Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-11-24 / 48. szám
„HETI SZEMLE Szatmár, 1909. november 24. MIMIC. egyébb, mint olyan társadalmi tevékenység, melynek czélja a társadalom elhagyatott, gyenge, támaszra szoruló és egyúttal erkölcsi veszedelemben levő, tudniillik a züllés vagy a bűncselekmények után járó tagjának oltalomba vétele. Ennek a munkának a főismérvei : atyai, pártfogó, gondoskodás, könyörületes, felebaráti oltalom, önzetlen, jótékony szeretet, egyúttal a pártfogásba vétett- nek állandó, becsületes munkára szorítása. Ezt nevezzük általában patronage vagy pártfogó tevékenységnek, melynek azonban kiváló fontosságú része a fiatalkorú bűntettesekre vonatkozó törvénnyel kapcsolatos gyermekvédelem. A pártfogó tevékenységnek első feladata tehát ehez képest fogházból, börtönből vagy fegyházakból kiszabadult bűntetteseknek munkára alkalmat biztosítani, hogy ekként existenciális feltételeinek megteremtésével nyomorba és evvel együtt újabb bűnbe jutni ne engedjük. A pártfogó tevékenység fontosabb részének a gyermekvédelemnek nevezetesebb feladatai a következők: A bűnvádi eljárás alá nem vonható 12 éven aluli gyermeknek, ha eddigi környezetében phyzikai vagy erkölcsi züllésnek van kitéve a pártfogó uj környezetet eszközöl, esetleg őt gyermekmenhelyben helyezteti el. Azután a pártfogó a biró segítségére siet. Mert ahoz, hogy megítélendő legyen : váljon valamelyik fiatalkorú bűntettessel szemben a dorgálás, a próbára bocsátás vagy a javító nevelés fog-e czólra szolgálni, esetleg ellene fogház, vagy államfogházbüntetést kelbe kiszabni, ismernie kell a bírónak a fiatalabb egyéniségét, jellemét, családi viszonyait, erkölcsi körülményeit. Mindezeknek a felkutatása és a bíróval való megismertetése, továbbá a fiatalkorúnak a próbára bocsájtás ideje alatt tanúsított magaviseleté tekintetében való figyelemmel kisérése, erkölcsi támogatása, ugyanezeknek a kísérletileg kihelyezettekkel szemben való gyakorlása : fogják a pártfogó feladatát képezni. Majd arról is gondoskodni szükséges, hogy a javító nevelés, vagy a fogház, illetve az államfogház kitöltése után szabaduló fiatalkorúak kellő munkát kapjanak s ekként megélhetésük, valamint erkölcsi gyarapodásuk eredménye biztosítható legyen. Mindéhez természetesen a társadalom minden rétegének munkássága szükséges. Közre kell működniük, akik jóindulattal fogadják szolgálatukba a megtévedt, de jó útra tért munkás kezet. A mentés munkáját hivatásszerűen fogják gyakorolni a tanítók, lelkészek, akikre különösen kint a falvakban lesz nagy szükség, Községi jegyzők, általában közigazgatási tisztviselők szintén hivatottak, hogy buzgó munkásai legyenek a reformakeziónak s abban az ügyvédek és jogászelem az előbbieknél nem kissebb részt fognak venni. A női jószívűség, a nők érzelmekkel telitett lelkivilága bizonyosan különös előszeretettel fog segítségére sietni az erkölcsileg szegénynek. Az eme czélokra szolgáló egyesületnek megalakulását a belügyi s igazságügyikormányzat melegen óhajtjas reméljük, hogy városunk ¥ társadalma a hivó szóra örömmel fogegyesülnia magasztos munkában, mely fajszeretettől át hatva a magyar nép következő generácziójának jövőjét alapozza meg. Hisszük, hogy a királyi iig3’ész ur szavai nem maradnak hatás nélkül és Szatmárvár- megye közönsége is kiveszi illő részét az emberbaráti akczióból. Színház. Kedden volt a bemutatója Fali Leó nagyhírű operettjének. „Az elvált asszony“- nak. Ha őszinte akarok lenni, némi csalódásról kell beszámolnom. Legalább ami az én véleményemet illeti. Annyit és olyan dicshimnusz-félét hallottam és olvastam már a darabról, hogy a valóság csak kiábrándított. Igaz, hogy ebben nem éppen Fali Leó a bűnös, inkább a szövegírója. A Fali muzsikája itt is édes, ötletes; szinte olyan, mint a „A dollárkirálynő“-é, (mert nekem „A dollárkirálynő“ máig jobban tetszik.) — A mese azonban, az elvált, de újra összekerülő házaspár, nem uj és nincs is nagy elmésséggel színre hozva. Az előadás jó volt, Bállá Mariskát ismerjük már; Dénes Ella igen jó hangú s — ami koloraturánál nálunk szokatlan — igen kellemes megjelenésű művésznő. hike Rezső, mint baritonista, Burányi mint tenorista felkeltik várakozásunkat. Her- czeg, Somogyi, Sípos érdemelnek még említést. Mindössze kissé több diszkrécziót kívánnánk művésznőinktől, a