Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-12-01 / 49. szám
Szatmár, 1909. deczember 1. 8 „HETI SZEMLE“ a Jézus-társasági derék atyáknak felszentelt, áldó jobbjai. Ok azok a lelkes hadvezérek, Krisztusnak vitéz katonái, akik fáradhatatlan, lankadatlan buzgóság-gal saját vezetésük alatt álló Mária-kongregácziókat alakítottak és manapság is létesítenek. Ezek a magasztos czélu intézmények a magyar haza szép reményekre jogosító ifjúságának szivébe észrevétlenül belecsepegtetik Máriának, a szeplőtelennek szer etetét. A nevezett jámbor társulatoknak homlokzatán ott leng a kibontott zászló, melynek mindkét oldalán a Szeplőtelen képe megkapóan díszeleg. E hatalmas zászló alá sokoznak mindazon ifjak, kiknek elméjébe Mária neve, szivébe pedig Mária tisztelete mélyen ' be van vésve; ez alatt lesz a serdülő ifjú Mária leventéjévé; itt esküszik örök hűséget' a csodálatra méltó közös Anyának minden fogékony lélek, midőn — átszellemülve kezében a Rákóczi- zsolozsmával és a rózsafüzérrel kitör szivéből a szeretet lángja és ajkára e szavakat adja: „Szentséges Mária, Te szeplő nélkül fogantatott Szűz, én ma Téged anyámul választlak /“ (Folyt, köv ) Péter József. Ismeretterjesztő előadások, A helybeli kath. legényegyesület dicsé- retreméltó buzgalommal elhatározta, hogy több vasárnapon ismeretterjesztő előadásokat fog tartani. Midőn az egyesület elnökének erre vonatkozó felhivását közöljük, magunk részéről is ajánljuk e szép törekvést a közönség figyelmébe. A felhívás a következőkép szól: Kedves polgártársaink! A szatmári kath. legónyegyesiilet az általános műveltség terjesztésére, tagjainak erkölcsi és anyagi javára, több vasárnapon át fenséges alakja a tragédia keretébe illik; Erzsébet alakját dalba foglaljuk, mondába öltöztetjük. 0 az egyedüli szent, kit minden vallásfelekezet megünnepel, kinek legendájában mindenki hisz. * * * Szomorú és oly magasztos ez a legenda. Szól egy bánatos királynőről, ki megy bujdosott - nak hitt fia után, keresve keresi, zokogva szólítja. Feketeruhás alakja ott imbolyog az alkonyi ködben, a tegnapi rózsa helyén. Szivéből fölbúg költőjének dala, Heine-val együtt kérdi ő is: „ A rózsa mért oly halovány, Szomorú és törött. Mi diri a zsenge ibolyán A selymes fü között? A pacsirták a légben fennt Búsan mért dallanak S a gyógyfüvekből — édesem Mért terjed hullaszag? úgy az egyesületi tagok, mint a nagyközönség számára ismeretterjesztő előadásokat tart. Midőn Isten segítségével városunkban szokatlan ugyan és uj, de régóta nélkülözött társadalmi munkára vállalkozunk, hisszük, hogy közönségünk meg fogja szeretni ezen előadásokat és nem fogja sajnálni az egyesületünkben eltöltött órákat, amelyeket a pro- grammunkon szereplő jó nevii tudós előadó urak, akik oly szivesen vállalták magukra az előadások tartását, számukra hasznosakká és kellemesekké fognak tenni. Hisszük, hogy vállalkozásunkkal édes hazánknak, a kereszténységnek és városunk iparos társadalmának hasznos szolgálatot teszünk, azért teljes bizalommal kérjük a nagy- közönségnek, mindenkinek a támogatását, ki szereti az iparos osztályt és ifjúságot, méltányolja és ápolni akarja azokat a nemes eszméket és szent törekvéseket, amelyek minket vállvetett munkára egyesítenek. Alább közöljük felolvasó estélyeink tárgy- sorozatát. Az előadó urak fogadják ez utón is hálás köszönetiinket szives vállalkozásukért, készségükért és önzetlenségükért! Szatmár-Németi, 1909. nov. 28-án. Kertész Pál a kath. legényegyesület egyh. elnöke. Az előadások sorozata a következő: 1. Megnyitó előadás (deczember 5-én). Tartja Bodnár Gáspár, az egyesület diszelnöke. 2. dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár: Karácsony ünnepének jelentősége, annak behatása a családra és a társadalomra. (Decz. 19-én.) 3. Hoffmann József püspöki főelemi iskolai tanító: Az iparos a modern társadalomban. 