Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-12-29 / 53. szám
„HEH SZEMLE Szatmár, 1909. deczember 29. Csütörtökön „A milliárdos kisasszonyát játszották, gördülékeny, jó előadásban. H. Bállá Mariskának, Dénes Ellának különösen szép sikerük volt. Gömöri Vilma is jól megállta a helyét. Ínke, Sipos, Rónai s a többiek is elősegítették az előadás sikerét. Pénteken, karácsony délutánján „A bálkirálynő“ volt műsoron. Szombaton délután „Az erdészleány“ került színre. Az előadás az eddigiekhez hasonló volt, azzal az eltéréssel, hogy az egyik szereplő, — bizonyára arra gondolva, hogy „egyszer esik esztendőbe karácsony“ — az ünnep tiszteletére nagyon különös állapotba jutott és alig tudta, már úgy, ahogy, végigjátszani a szerepét. A nevét nem Írjuk ki az illetőnek, rekriminálni sem akarjuk a dolgot, pedig hát, mint a szombaton este szinreke- rült „Tilos a csók“-beli egyik kupiéból meggyőződhettünk, a kritika általában borzasztó igazságtalanul bánik szegény művészekkel és a színészek sokkal igazságosabb kritikát tudnának önmagukról Írni, miut a kritikusok. Nem akarjuk ezt a nehéz kérdést eldönteni, de a mi véleményünk mégis az, hogy a színésznek épen olyan kevésbbé helyes kritizálni, mint a kritikusnak komédiázni. Ezek hatásköri eltévelyedések. Ha mi rossz kritikát Írunk, vigasztalja a színészt az a boldogító tudat, hogy ő jól játszik; de gondolja ezt csak a szive mélyében és ne közölje az egész világgal, hogy mi képtelenek vagyunk az ő nagy művészetét méltányolni. Sehol a világon, eddig nálunk se volt divat ez a pajtáskodó hang, amit az idén már nem első Ízben haliunk a színpadról. Nem azt mondom, hogy mi jó kritikát Írunk, de azt, hogy a színészek vannak legkevésbbé hivatva arra, hogy^helyi érdekű kupié alakjában közöljék a közönséggel, hogy ők jól játszanak ugyan, de hát a kritikusok analfabéták. Talán az az oka ennek a pajtáskodásnak, mert soha Szatmáron annyi jóindulattal bélelt kritikát nem Írtak, mint épen az idén. Ha elkezdenénk abszolút mértékkel mérni az előadások értékét, talán ligátor, a lapított fejű, 80 foggal biró nagy kaiman és a délamerikai jacaret. Az alligator félelmes hüllő, pusztul, mint a bivaly pusztult. Kenyérkeresetből üldözik. Negyedszázad alatt két és léi milliót pusztítottak el. Értékesítik a csontjait késnyéinek, papirvágónak, fésűnek, hajtünek, bőrét nagyon keresik, használják szivar és más tárezákra, dobozokra. Az ásványország is ezen az emeleten terjeszkedik ki, nagy arányokban, teljes gazdagságának sok sziliében. Tanulmányozásra berendezett szobák és szakkönyvtár egészítik ki a múzeumot a harmadik emeleten. Az érdeklődő, tanulmányozó természettudós nagyon szives fogadtatásban részesül. Ha már annyian vannak vagyongyűjtéssel elfoglalva, legyenek olyanok is, a kik olyan kincseket gyűjtenek, amelyeket a moly meg nem emészt, tűz el nem^hamvaszt és értékesíthetők az emberiség javára. A nagy természet mindig nyitott könyv marad és soha sem tanulható ki, minden kornak minden fia ujabbnál-ujabb felfedezést tehet benne. jobb kritikusokról és rosszabb színészekről beszélhetnénk. Vasárnap délután a „Tatárjárás“ került színre részben uj szereposztással. Mogyoróssy önkéntest Luqossy Irén, Treszkát Wirth Sári játszotta. Lugossy Irén fess, eleven, temperamentumos önkéntes volt. Wirth Sáriról, a társulatnak egyik legambicziózusabb s valóban szép tehetségű, rokonszenves tagjáról szintén csak elismerően Írhatunk. Vasárnap este „A próbaházasság“ bohóságain mulatott a közönség. Az előadás lelke H. Bállá Mariska volt, akit egész este melegen ünnepeltek. Egyik-másik szereplő hadilábon állt ugyan szerepével, de azért nagyobb kifogást nem tehetünk az összjátók ellen. Külön kiemeljük Wirth Sárit, Gömöri Vilmát, Molnárt, Herczeget. Rónai általában kitünően alakított, azért egy-két Ízléstelen túlzását elnézzük neki. Hétfőn „Ripp van Vinkle“-ben szerződ- tetési czélból vendégszerepeit Szerdahelyi Kálmán baritonista. Jellegzetes alakításra törekvő és tényleg elég jól alakitó színészemben Nem nagy terjedelmű, de kellemes, színes, fegyelmezett hangja van, az énektudása meg épen dicséretet érdemel. Dénes Ella, Lugosi Irén, Rónai voltak a