Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-12-15 / 50. szám

XVIII. évfolyam. Szatmár, 1909. deczember 15. 50 szám. HITI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. fi: V ELŐFIZETÉSI ARAK; Egy évre —- 6 K — f. Negyedévre — I K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 20 fillér. anitóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő It T OKY ENDRE. A lap kiadója: v „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ Politikai zűrzavar. A függetlenségi párt szakadása zavaros állapotokat teremtett az egész országban. Itt is olyan forrongás ész­lelhető, minta képviselők között volt és a pártok kialakulása előbb utóbb hol több, hol kisebb megrázkódta­tással be fog következni. Mert hiába hivatkoznak a Justh orgánumai az ország „közvéleményére,“ az a köz­vélemény bizony korántsem olyan rózsás, mint amilyen színben ők lát­ják. Kossuth czélszeriiségi politiká­jának nagyon sok barátja van az országban, talán több, mint ameny- nyit Justhék gondolnak, sőt aligha meg nem haladják az ő párhiveik számát. Ennek természetes folyománya, hogy a Kossuth-párt itt is, ott is megalakul, a régi függetlenségi párt­ból kiválnak a mérsékeltek és ha­talmas frontot fognak képezni az anyapárttal szemben, mely vezérei­nek tapintatlan és erőszakos vezetése folytán veszélyezteti azokat a nagy érdekeket, melyeket több körültekin­téssel és nagyobb politikai nyugod- gággal biztosítani lehetne. Ennek a szétválásnak veti elé árnyékát vármegyénkben is az a forrongás, mely a fügetlenségi párt­nak városunkban tartott legutóbbi értekezletén volt észlelhető. A krizis ugyan nem tört ki, de minden tag azzal a benyomással hagyta el a gyülóstermet, hogy a szakadás el­kerülhetetlen. Maga Lnby Géza, a párt elnöke is kijelentette, hogy habár ez időszerűit a Justh pártjá­ban maradt, nem helyesli teljes egé­szében az ő polttikáját. Nem helyesli, hogy nemzetiségekkel pák tál., s veszé­lyezteti a magyarság supremácziáját. Kétségtelennek látszik ebből a kijelentésből, hogy Luby Géza és párlfelei nem sokáig maradnak a Justh oldala mellett, hanem várme­gyénkben is megindul a bomlás processusa. De nemcsak az elnök nyilatkozott igv, hanepva párt szá­mos tagja is heves felszólalásokban tört pálczát a Justh politikája felett, s felemelték a vetójokaí a neki szánt bizalmi nyilatkozat ellen. Ám e nyi­latkozatot ezúttal megkapta, de olyan körülmények között, hogy aligha kér még egyszer belőle. A FÜST. Vígjáték 3 felvonásban. Irta : Kaczer Ignácz. Weisz Zoltán könyváruház kiadványa. Szatmár-Németi. Ára 2 korona. Bekiildötték csekélységemnek már ré­gebben a fent czimzett vígjátéknak nevezett csinos füzetet. Sajnos, nagy elfoglaltságom miatt csak most honorálhatom ezt a kedvesen naiv, ömlő stílusa kis romantikus képet, vagy mondjuk talán rajzot. Mert a vígjátéki elem nem elég erős ebben a darabban arra, hogy jogosan annak nevezzük. Cselekvénye úgyszólván nincs. Egy kedvesen derült családi kép ez, melyet nem mozgatnak erősebb hullámverések, sem szenvedélyek, sem ösztönös erkölcsök, sem nemi problémák. A maga egyszerű, csendes miljőjében elhelyezkedve, mint a síkságra jutott patak csendesen folydogál, cseveg, mosolyog, itt-ott jóleső kaczagós könnyet csalva szemünkbe, A kis eseményke a XVII. század vége felé történik. Szerepel benne azon kor egy gaz­dag köznemese, leánya, cselédje — a hűség mintaképe, úgyszólván a családtagja, a maga nagy szabadságával és befolyásával Petka Imre a Thököli idejében való szabad hajdú-csapat hadnagya, inkább lágy érzésekkel, mint ke­mény, vitézi tulajdonokkal. A vig elem kö­zéppontja a sokszorosan kikosarazott biró Kakukfalvi. Aztán egy századbeli oltott ka­landor, inas és sáfár. Az esemény, a pipának első, és meg­botránkoztató szereplése — hazánkban — igen találóan van beállítva. Mikor még a dohányzásnak rossz hire fecske szárnyán jut el messzire. Mikor pipázni bűn, vétek. Hogy botránkoztasson. Hogy fáma adja ajkról-ajkra, melyszerint a lopva, bezárkózva pipázó gazda a sátánnal szövetkezik. A füst a pokolbeli A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.l Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér.-A. lap megjelenik minden szerdán. Nekünk ez a meggyőződésünk, hogy ország közönségének nein na­gyon van oka lelkesedni a Justh politikájáért, különösen nincs a kat- holikusoknak, kiknek törekvéseivel az ő elvei sok tekintetben homlok- egyenest ellenkeznek. Az ő pártjá­nak hatalomra jutása a keresztény Magyarország megalapozását, mely irányban pedig szépen megindult a vállvetett munka, jelentékenyen meg­akasztaná, talán ki nem heverhető csapást is mérhetne reá. Akik bará­tai a keresztény törekvéseknek, azok­nak nincs mit keresni a Justh ol­dala mellett. Azért nagyon szivesen látnánk vármegyénkben egy olyan irányú mozgalmat, mely a mérsékelt, a hig­gadt függetlenségieknek egy tábor­ban tömörítését czélozná, mert inig az jobban meg.elel az ország politi­kai szempontból tekintett érdekei­nek, másrészt segítene gátat vetni egy olyan párt invásiójának, mely a ke­resztény szellemet, szívesebben látná a pokolban, mint e hon népének lelkűidében. kéngázkónt ömlik a titkos szobából. Maga a gazda is restelli a dolgot. Fél a botránytól. Klára cseléd el is csalja tőle az eszczeigokat (pipát, dohányt). Aztán titokba ő is be­lekóstol. Az Erzsi leány szereti tisztán, romantikusan a kurucz hadnagyot. De apja egy tökfejü, kikent-fent, komikus alakú báró­nak szánja a leányt, mert szereti a pénzt. De jobban szereti a dohányt, pipát, a szálló füstöt. Valóságos boldogtalanságba esik, hogy nem élvezheti.. Klára visszaadja a pipát, do­hányt, de váltságdíja, hogy a báró kosarat kap és Erzsi a hadnagyé lesz. Igen kedvesen sikerült jelenetek: a a Klára titokban való pipázása és az ettől való rosszullét. A gazda jellemzése Klára által, hogy mivé lett a szorgalmas ember a pipázás után. Igen emelkedett, plasztikusan megragadó az a hely, ahol Erzsi a hadnagyot mint férfiút jellemzi. „Akit én szeretek: büszke, bátor. Köntöse, szava egyszerű, magyar. Ne­Pártoljuk a hazai ipart! KEPES SÁNDOR Minden magyar em­ber szent kötelessége a hazai ipar pártolása. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben ké­szíti a legkülönbözőbb alakú Pyrainiso- kat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáb­lákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, ká­polnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents