Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-02-17 / 8. szám

o Szatmár, 1909. február 17. jedő haladását és növekedését óhajt­juk és reméljük. A számban is, minőségben i& tekintélyes értekezlet részletei a következők: Méltóságos Püspök Urunk háromnegyed 11-kor elfoglalta az elnöki helyet. Jobbján ültek Buzáth Ferencz és Nyári Béla ország­gyűlési követek, balján dr. Ernszt Sándor vezérigazgató és Haller István főtitkár. A fővárosi sajtót Huszár Károly szerkesztő kép­viselte. A püspöki megnyitó beszéd a szövet­kezés eszméje, haszna és szükségessége kö­rül jegeczesedett ki. Püspök Atyánk kifej­tette, hogy bármerre tekintsünk hazánkban is, kívüle, is, mindenütt tömörülést, egyesítést, szövetkezést látunk. Századunk jelen első tizedének ez a legkiemelkedőbb, legmoder­nebb vonása. A hasonló gondolkozásnak érzik azt is, hogy mint elszigetelt egyének mily keveset tehetnek, azt is, hogy egymással kezet fogva mekkora erőre kapnak. Erő és jogos érvényesülés után, mint tökéletesedé­sünk után természetszerűleg mindannyian vágyódunk. A szomszédos német'birodalomban a szövetkezés igen nagy hatásúnak bizonyult úgy vallási, mint politikai és gazdasági téren. Nálunk is áll a törvény, hogy az egyazon irányban összeható erők rézültánsa, eredője az összetevők nagysága és száma szerint nő. Egyesüljünk tehát mi katholikusok is, hogy nagyokká legyünk. Emez egyesülés munká­jának legjogosabb és igy legilletékesebb ve­zetői azok, kiket maga az Űr Jézus a föld savának nevezett: a papság. Ennek önma­gában véve romlatlan sónak kell lennie, hogy az embertársak kulturális haladásától az er­kölcsi romlást távol tartsa. A romlás csak úgy tartható távol, ha a kultúra a Krisztus Jézus által kijelölt területen mozog és az ő élvei szerint halad. E területet és ezen elveket a katholikus papság ismeri legjobban. A Népszövetség hatalmas erőtelepnek készül az ország összes katholikusai számára. Egyesi­Az anglus egyáltalán nem törődik a hírrovattal. De szereti a statisztikát. Az is­mertető ezikkelyeket. A német még az új­ságban is bölcselkedést keres. Talán azért nevezik gondolkodó nemzetnek. Mily máskép olvassa a magyar az új­ságot, mondjuk ezekkel szemben újra. Éppen megfordítva! Neki a hir kell először. Hogy kíváncsi­ságát kielégíthesse. Hogy aztán kedvére ki- pletykálhassa magát. Mert hiszen, amit nálunk az újság ir . . . azt holtbizonyosra veszik. Hiába minden czáfolat, helyreigazítás. Az első benyomás, az a fő. Különben a cáfolatot már ritka ember olvassa. És erre az újságírók szoktatták rá a közönséget. A sok hirlaptudósitó. Hiszen ná­lunk még azt is megsiirgönyözik, ha a kakas nem úgy kukorékol, amint naponkint szokott. A pletyka újságok meg olyan kipitykézett, kacskaringós fő és alczimeket csinálnak hozzá, akár a messinai földrengéshez. Vezérczikk ? No az már igazán unal­mas. Közgazdaság? No ’iszen! Majd ő ol­vassa azokat a trágyás, házinyulas, iparfej- lesztéses dolgokat. teni akar, hogy naggyá, tekintélyessé, hatal­massá tegyen. Arra törekszik, hogy a kultúra igazi keresztény legyen. Világos következtetés, hogy a papságnak szeretettel, buzgósággal kell a Népszövetséget felkarolni. Kéri is pap­jait, mint főpásztor, hogy „karolják fel a Népszövetséget, mert ezzel előbbre viszik a kultúrát és beviszik az igaz műveltséget a nép közzé.“ A hallgatóság nagy éljenzéssel fogadta az apostoli szózatot. Haller István ismertette a Népszövetség célját, szervezetét és taktikáját. E szónok hangja cseng, nyelve simán gördül, esze gyorsan vált, lelkes meggyőződése magával ragad. A taktika ismertetésénél hangsúlyozta, hogy ma a döntés a közéletnek sokoldalú fontos kérdéseiben a gyorsan működő tömeg­hatástól függ. -A népszövetség az ország összes katholikusait oly tömeggé kívánja alakiiani, mely a haza minden pontján ugy- szólva ugyanazon órában egyet akar, egyet követel, egyet tesz. Ez felel meg a 20. század nagyarányú villámgyorsaságának. A szónok bevilágított a demokraták 37 évi működésébe s ezzel szemben rámutatott arra, hogy mi úgyszólván csak egy évefogtuk meg amúgy ma­gyarosan a munka végét. Tehát roppant sok tennivalónk van még. Sok rágalmat czáfolt meg a szónok, melyeket a Népszövetség ellen fel szoktak hozni; igy például azt, hogy -nincs reá szükség, meg azt a másikat, hogy a népet nehéz rá venni szövetkezetek alakí­tására. Rámutatott arra is, hogy a Népszö­vetség egyetlen