Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-27 / 17. szám
Szatmár, 1910, ári 1 is 27. Színház. ,HETI SZEMLE“ Gróf Tisza István Szatmáron. Gróf Tisza István, a nemzeti munkapárt vezére, a múlt vasárnap délután dr. Kereszt- szeghy Lajosnak, a munkapárt képviselőjelöltjének támogatása végett városunkban időzött. A nagynevű politikus délután 1 órakor érkezett meg a Mátészalka felől érkező vonattal. A pályaudvaron s a vasúti állomás előtt temérdek ember várakozott reá. Üdvözlő beszéddel Visky Károly nyug. kúriai biró fogadta, amire Tisza röviden válaszolt. Lovas bandérium és virágot hintő fehérruhás lánykák is jelentek meg az állomásnál a munkapárt vezére tiszteletére s beláthatatlan kocsisor élén vonult kocsija a Pannóniába. Délután 4v órakor tartotta meg Tisza beszédét a Károlyi-ház kerthelyiségében ezrekre menő hallgatóság előtt. A gyűlést dr. Kereszt- szeghy Lajos nyitotta meg, mint ahelybeli munkapárt elnöke, majd általános figyelem között emelkedett Tisza szólásra. Beszédében különösen a Justh-pártot ostorozta, azt fejtegetve, hogy a többi összes pártoknak össze kell tartaniok e párt veszedelmes munkájának az ellensúlyozására. Beszéde végén melegen ajánlotta támogatásra a párt jelöltjét, dr. Keresztszeghy Lajost. Tisza beszédét zajos éljenzéssel fogadták s a tetszészaj csillapulása után dr. Farkas Antal ügyvéd felkérte dr. Keresztszeghy Lajost, hogy nyilatkozzék most már véglegesen a jelöltség elfogadása tárgyában, mire dr. Keresztszeghy a belehelyezett bizalmat megköszönve kijelentette, hogy a jelöltséget elfogadja. Este a Tisza tiszteletére a Pannónia éttermében bankett volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. Szerdán, április 20-án és csütörtökön^ 21-én a színtársulat két Jdváló tehetségű tagjának Herczeq Vilmosnak és Barics Gyulának volt a jutalomjátéka. Herezeg a „Mozgófényképek11 czlmii vígjátékban játszotta el a Kaján Tóbiás atléta szerepét az ő ismert eredeti és mindig disztingvált humorával, mig Barics legjobb szerepében „Az iglói diákok“ Holéczi Pistájában ragadta el az őt mindig jobban és jobban megszerető közönséget. Tapsban és ünneplésben mindkettőjüknek bőségesen volt részük. Pénteken zónaelőadásban „Luxemburg grófját“ játszották. Szombaton és vasárnap Földes Imre uj darabját a ..Kuruzslót“ mutatták be színházunkban. A kuruzslót érdekes bonyodalmak, gondos irói nyelvezet, szép párbeszédek, amellett azonban erőszakolt meseszövés, a helyzeteknek sokszor valószínűtlen beállítása jellemzik. Jó tulajdonságai daczára is leggyöngébb színmüve Földesnek, ami azonban még nem azt jelenti, hogy rossz darab. A czimszerepet Szilágyi játszotta jól átgondolt előadással s dicséretes önmérséklettel. A szombati előadás különben egyúttal az ő jutalomjátéka volt, s ez estén zajos óvácziók- b m volt része. Pártnere Gzakó Miczi az Irma szerepét nagyon kedvesen, keresetlen egyszerűséggel és közvetlenséggel játszotta meg. Gömöry Vilma a grófnő szerepében meleg és bensőségteljes volt. Kisebb szerepeikben igen jók voltak Herezeg, ifj. Baghy és Barics. Vasárnap délután „Sári biró“, hétfőn este a „Sasfiók“ került színre. hogy a császár akaratának vak eszközei, végrehajtói legyenek. Természetesen ezek a suppozi- tumok felerészben sem felelnek meg a valóságnak, dehát nem azért magyar a magyar, hogy amit egyszer a fejébe vett, azt onnan könnyen ki lehessen verni. Innen magyarázható meg városunkban is az a szinte levertség számba menő politikai tes- pedés, amelyet a küzdeni hivatott két párttal szemben tanusit a polgárság éretten gondolkozó része. De valóban nem is érdemes, hogy fejbe- veréseknek, ütlegeléseknek, csendőrszuronynak kitegye magát az ember akár az egyikért, akár a másikért. Meg lehetünk győződve, hogy bármelyik párt kerüljön többségre, — nem itt, hanem a parlamentben — rózsásabb napokat nem fogunk érni, csakúgy lesz ezután is, mint eddig volt, hajba kapnak a jó magyarok a hatalom birtokáért, az ország kormányzása pedig megyen úgy, ahogy odaátról Bécsből akarják. A választás előkészületeinek izgalmasabb napjaiban arra intjük a polgárságot, ne hagyja el eddigi flegmáját, ne igyekezzék rakonczát- lan viselkedéssel veszélyeztetni testi épségét, ott a választás napján is adja le szavazatát, akire akarja, azután menjen haza aludni, mert az ő esetleges berzenkedése úgy sem változtathat a dolgok menetén, egyedül neki és családjának lehet ártalmára. nulmányait Sárospatakon és M.-Szigeten, a jogi tanfolyamot 1838-ik évben végezte. Az iskolai pálya befejezése után az 1839—40-iki országgyűlésre Szatmárvárme- gye országgyűlési írnokká választotta s ez országgyűlés alatt a nagytekintélyű Szögyény Marich László, akkori nádori itélőmester oldala mellé kir. táblai jegyzőül esküdött fel, kinek élete fogytáig kedves ereklyeként őrizte iskolai bizonyítványára sajátkezüleg vezetett ezen iratát: „Oldalam mellé feleskettethetik. Szögyény László, nádori itélőmester.“ Közigazgatási pályáját 1848-ban, mint Szatmárvármegye szolgabirája kezdte; később Szatmár-Németibe tette át lakását és 1858 — 1860. években a város polgármestere volt. Ezen minőségében az erdei gazdaságban Riedler Ede erdődi uradalmi főerdőmester által üzemtervet készíttetett s az erdőket vágásokra osztatta és Szegedi Imre mérnökkel az egész erdőterületet fölmérette. Országgyűlési képviselővé először 1867. évben választották meg, amikor Gyene Károly azon idei követ utóda lett. Az 1867. évi országgyűlés félidőszakára terjedő képviselősége után a város közönsége két 3—3 évi cziklusra Kiss Jánost küldte fel követül s ezen időszak után 3—3 évre terjedő négy országgyűlési s öt évre terjedő egy cziklus alatt ő képviselte a törvényhozásban Szatmár-Németi sz. kir. várost. Mint Deák párti a fúzióhoz csatlakozott. Első nagyobb beszédét 1876. junius 2-án a vármegye kikerekitéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor mondotta s 1877. január 22-én az uzsoratörvény eltörlése ügyében szólalt fel, mig Szatmár-Németi város tható- sági közgyűlésén 1885. julius 6-án Lukács László román agitátor ellen mondott feltűnést keltő beszédet. Első szónoklata rávall a szatmári székhely kiváló harczosára, a második a körültekintő nemzetgazdára, a harmadik pedig a” mélyrelátó nemzetiségi politikusra. Törvényhozói hosszú pályája alatt minden téren emelte a törvényhatóság tekintélyét és a leghívebben szolgálta érdekeit s tehette ezt annyival inkább, mert folyton a legszivé- lyesebb összeköttetésben állott a kormányokkal és az intéző körökkel. Egyes időközökben beutazta a Monarchiát, Törökországot, a Németbirodalmat, Fran- cziaországot, Olaszország egy részét és Lengyelországot. Többizben részesült Őfelsége a király kegyes figyelmében, aki kétszer adott örömének kifejezést a felett, hogy őt ismét a törvényhozói testület tagjai között láthatja. Sőt midőn a királyi vonatot a gácsországi hadgyakorlatokra vezette és elkísérte a Felség több állomáson kitüntető s nyájas leereszkedéssel tisztelte meg őt. Egyik engedményese s igazgatósági választott tagja volt a magyar északkeleti vasútnak, amely igazgatóságnak elnöki tisztét akkor Sennyey Pál báró és alelnöki tisztét Tisza Kálmán viselte. Ezen vasút államosítása alkalmával az igazgatóságnak már alel- nöke lett s e kettős minőségben maradt Ivánka Imre elnöklete alatt a részvényesek érdekeinek képv. egészen a részvények beváltásáig. A képviselőbázban elnöke volt a VI. bíráló bizottságnak ; tagja a kiváló fontosságú közlekedési bizottságnak s mint ilyen, viz- szabályozási kérdésekben több Ízben felszólalt. Számos éven keresztül tagja volt az országos bizottságnak. Egy ideig igazgatósági tagja volt a szatmár—nagybányai helyiérdekű vasútnak és hosszabb ideig igazgatósági tagja és alelnöke a szilágysági vasútnak. Ékszer-üzlet és műhely áthelyezés! Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy özv. Stern Sámuelné utóda Grünhut Samu cég alatt eddig a Hungária-szálloda mellett volt üzletemet a Hám János-ntcaba, Dr. Vajay polgármester nr házába (az uj butorszövetkezet mellé) helyeztem át. Vft Nagy választékban raktáron tartok különféle szemüvegeket, czvikkereket, ^ melyek orvosi rendelvényre vagy a nélkül is kaphatók. Pecsétnyomók, gummi- & bélyegzők, czimerek vésése, himzőmunkák készítése, tüziaranyozását és ezüstözésót bárminemű templomi vagy házi tárgyaknak, arany, ezüst, ékszer, óra, __ „ - , ~ látszer, tajtóktargyak javítását és minden e szakmába vágó munkák készítését |TP|]nfl1lt Sfiíllll $ saját gépekkel gyárilag felszerelt üzletemben olcsón, jól és gyorsan eszközlöm. uuilUá Muuau $ Tört aranyat, ezüstöt, régiségeket, régipénzeket, valódi gyöngyöket és drágája köveket a legmagasabb árban vásárolok, vagy becserélek nagy mennyiségben is. Kérve a n. é. közönség szives pártfogását, maradtam teljes tisztelettel ékszerész Szatmár, Hám János-u. Dr. Vajay-ház Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk T\ 1 r/ ői r 1 kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. KÜ1WÄ Sflnnnr „MOKKA“ keverék czégem különlegessége. U villa V k/ltllvlvl i klgr. 4‘40 korona. Villany erővel pörkölve.