4. dr. Schober Emil főgimnáziumi tanár: A természettudományok köréből. 5. dr. Uhl Károly theologiai tanár: Az inkviziczióról. A nap mogorván, komoran Mért tűz a földre le, S a föld, óh mondd, miért olyan, Mint a sir éjjele. Mért vagyok oly komor, beteg ? Minő igézet ért? Szemembe könny mért rezeg, Oh mért hagytál el, mért ?“ A megszólított nem felel! Keresi mesz- szebb, országról-országra . . , Nem találja sehol. Elmegy a csodás, kékvizii tó partjára: daliás alakja rég eltűnt fiának, nemzetünk büszkesége nincs sehol. A könnyek asszonya tíem nyugszik. Űzi az emlékezet, dal zsong a szivében; mesebeli elátkozott királyfiról, akit megválthatna. Keresi a magasban. Alpesi szikláról alpesi sziklára, szédítő oromról, hófödte oromra. Mindig magasabban; — és egy szeptemberi napon fönt a kéklő magasban végre megtalálta. 6. dr. Kovács Gyula tanitónőkópzőinté- zeti igazgató: A római katakombákról (vetített képekkel.) 7. Székely Gyula segédlelkész: A polgári családról. 8. dr. Bakkay Kálmán főgimnáziumi tanár : A szocziális kérdésről. 9. dr. Szűcs János segédlelkész: Az üzleti szellem szerepe a kisiparosok életében. 10. Jaklovits György tanitóképzőintézeti tanár: Néprajzi előadás. 11. Schwegler Ferencz tanitóképzőintézeti tanár: Természetrajzi előadás. 12. dr. Török István kórházi orvos, tanár: Az egészségtan köréből. 13. Gazdag Lajos főgimnáziumi tanár: Társadalmi és irodalmi viszonyok a, szabad- ságharcz leveretése után; 14. Varjas Endre tanitónőképzőintézeti tanár: Közművelődésünk. Az előadások f. évi december hó 5-én kezdődnek és karácsony és husvét ünnepének kivételével minden vasárnap d. u. 5 órakor tartatnak a kath. legényegyesület helyiségében (Werbőczy-utcza 8.) Szavalat-, zene- és énekszámok követik az előadásokat. A program- mot alkalomról-alkalomra a helyi lapokban közölni fogjuk. Tagok számára belépti-dij nincs. Ülőhelyek minden egyes alkalomra kiilön-külön a 30 fillérért válthatók, állóhelyek nemtagok- nas 20 fillérért. Színház. Kedden, november 23-án „Az erdészleány“ került színre az idényben először. Az est sikerének nagyrészét a H. Bállá Mariska javára lehet Írni, akinek Krisztina a legjobb szerepei közé tartozik. Szerdán Lehár Ferencznek a „Vig özvegy“ szerencséskezii komponistájának nálunk még nem ismert operettjét a „Három feleség“- ét játszották. Bizony ez az operett továbbra is az ismeretlenség homályában maradhatott volna a szatmáriak előtt. A szövege teljesen értéktelen s a zenéjében is oly kevés a fülbemászó zeneszám, hogy előadás után önkény- telenül eszembe jutott a jó breg Lauka Guszti, akinek egynémelyik novelláját a szerkesztő diákokkal volt kénytelen befejeztetni, mert az öreg nem küldte el a kézirat folytatását. A „Három feleség“ zenéjében nem lehet a világhírű Lehárra ráismerni s egynémelyik zeneszám után arra gondoltam, vájjon nem rejtőzik-e mögötte a Lauka Guszti diákja. A szereplők igyekezettel játszottak, különösen H. Bállá Mariska, Dénes Ella, Lugosy Irén és Ínke. A szép énekét Burányinak is megdicsérem, de már a játéka nagyon is te- noristás volt. Csütörtökön ismét bemutató előadás volt. A „Hanka czimü orosz életkép került szinre. A szerzője olyan éleslátással tárgyalja a témáját és oly elmésséggel és határozott vonásokkal rajzolja meg alakjait, aminőre nőirónál kevés példát találunk. A darab alakjai a biztos ecsetkezeléssel festett, jellegzetes tanulPártoljuk a hazai ipart I KEPES SÁNDOR A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Pyramiso- kat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. Első Magyar Aidesit Sirköiyárában SZINÉRYÁRALJÁN modern berendezésű gépterem a csiszolás részére. a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FÍÓlüÍÍZl(jt. SzatlMáiF, Attila - 11. 4.
