Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-06 / 14. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. KLÓFIZETÉSI ARAK Egy évre — ti K — f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ | Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő BÁTHORY E IX D R E, A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap íneg-jelenik minden szerdán. A Pázmány-konviktus. Szatmár, 1910. április 4. Dicsőség Istennek, hála a ke- gyesszivii jótevőknek — a inai napon megkoronázódott egy közintézmény, amely beláthatatlan időkig fogja hirdetni Szatmár város közönségének a kultúra iránt való fogékonyságot és áldozatkészségét. Uj hajlékot kapott az ifjúság, hol jó nevelést nyerhet s uj szentélyt az Isten, melyben őt buzgó hi- vek dicsőíthetik. Mert ezt jelenti a Pázmány-kon- viktus felszentelése. Kicsiny kezdetből nőtt nagygyá. Ezernyolczszázhatvanötödik évi január 31-én vetette föl tanártársai körében egy az napi tanácskozmá- nyon a szatmári kir kath. főgimnázium akkori igazgatója, Novák Antal azt az eszmét, hogy igen üdvös dolog volna a vidékről ide özönlő tanulók részére egyelőre csekély díjért, később pedig teljesen ingyen nenlakást és ellátást nyújtó intézetet felállítani, hol azok ezekenkívül még gondos nevelést is nyerhetnek. Az indítvány jelentőségét felfogta a tanári kar, megértette a társadalom, s ime előttünk áll a lankadatlan munka eredménye: egy a mai kor kívánalmainak minden tekintetben megfelelő nevelőintézet. Valóban hasonló a mustármaghoz, mely igen kicsiny ugyan, de fává nő s ágai közt az ég madarai laknak. A város legegészségesebb részében, gyümölcsösök koszorújától körülvéve, emelkedik ez a palotaszerü, üdetekintetíi intézet. A belőle kihallatszó vidám gyermekzaj pezsgő életet, a homlokzatán tündöklő kereszt s a kápolnaablakok szenteket ábrázoló üvegfestményei magasabb rendeltetést árulnak el. A látogatót meglepi a jó beosztás, csinosság, a a villany világit V:. vízvezeték s a modern építőművészet többi vívmányainak szerencsés alkalmazása. Fény és üde levegő árad itt szerteszét. Tágas udvar s aerolith téglákból készült külön épület gondoskodik arról, hogy az intézeti ifjúságnak úgy jó, mint zord időben ineg legyen, a szabad mozgása. A gyermekek egészséges arca hirdeti a jó konyhát, a gondos nevelést pedig az intézet messze szárnyaló jó hire. Megelégedéssel tekinthetnek reá úgy azok, akik filléreiket, mint azok, akik százakat és ezreket áldoztak. Mert a Pázmány-konviktus létrehozásában a társadalom minden rétege, szegények és gazdagok, kicsinyek és nagyok kivették a részüket. A nemes város és a főpapok ezrei mellett az adományok között láthatjuk a hálás szülők és volt tanítványok, a bankok, a hajdan még szűkösebb anyagi viszonyok között ólt tanárok tízeseit,, a szegények forintjait s a tanuló ifjúság filléreit. A régebbi évtizedekben műkedvelők, a dalárda, sorsjátókrendezők is szívesen adták az akkor még Tápintézetnek nevezett Pázmánykonvik- tusra bevételeiket. Itt nem terjeszkedhetünk ki az egyes részletekre. Az intézet története, amely készülőben van, fog mindenről a nagyközönségnek beKépek az életből. Lovranában való tartózkodásom alatt hosszú sétákat tettem a tengerparton. Egy szép nap reggelén kimentem Medocába, hol egy kis utmelletti kápolnára bukkantam. Minden utógondolat nélkül letérdepeltem a vasrácsos ajtó előtt és egy rövid reggeli imát végeztem. Azután szemügyre vettem — mindent — ami előttem volt: a kedves lourdi szobor, felette a remek Jézus Szive képe stb. Eszembe jutott, hogy én már olvastam erről a kis kápolnáról, a „Mária-kert“ egyik augusztusi füzetében. Minden úgy volt. En azonban egy újabb felfedezést tettem! A Jézus Szive képe mellett — jó magam egy darabka rajzpapirt láttam, — amelyen jól olvasható bellikkel ez volt Írva: „Jézus Szive én bízom Benned és epedve várom a mentőkart, amely engemet szeretett hazámba vissza vezet. 1908. julius 19-én.“ Ismételten olvastam el ezt a mondatot és mélyen elgondolkoztam annak tartalma fölött. Es azt hiszem, hogy az én helyzetemben más is igy tett volna. Fel is tettem magamban, hogy bármibe kerül, tudnom kell, ki az, aki azt irta, és hogy kerplt ide. Azontúl napi vendég voltam Medocában, hol rendkívül jól éreztem magamat. A csendes táj, a szép vidék és a kis kápolna egészen meghódított. Néha-néha betértem a „Villa Rosenheimba“, hol szép virágot lehetett vásárolni, szomjúság esetén, pedig pompás sört, jó kávét stb. Miután a derék tulajdonossal jobban megismerkedtem, kérdést intéztem hozzá, a kis kápolnát illetőleg. Megtudtam, hogy az egy gazdag báróé az összes szomszédos eladó telkekkel együtt. Báró Settlerről megtudtam, hogy egy jószivü osztrák, aki az egyik eladó telkét egy magyar hölgynek ajándékozta, hogy azon egy gyermekszanatóriumot létesítsen. A báró két jóbarátja: L. K. bécsi polgármester és br. Caal, a volt kereskedelmi miniszter. Az érintett tervvel ezek is rokonszenveztek s hogy a nevelő intézmény még eddig csak a tervrajzig haladt, annak a telep uj tulajdonosa az oka. Ugyancsak ezen a tájon, több — eddig ismeretlen — magyar csoporttal ismerkedtem meg, s igy sikerült egyszer rájönni, hogy ki a papirosszelet eredeti gazdája. Ki az, aki a menetjegyet Jézus szivétől kéri, a vezetőt Tőle várja. Hogy jól választotta meg a pártfogóját azt elhiszem. Ez nem fogja öt cserben hagyni soha. A legközelebbi vasárnap, a reggeli szent mise alatt Jézus Szive oltára előtt, csendes imába merülve térdepelt egy — idegen — nő. Mernék fogadni, gondoltam magamban, hogy ez &z! — Hátha mégsem az? tűnődtem tovább, ahelyett, hogy ájtatosabban imádkoztam volna. A mise véget ért, az orgona elhallgatott. A jámbor bennszülöttek iparkodtak kifelé. Végül a kiszemelt hölgy is kifelé tartott S miután már kint voltunk az utczán, egy ügyes fordulattal elébe kerültem és megszólítottam : — Van-e itt kérem valami üzlet, ahol magyarul beszélnek! TCMDI niUlCCCTíll/ IPARMŰVÉSZETI TERVE- ✓Ik 1 tlflrLUIVIrLu 1 UH) *, festőművészek KÁDÁR AÉMETHY, Máramarosszigeten.
