Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-03-17 / 12. szám
.HETI SZEMLE“ Szatmár, 1909. mározius 17. Irodalom. — Művészet, színház. Heti — Levél. adja Herczegh J. VII. o. t.. harmoniumon kiséri Deák J. I. é. h. h., hegedűn Radios J. I. é. h. h. 6. „Tükördarabok a magyar nép jelleméből. (Felolvasás). Tartja: Kincse- ssy A. II. é. k. li. 7. Induló. Előadja a zenekar. 8. Zárószó. Mondja Bujdos B. III. é. h. h. 9. „Szózat“. Éneklik a növendékek. Márcziusi ünnepély a szatmári kaik. legényegyletben. Mározius 14-én vasárnap délután fél 5 órakor a szatmári kath. legényegylet szépen sikerült márcziusi ünnepélyt rendezett. Kertész Pál elnöki megnyitója után az ifjúság Jaklovics György tanár vezetése,mellett a Talpra magyart énekelte. Tóth Ida k. a. Ábrányi Emil „Mározius 15“ ez. költeményét szavalta, a szép megjelenésű kisasszony sikerült szavalatával valóban rászolgált a közönség zajos tapsaira. Ferenczy János a Rákóczi kor alapos ismeretével tartalmas felolvasást tartott II. Rákóczi Ferencz fejedelemről, kitérve az azon korbeli szatmári vonatkozásokra. Szatmáry István egyleti tag Mátray Rajos Julius Caesar ez. költeményét adta elő hévvel. Az elnök zárszavában lelkesitette az ifjúságot. A Szózat eléneklésével végett ért az ünnepély. -— A szatmári fitanitóképzö ifjúsága hazafias lelkesedéssel ünnepelte mározius idusát. Szent mise után a Vörösmarty-Onképzőkör gyűlés- termében jött össze az ifjúság s a növendéksereg. Bodnár Alajos IV. é. tj. diszmagyar ruhában szavalta Petőfi „Talpra magyar! “-ját, majd az ifjúsági énekkar alkalmi éneket zengett. Ezután Gitling Ferencz III. é. tj. tartott szépen kidolgozott ünnepi beszédet. Mánoz József IV. é. tj. gyújtó hatással szavalta Ábrányi ódáját, végül az énnekkar a Ivossuth- indulóval fejezte be a szép ünnepet. Avasfelsőfaluban, az Avas központján, az állami iskolában igen nagy lelkesedéssel és a hazafias érzés legőszintébb megnyilatkozásával ünnepeltetett meg a márczius 15-ike. Az ünnepély a Hymnusz eléneklésével kezdődött, mely után Marosán Viktor, áll. isk. igazgató tartotta az ünnepi beszédet, melyben ismertette a 48-as eszményeket és rámutatott Szatmármegyének a 48-as alkotások és vívmányok megvalósítása érdekében kifejtett azon dicső szerepére, melyig él hazánk történetében magának oly fényes helyet biztosított Ezután egy V. osztályú tanuló szavalta el a Talpra magyart, mely után az ünnepélynek 20 számból álló programmja szerint a gyermekek szavaltak alkalmi költeményeket s elénekelték a Kossuth-nótát meg más dalokat Demjérí Nándor áll. isk. h. tanító alkalmi felolvasást tartott, buzdítva a gyermekeket hazaszeretetre, majd a Szózat elének- lése után az igazgató zárszavaival az ünnepély , berekesztetett és a gyermekek, sokan nemzeti zászlókkal a közökben, egy hazafias induló eléneklése mellett eltávoztak az iskolából, majd a község főutezáján a Kossuth dalt énekelték el. Az ünnepélyen jelen volt a gondnokság képviseletében Privigyei Bertalan h. elnök, jelen volt több érdeklődő is. A hangulat igen lelkes és igen szép volt egész ünnepély alatt. A múlt hét színházi reportoárja sokkal érdekesebb volt mint az ez előtti. Két vendégszereplés, „Az ember tragédiája“ élénkítette, tarkította a heti műsort. Zilahy Gyula vendégszereplése. Két estén vendégszerepelt városunkban előnyösen ismert színművész s igazgató, Zilahy Gyula. Az első estén, kedden, a „Gyujtogató“-ban, második estén „A király házasodik“ czimii vígjátékban. A második estén a fentebb is említett vígjátékban Kopjai szerepét játszotta Zilahy. Tavaly is ezt a szerepet játszotta egy vendégszereplés alkalmával, de konstatálnunk kell, hogy tavaly Zilahy sokkal előnyösebben mutatta be magát, mint most. Mellette Kendi Boriska (banda), Sipos (II. Lajos) és Aitner Ilka (anyakirálynő) értek el számottevő sikert. Loránd Ernő vendégszereplése. A nagyváradi színháznak egy másodrangu férd tagja, Loránd Ernő, szerződtetés czéljából csütörtökön és hétfőn este vendégszerepeit színházunkban, előbbi estén „A szentbernáti barátokéban. utóbbi estén a „Rákóczi Ferencz fogságáéban. A vendégszereplő állítólag Fodor Oszkár helyét volna hivatva betölteni, de szerződtetése, szerintünk, nem válna'előnyére sem a társulatnak, sem a sziniigynek. Bár meglehetős hangorganummal rendelkezik, de sent* egy, sem más tekintetben Fo- dort nem pótolhatja. „Az ember tragédiája.