vendégszinészen kívül a siker főrészesei. A szereposztásnak volt egy néhány furcsasága. Hudson kapitány szerepét Szilágyi énekelte, pedig hősszerelmeseknek énekelni ma már csak a Nemzeti Színházban szabad. Burányi a karban énekelt és a karénekből kikivánkozó érczes tenorja agyon- lapitotta a többiek hangját. Wirth Sárinak, arra való tekintettel, hogy eddig minden szerepében kifogástalan volt, méltánylásul kiosztották a postásfiu négy szavas szerepét. Hja! A szereposztó néha a legfifikusabb vig- játékirónál is nagyobb humorista. A Sasfiók. Szombaton mutatja be színtársulatunk Edmond Rostandnak, a jelenlegi franczia irók között a legszebb nyelvezettel iró költőnek verses szinjátékát, „A sasfiók“-ot, amely az egész kontinensen, — hálunk is, a budapesti Magyar Színházban — óriási sikert aratott. A darab Napoleon fiának, a reich- stadti herezegnek tragédiáját tárgyalja. Rostand beállítása szerint a herezeg lelkében ott él atyjának féktelen ambicziója és nagyravá- gyása, a teste azonban gyönge, törékeny. A darab tele van szebbnél szebb jelenetekkel s Ábrányi Emil művészi fordításában érvényre jutnak a nyelvezet szépségei is. Az előadásra felhívjuk nemcsak a közönségnek, hanem a színészeknek is a figyelmét s reméljük, hogy mindnyájan tudatában lesznek annak, hogy szép és nehéz feladat vár rájuk és azt kötelességük gondos összjátékkal oldani meg. A ezimszerepet Sipos fogja játszani. Előfizetési felhívás. Lapunk 1910. január hó l-ével XIX. évfolyamába lép. Ismeretes már nemcsak vármegyénk olvasó- közönsége előtt, hanem jórészt az egész országban. Felesleges bizo3 nyitanunk, hogy a helyi sajtóban fontos szerepe van s megfelelt annak a hivatásnak 18 éves pályafutása alatt, melyet az alapitó egyházmegyei papság megteremtéséhez fűzött. Felesleges bizonyítanunk, hogy a kath. sajtónak fontos missiója van úgy az országos, mint a társadalmi életben, gyakran már puszta létezése elegendő fékező erővel bir, hogy némely fészkelődő elemeket visszatartson méltatlan és indokolatlan támadásoktól. Mi mindenkor igyekeztünk szem előtt tartani, amit Isten, király, haza megkívánnak az állam polgáraitól, s működésűnk ettől a szellemtől hajszálnyira sem tért el. A vallásosság, a hagyományos királyhü- ség, a lángoló hazaszeretet olyan jellemvonásai a magyarnak, melyeket ápolni, erősiteni elsőrendű kötelességük a helyes irányú sajtó munkásainak. Ebben a három fogalomban aztán benne van minden, felöleli az összes érdekeket, melyekre a sajtó működésének ki kell terjednie. Sajnos, ellentétes áramlatok is fújnak, a magyar sajtó jó nagy része eltért valódi hivatásától, idegen érdekeknek szolgá], interna- czionális húrokat penget. Épen azért van szükségünk olyan lapokra, melyek ezeknek a tendencziáknak útjában állanak s felvilágositják a jó magyar népet azok felől a veszedelmek felől, melyekbe egyes lelketlen egyének akarják kergetni. Mi is ezt tartottuk kötelességünknek a múltban, ezt fogjuk tartani a jövőben is. Bizalommal és szeretettel fordulunk tehát mindazokhoz, kik meg vannak győződve a kath. sajtó működésének fontossága felől, hogy támogassanak bennünket, tekintsék azt a nagy czélt, melynek érdekében munkálkodunk. Terjeszszók lapunkat a nép között s meg fogják látni, hogy fáradozásuk meg lesz jutalmazva, mert az a nép, mely ezt a lapot olvassa, meg fogja érteni önöket, az a nép nem fog felülni a világbolonditók hóbortjainak, megőrzi tiszta öntudatát és képes lesz helyes fogalmat alkotni egyháza és hazája iránt tartozó kötelmeiről. — Támogassanak bennünket tollal, a kik erre hivatottaknak érzik magukat, egyesitett erővel sokkal többet el lehet érni, egy jól szervezett falanxot az ellenfélnek is nehezebb megtörni. E kérelemmel nyitjuk meg a küszöbön álló uj évre az előhzetést. Lapunk árai maradnak a régiek. Boldog uj évet kívánunk munkatársainknak és lapunk előfizetőinek. • • ség szives tudomására, hogy a volt CY/T T f TTr /f Xj> rtl ry teljesen újonnan beren- & XX ff JX XX X Xj dezve, a következő czég Vji ~Tjl CYr¥l T7r T~> TjVTT' alatt, ismert szolid alapon 1LSTVERLK megnyitottam és tovább fogom vezetni. un- es noi> divsxtái'ii - üzletét Kész szolgálattal ák-tér Halmi ház.
