjait melengeti. A harmadkorszaknak barlangjaiba vessünk futó pillantást, mammut, barlangi medve, orrszarvú s hienacsontokkal együtt számtalan tűzhelyet, hamut, ruhadarabokat, fegyvermaradványokat találunk, csontokból vadászati és házieszközöket készítenek, a nők állati bőrökből ruházatuk elkészítésén fáradoznak. Egy helyütt a barlang mélye tárja elénk a csodás finomságú csonttiit, mely- lyel áliatbőrnél finomabb anyagokat varrhat- tak, másutt a folyamok medre őrzi a mammut és embercsontokkal telt, fatörzsből készült csolnakot, melyben benne van a kővéső, mellyel a fatönköt csolnakká alakították. Az emberi társadalom bölcsejénél ott látjuk nyomait az ősember müvészetszeretetének, iramszarvból készült fuvolájuk marad,melynek hangjával kisérik a nők énekét. A barlangok fala 7) Kropotkin P. Kölcsönös segítség. 67 1. 8) Ugyanott 93. 1. Pedig szerényke véleményem szerint ez az öröklés osztozkodás egészben — nem egy- méretü. Herczeg kétségtelenül magyar iró. A legmodernebb magyar iró. Az tud lenni, ha akar. Azt is elismerem, hogy becsében megőrzi mindazt, ami a nemzeti írókat erkölcsi, lelki, és a nemzeti világ harmóniájában tartja. Ám, Herczeg sokszor messze távozik a nemzeti egyéniség eredeti, hamisítatlan forrásától. O belevegyül a főváros kozmopolita hullámaiba. Tovább is száguld. Yissza-vissza tér. És jól esik érezni, tudni, hogy végeredményében ott nyugszik meg, ott keresi diadalainak legszebbjeit a nemzet, a magyar történelem, társadalom lüktető szivénél, leikénél. És mikor azt hisszük, hogy már-már elveszítjük, mindig megtalálja a világpolgárság hullámai közt az Ariadne fonalat. Ez a fonál elválaszthatatlanul mégis nemzetéhez kapcsolja. * * * Mikszáth egészen a miénk. Mintha az ő terméke csurgatott arany lenne. Osbányája ő a nemzet irodalmi szellemének. Ebben a bányában az ő szókincsei mint szingyémánt- kövek maradnak a nemzeti nyelvben. Azért a legmélyebb hatású jelenkori iró. Az ő területe ma egy hatalmas sziget. Ezen a szigeten terem egyedül a nemzet igaz, eredeti izü gyümülcse. Az ősi népköltészet ütemei, zengzetes ritmusai támadtak fel az ő prózájában. Beszédének csengő fuvolaszó, szivek húrjain játszó akkordjai úgyszólván beleszakadnak a lélekbe. Mikszáth csudás, eleven életet vitt a magyar elmesélés stílusába. Humora ment minden modern hamisítástól. Az ő humora nem bohócz-humor. Nem sikamlós, trágár, érzékiségben tobzódó. ___ „HETI SZEMLE“ el árulja az ős ember ábrázoló művészetét. Tű szilánkjával lerajzolja az őt környező állatvilágot a mammut, rénszarvast, angolnát s bizony ezek a rajzok oly tiszták, oly éles vonásunk, minőket modern impresszionistáink művészetében bajosan találunk fel. Még csak egyet. E barlangokban talált koponyákon Broca aotropologus egész sereg észleletet tett, melyeken annyi évezred múltán nemcsak a lefolyt betegségeket, hanem a gyógyítás czél- jából alkalmazott sebészeti eljárásokat is konstatálta.9) A barlangok mélye, a folyamok medre tehát feltárja előttünk minő volt az ősember élete. A késhegyig menő harcznak, a létfen- tartásért folytatott küzdelemnek vajmi kevés nyomát találjuk, az ember mikor a földre lépett, oly tökéletes társadalmi életet kezdett, minőt az állatvilág bármely országában hiába keresünk. Ám halljuk az ellenvetést. A most élő vademberek ma is azon a kulturfokon állanak, mint Európa lakói a történelem előtti időben. Fogadjuk el a tételt helyesnek és nézzük, vizsgáljuk elfogulatlan szemmel a korunkban élő vadembereknek életét. A legalsóbb fokon talán a bushmanok 9) Platz i. m. 23. 27. Egyéni stílusának sajátsága a rövid mondat. Kitől tanulhatta azt a csengő, rövid, kedvesen váltakozó beszédet? Az élő, a beszédnyelvtöl. Ettől a legtermészetesebb tanítómestertől. Aki nem oda teszi a pontot, a hova a grammatika parancsolja, hanem oda, ahova a lélektan törvénye. (Persze, ezt a német fordításokban elernyedt, kiaszott lelkek nem értik.) Mikszáth nyelve ma a legközelebb van a tiszta magyar, élő beszédnyelvhez. * * * Hát hogyne ünnepelne a nemzet ? Hiszen nyelvében, irodalmában él. Vajha Mikszáth nem utolsó lenne, akiben az igazi ősi erőt, nyelvet, aranyos derűt, sírva vigadót és mindent, de mindent megtalálunk, ami a magyart még magyarrá teszi. (bgp)Miniszteri tanácsos. A máramarosszi- geti kincstári erdők igazgatóját, Tomcsányi Gusztáv m. kir. erdőigazgatót Őfelsége miniszteri tanácsossá nevezte ki. Áthelyezett pénzügy igazgató. Kiss Dezső pénzügyi tanácsos beregmegyei kir. pénzügyi igazgató hasominőségben az ungvári pénzügyigazgatósághoz helyeztetett á*, amennyiben Szabó Albert kir. tanácsos a beregszászi pénzügyigazgatóság ideiglenesen nyugalmazott igazgatója ismét aktiv szolgálatba lépett, s a pénzügyminiszter előterjesztésére őfelsége őt régi hatáskörébe visszahelyezte. Pályázat főszolgabírói állásra. Főispánunk kineveztetése folytán megüresedett szatmári főszolgabírói állásra B. Kováts Sándor erdődi főszolgabíró és dr. Galgóczy Árpád szolgabirók pályáztak. Az igy esetleg meg___________=_==_======= 3 élnek . Házuk nincs, a földbe vájt üregekben alusznak, egész ruházatuk a nyakukba akasztott bőrdarab, melyet lerongyolódásig viselnek. Ez az a szerencsétlen néptörzs, melynek oly borzalmas módon kellett élveznie az európai czivilizáczió áldásait. Az európaiak letelepedtek közéjük, kipusztitották állatállományukat. Ok vesztükre lopkodni kezdték a telepesek marháit. Erre aztán patkányok módjára megmérgezték, az elejtett állatnál lesben állva, százszámra konczolták fel őket s ráadásul a bushmanok vadságáról rémhírekkel szórták tele a világot. Pedig a bushmanok addig békésen éltek törzseikben, közösen vadásztak s az elejtett zsákmányon igazságosan osztozkodtak. Szerették egymást, sebesültjeiket gondosan ápolták. Róluk mondja el Lichtenstein azt a megható történetet, hogy midőn egyik társuk a folyóba esett, utána ugrottak, levetették bőrtakaróikat s bár maguk a hidegtől dideregtek, addig dörzsölték, mig életre nem keltették. Az európai, ha bushman nőt rabságba akar ejteni, tudja jól, hogy elég, ha a gyermekét ellopja, mert az anyát nem hagyja nyugton a szülői szeretet, önként veszi fel a szolgaság jármát, csakhogy megoszthassa a gyermekének sorsát. (Folytatása következik.) MŰBUTOR - ASZTALOS SZATMÁR, Mátyás király-u. 18. s*. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyér mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.