II. felvonásban. Szerdán „Az elvált asszonyát ismételték meg. Csütörtökön „A kis pajtás“ került bemutatóra, Bernstein Henrinek és Weber Leon- nak a társ-szerzeménye. Elmondhatjuk, hogy e darab az első és egyetlen franczia vígjáték, amely nem is pikáns. De nem is nagyon vidám, sőt inkább unalmas. Meséje a jó barátról és barátnőről szól, akik csak a menyasszony esküvőjén jutnak határozott tudatára annak, hogy egymást szeretik. Hála a vígjáték múzsájának, a IV. felvonás végére minden jóra fordul. A szereplők közül Aitner Ilkát, Czakó Miczit, Gömöri Vilmát, Szilágyit, Herczeget és Sípost említjük meg. Pénteken a „Bob herczeg“-et adták zónában, az operett-személyzet megfelelő közreműködésével. Különösen kiemeljük Lugossit, aki igen kedves megjelenésű kis primadonna. Szombaton „A suhancz“-ban gyönyörködött szép számú közönség. A darab már elég ismerős ahoz, hogy ne kelljen Írnunk róla. Az előadásról viszont csak jót Írhatunk. Megerősödött abbeli meggyőződésünk, hogy operett-gárdánkkal, (amely meghal, de meg nem adja magát) meg lehetünk elégedve. Vasárnap ismét „ Az elvált asszony “ ment. Hétfőn „A vasgyárost“ játszották. Mar- kovits Margit, Gömöri Vilma, Czakó Miczi és Szilágyi érdemelnek a szereplők közül említést. Erzsébet gyászünnepély. A róm. kath. elemi fiúiskola gyászünnepélyt tartott feledhetetlen Erzsébet királynénk emlékére. A gyászünnepélyt megelőzőleg gyászisteni tisztelet volt a székesegyházban 8 órakor. A műsort a Hymnusz nyitotta meg, melynek elhangzása után, Halmos Fereucz III. o. t, elszavalta „Erzsébet királyné emlékére“ czimü költeményt. Majd Mondik Endre h. igazgató tartott „Emlékheszédet“, megható szavakkal ecsetelve azt a nagy csapást, mely szeretett királynénk halálával érte a magyarokat. E lelkes beszéd után „Gyászdalt“ énekelt az ifjú gyermeksereg. Ezekután Váry Gyula IV. oszt. tanuló szavalta el nagy hatással „Erzsébet napjára“ czimü költeményt. Végre Schrepler Sándor VI. oszt. tanuló „Erzsébet királyné halálára“ czimü költeményt szavalta el. Az ünnepély a Szózattal ért véget. Hehelein prelatus kanonok, isk. széki elnök, ki jelen volt az ünnepélyen, teljes megelégedésének adott kifejezést. Főpásztorunk itthon. A püspök ur 0 Méltósága Rómából megérkezése után pár napot Budapesten töltött, hol résztvett a püspöki konferenczián, megjelent e hó 18-án gróf Zichy Nándornak, a katholikizmus ősz vezérének 80-dik születésnapja alkalmából a katholikus egyesületek által rendezett ünnepélyén. Pénteken este visszaérkezett székhelyére. Ő Méltósága útközben hű- lést kapott, miért pár napig kénytelen szobában maradni, ma már jobban érzi magát, szent misét is végzett a püspöki kápolnában. Uj alapitó tag. Dr. Falussy Árpád főispán a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület alapitó tagjai sorába 200 korona összeggel belépett. A temetés. Pénteken délután helyezték örök nyugalomra a helybeli sirkertben Báthory Zsigmond határszéli rendőrkapitányt, a petrozsényi kirendeltség vezetőjét. A kirendeltség részéről Huszár Aladár segédfogalmazó, a jelenlegi helyettes vezető, továbbá Perián György határszéli rendőrbiztos és Gábor György őrmester jelentek meg a temetésen s koszorút helyeztek a ravatalra. A belügyminiszter táviratilag bízta meg Tankóczy Gyula főkapitányt, hogy a határrendőrség tisztikara nevében szintén koszorút tegyen a ravatalra. Részt- vettek a temetésen városunkból számosán, a család jóemberei és barátai. A vidékről többen táviratilag vagy levélben fejezték ki részvétüket. Cájlik Alajos miniszteri tanácsos, a határrendőrség főnöke meleghangú levelet intézett az özvegyhez, melyben többek között ezeket mondja: „Az elhunytban testületünknek egy kiváló, munkás, derék tagját vesztettük el, s elhunyta minket is fájdalommal tölt el, s legbensőbb szívvel osztozunk Nagyságod veszteségében.“ A szertartást dr. Fech- tel János szentszéki tanácsos, kir. kath. főgimn. tanár végezte, ki a temetőben megható beszédet mondott. Esküdtbirósági elnökök. A debreczeni Ítélőtábla elnöke a szatmárnémeti-i törvényszéknél működő esküdtbiróság elnökévé az 1910. év tartamára dr. Papolczy Gyula ÍtélőMŰBUTOR - ASZTALOS HEA'niÁH, Jósika-utca 7. szám. , Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyermek-szoba berendezéseket mahagóni vagy biirmely , különleges faanyagból.