politikai pártnak sem me­lengetője s éppen ezért bármelyiknek hívét szívesen befogadja, ha keresztény alapon áll. A főtitkár gyújtó, beszédjéről legjobb kritika a követő hosszas tapsvihar volt. Ernszt Sándor vWérigazgató konstatálta, hogy ha ma a keresztény és nem keresztény gondolkozásu honpolgárok között nyílt harcz törne ki, aligha győzne a keresztény elem. Ennek száma ugyan nagyobb, de szervezett­„HETI SZEMBE“ Neki hir kell! Mentői több hir. Aztán érdekes, idegfeszitő, kurta — pikáns novella, elbeszélés. Hát bizony igy olvas a magyar. Más­kép, mint ahogyan olvasnak a müveit kül­földön. A magyar gondolkodni nem igen szeret. Innen van, hogy legtöbb lapban már nem is találunk komoly dolgokat. Thaly Kálmán mondotta a mi napában, hogy nálunk a hírlapirodalom tönkre tette a könyvirodalmat. Könyv nem kell már csak igen keveseknek. A könyvkiadó csak áldo­zattal, ráfizetéssel adhatja ki a legjelesebb könyvet is. Nem veszik, nem olvassák. Hát most tessék következtetni, leszá­molást csinálni. Könyv nem kell, nem veszik, nem ol­vassák. A hírlapokban csak a felületes, gon­dolkodásra, tanulásra anyagot nem nyújtó dolgokat olvassa a magyar közönség. Hát milyen lesz ami közönségünk lelkének tar­talma? Mondjuk műveltsége? Újság műveltség sége még nincs; az ellenség pedig szervezve van. Tehát szervezkednünk kell. A népből indulunk ki a szervezkedésben és az intelli- gencziával végezzük. Hogy Szatmár és Ugocsa vármegyék katholikus népe a tömörülést egy­szerre kezdje meg, a szónok kéri a jelenle­vők beleegyezését abba, hogy tartsanak egy­szerre gyűléseket. E gyűlések napjául márc. 14.-ét ajánlja, -mit az értekezlet el is fogadott. Utána Buzáth Ferencz képviselő fejte­gette meggyőző hangon és adatokkal, hogy a Népszövetség pártolása egyúttal hadüzenet a kozmopolitizmusnak és igy az igazi haza­szeretetnek fejlesztője. Netnestóthi Szabó Albert a népszövet­ség buzgó és fáradhatatlan munkása, meg­győző komolysággal és praktikus érzékkel szó­lott északkeleti egyházmegyénk különböző szertartásit kath. papjainak a kereszt zászlaja alatt való őszinte, bizalmas és kollegiális összetartásáról. Az elnöklő Püspök Ur egy negyed 1-kor örvendező és buzdító szavakkal zárta be az értekezletet, mire a mintegy 120 hallgató lel­kesen elénekelte a himnuszt. Az említetteken kívül jelen voltak a latin szertartásunk közöl: Di*. Kádár Ambrus, Hehelein Károly, Pemp Antal praelátus-ka- nonokok, Szabó István praelátus, Hámon Róbert püspöki titkár, Frank József főespe­res, Kosztra Ignácz, Ratkovszki Pál, Soltész Imre c. kanonokok — több tlieologiai tanár — D.imand Lajos, Láng Ferencz és Ulfert Alfonz esperesek, Zagyva Mihály és Hirly József nyug. esperesek, — a szatmári kath. fő­gimnáziumnak 9 tanára, — képző intézetek­ből 4 tanár, Czier F., Moldován E., Kauf­man Gy., Dr. Bohus J., Dr. Zahoray P., Hrabovszky I., Hámon J., Einholz J., Szőke B., Pillich 0., Felhő Gy., Érni J., Juhász J., Szépi B., Reiter E., Irsik L., Török L., Szabó L., Horváth Gy, Kursinszky Zs., Szentjni- hályi L., lelkészek, Kulcsár A. S. J., Ker­tész P., alapítványi tiszt, számos segédlel­kész, tanító és más világi ur. — Nagykárolyt az ottani népszövetségnek buzgó és önzetlen he­lyi igazgatója, Péchy László műszaki tanácsos, továbbá Pallmann Péter és Nemestóthi Szabó Albert képviselték. A munkácsi egyházmegyéből megjelen­tek : Gönczy Antal és Markovits Pál espere­sek, Sztankai Gy., Tivadar J., Suba M., Dam- janovich A., Takács L., Thegze Gy., Mosolygó J. és Legeza J., lelkészek, — Gönczy P. hit­oktató és 3 világi ur. A nagyváradi gk. és a szamosnjvári egy­házmegyéből megjelentek: Marchis Romulus főesperes, Hubán Gyula esperes, Demján T. hittanár, Lukács Konstantin és Valeán Theo- fil lelkészek. Meghívó a „Protestáns-Bálra.“ Egy díszes kiállítású meghívó fekszik előttem. Meghívó a „Protestáns-Bálra“ címet visel. Bár megtisztelve érzem magamat, hogy nekem is jutott a rendezők figyelméből egy példány ebből a díszes meghívóból, nem tudom hallgatással mellőzni azon gondolato­kat, melyeket ez a meghívó lelkemben keltett. CSAPÓ LAJOS ELSŐRANGÚ PAPI- v Magyar díszruhák, Polgári ruhák, V Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok SZÄT1IÄE, Deák-tér 7., (I. emelet). készítését elvállalom. A Tisztelettel CSáPÓ LAJOS, ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. s zabó- mester.

Next

/
Thumbnails
Contents