“ Lázas készülődés, felcsigázott kíváncsiság előzte meg a hires drámai költemény előadását, mely immár állandóan reportoiyon van szinházánkban és egy-egy előadására jegyet alig lehet kapni. Az Esterházy-féle díszletek nagy értéket kölcsönöznek az amúgy is kiváló hatalmas szellemű műnek, melynek előadására kiváló gondot fordít az igazgatóság. Ádám szerepe Szőcs Andrásnak lett kiosztva, ki a hatalmas nagy szerepet általában véve jól játsza, egyes helyeken művészileg dolgozza ki, Évát Sándor Julia adja meglepő biztos fellépéssel s tudással ; eddig is kár volt ezt a színésznőt pihentetni. Luczifer szerepe Peterdir kezében van, ki mint rendező és játékos egy személyben méltón szolgál reá minden egyes alkalommal a közönség elismerésére, melyből bőven kijut a tevékeny művésznek. Színházi heti műsor. Ma 17-én, szerdán : Az ember tragédiája, drámai költemény. Páros. Lugosi Béla a debreczeni színtársulat tagja, mint vendég. 18- án, csütörtökön: A füst, vígjáték. Páratlan. 19- én, pénteken : Komédiások, operette. Páros. 20- án, szombaton : A szép gárdista, operette, Újdonság. Páratlan. 21- én, vasárnap d. u.: A szökött katona, népszínmű. Zóna. 21-én, vasárnap este: A szép gárdista, operette. Il-szor. Páros. Szombat-este .... Szombat-este! Akár a hivatalnokok, tisztviselők elseje. Akkurátusán olyan a szombat este —. a munkásokra. Uralkodó szokás, hogy a munkásokat a hét végén, szombaton este fizetik. Tudják, érzik ezt — a vendéglősök, korcsmák, kimérések. Még a ezigány muzsikusok is. A ezigány beül a munkásoktól látogatott vendéglőkbe, kimérésekbe, pálinkás boltokba. És huzza, huzza ... a hivogatót, hogy majd beleszakad. Most már nem is kell hivogatót huzni. A munkás nép — csakúgy hömpölyög a — csapszékekbe, mulatókba . . . Hiszen egész héten dolgoztak. Feszült az izom, hullott a verejték. Hát miért ne lehetne a munkás embernek is egy kis öröme, vigalma, jó kedve . . . Csakhogy a szombat este nagyon csalóka, veszedelmes este lett. A szombat esti mulatóhelyek sok munkásnak, családnak lassú, de biztos temetőhelye. Mit ér a szép munkabér, aminő —statisztikai bizonyítás szerint — Euiópa egy államában sincs a munkásnak. Ez a munkabér szombaton estenkint elfolyik. Nem erősiti, nem izmositja a nemzet reális, erkölcsi erejét és nem táplálja, emeli a családi élet boldogságát. Számtalan munkásnak, kik napi 4 korona. 5 koronát keresnek — a hét kezdetén, hétfőn reggel nincs miből reggelizniök. Egy „hatos“ előlegért — hunyoréinak. A szombat este minden keresetüket — eltemette. Nemzetgazdászok, államférfiak törik-rajta fejüket, mi módon kellene ezen segíteni. Változtatni, de úgy, hogy a munkás szabadsága, függetlensége is megóvassék. Hát amit a teória, elmélet nem tud megfejteni, amire a tudós ész nem tud rájönni, gyakran megfejti azt az élet maga. Rájön a nyomorúság, a megpróbóltatások Kálváriája. íme ezeket a sorokat olvasom; „Szegeden egész csoport asszony kereste föl Somogyi Szilveszter dr. főkapitányt. Bánatosan, kibírt szemmel, munkától és sanyaruságtól elcsigázva, félénken álltak meg a szegény, kopottruhás asszonyok a főkapitány olőtt, a ki el nem tudta képzelni, miért lepték ol hivatalát az asszonyok. Egy magasabb növésű, sovány asszony vált ki a sorból és szólt: — Főkapitány ur, segítsen rajtunk, szerencsét- . leneken, ha azt nem akari, hogy gyermekeinkkel elföldeljük magunkat. — Mit kívánnak ? — Csak azt, hogy vegyék észbe az urak, sok családot megmentenek, ha úgy rendelkeznek, hogy a gyárlelepe en szerdán reggel hétkor fizetnék a bért. Akkor w asszonynép az udvaron gyülekeznék és a bért átvenné az urától, aztán rögtön megvenné a lieti- piaczon az egész hétre valót. Mert a mint most történik, hogy szombat este osztják ki a bért: nem jól van. Az emberek a korcsmákba szökdösnek és isznak- esznek, mig egy fillér . van a zsebükben. A nincset- lenségben aztán a család züllik, züllik ... A fiú goromba lesz, utánozza az apját, a leányok pedig más kenyerére áhítoznak és akármilyen szolgálatra elmennek. A korcsmáro.-ok azok, akik a nép számára a koporsókat ácsolják. és lakásom a Lévay-palota emeletén, Hám János-utcza 12-ik szám alatt van (a kir. törvény- tisztelettel BAKCSY, fogorvos
