Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-11-24 / 48. szám

„HETI SZEMLE Szatmár, 1909. november 24. MIMIC. egyébb, mint olyan társadalmi tevékenység, melynek czélja a társadalom elhagyatott, gyenge, támaszra szoruló és egyúttal erkölcsi veszedelemben levő, tudniillik a züllés vagy a bűncselekmények után járó tagjának ol­talomba vétele. Ennek a munkának a főis­mérvei : atyai, pártfogó, gondoskodás, kö­nyörületes, felebaráti oltalom, önzetlen, jóté­kony szeretet, egyúttal a pártfogásba vétett- nek állandó, becsületes munkára szorítása. Ezt nevezzük általában patronage vagy párt­fogó tevékenységnek, melynek azonban ki­váló fontosságú része a fiatalkorú bűntette­sekre vonatkozó törvénnyel kapcsolatos gyer­mekvédelem. A pártfogó tevékenységnek első fel­adata tehát ehez képest fogházból, börtönből vagy fegyházakból kiszabadult bűntettesek­nek munkára alkalmat biztosítani, hogy ek­ként existenciális feltételeinek megteremtésé­vel nyomorba és evvel együtt újabb bűnbe jutni ne engedjük. A pártfogó tevékenység fontosabb részének a gyermekvédelemnek nevezetesebb feladatai a következők: A bűnvádi eljárás alá nem vonható 12 éven aluli gyermeknek, ha eddigi környeze­tében phyzikai vagy erkölcsi züllésnek van kitéve a pártfogó uj környezetet eszközöl, esetleg őt gyermekmenhelyben helyezteti el. Azután a pártfogó a biró segítségére siet. Mert ahoz, hogy megítélendő legyen : váljon valamelyik fiatalkorú bűntettessel szemben a dorgálás, a próbára bocsátás vagy a javító nevelés fog-e czólra szolgálni, esetleg ellene fogház, vagy államfogházbüntetést kelbe kiszabni, ismernie kell a bírónak a fiatalabb egyéniségét, jellemét, családi viszonyait, er­kölcsi körülményeit. Mindezeknek a felkuta­tása és a bíróval való megismertetése, to­vábbá a fiatalkorúnak a próbára bocsájtás ideje alatt tanúsított magaviseleté tekinteté­ben való figyelemmel kisérése, erkölcsi tá­mogatása, ugyanezeknek a kísérletileg ki­helyezettekkel szemben való gyakorlása : fog­ják a pártfogó feladatát képezni. Majd arról is gondoskodni szükséges, hogy a javító ne­velés, vagy a fogház, illetve az államfogház kitöltése után szabaduló fiatalkorúak kellő munkát kapjanak s ekként megélhetésük, valamint erkölcsi gyarapodásuk eredménye biztosítható legyen. Mindéhez természetesen a társadalom minden rétegének munkássága szükséges. Közre kell működniük, akik jóindulattal fogad­ják szolgálatukba a megtévedt, de jó útra tért munkás kezet. A mentés munkáját hivatás­szerűen fogják gyakorolni a tanítók, lelkészek, akikre különösen kint a falvakban lesz nagy szükség, Községi jegyzők, általában közigaz­gatási tisztviselők szintén hivatottak, hogy buzgó munkásai legyenek a reformakeziónak s abban az ügyvédek és jogászelem az előb­bieknél nem kissebb részt fognak venni. A női jószívűség, a nők érzelmekkel telitett lel­kivilága bizonyosan különös előszeretettel fog segítségére sietni az erkölcsileg szegénynek. Az eme czélokra szolgáló egyesületnek megalakulását a belügyi s igazságügyikormány­zat melegen óhajtjas reméljük, hogy városunk ¥ társadalma a hivó szóra örömmel fogegyesülnia magasztos munkában, mely fajszeretettől át hatva a magyar nép következő generácziójának jövőjét alapozza meg. Hisszük, hogy a királyi iig3’ész ur szavai nem maradnak hatás nélkül és Szatmárvár- megye közönsége is kiveszi illő részét az emberbaráti akczióból. Színház. Kedden volt a bemutatója Fali Leó nagyhírű operettjének. „Az elvált asszony“- nak. Ha őszinte akarok lenni, némi csaló­dásról kell beszámolnom. Legalább ami az én véleményemet illeti. Annyit és olyan dicshimnusz-félét hallottam és olvastam már a darabról, hogy a valóság csak kiábrándí­tott. Igaz, hogy ebben nem éppen Fali Leó a bűnös, inkább a szövegírója. A Fali mu­zsikája itt is édes, ötletes; szinte olyan, mint a „A dollárkirálynő“-é, (mert nekem „A dollárkirálynő“ máig jobban tetszik.) — A mese azonban, az elvált, de újra össze­kerülő házaspár, nem uj és nincs is nagy elmésséggel színre hozva. Az előadás jó volt, Bállá Mariskát ismerjük már; Dénes Ella igen jó hangú s — ami koloraturánál nálunk szokatlan — igen kellemes megjelenésű mű­vésznő. hike Rezső, mint baritonista, Burányi mint tenorista felkeltik várakozásunkat. Her- czeg, Somogyi, Sípos érdemelnek még emlí­tést. Mindössze kissé több diszkrécziót kí­vánnánk művésznőinktől, a II. felvonásban. Szerdán „Az elvált asszonyát ismétel­ték meg. Csütörtökön „A kis pajtás“ került be­mutatóra, Bernstein Henrinek és Weber Leon- nak a társ-szerzeménye. Elmondhatjuk, hogy e darab az első és egyetlen franczia vígjáték, amely nem is pikáns. De nem is nagyon vi­dám, sőt inkább unalmas. Meséje a jó ba­rátról és barátnőről szól, akik csak a meny­asszony esküvőjén jutnak határozott tuda­tára annak, hogy egymást szeretik. Hála a vígjáték múzsájának, a IV. felvonás vé­gére minden jóra fordul. A szereplők közül Aitner Ilkát, Czakó Miczit, Gömöri Vilmát, Szilágyit, Herczeget és Sípost említjük meg. Pénteken a „Bob herczeg“-et adták zó­nában, az operett-személyzet megfelelő köz­reműködésével. Különösen kiemeljük Lugossit, aki igen kedves megjelenésű kis primadonna. Szombaton „A suhancz“-ban gyönyör­ködött szép számú közönség. A darab már elég ismerős ahoz, hogy ne kelljen Írnunk róla. Az előadásról viszont csak jót Írhatunk. Megerősödött abbeli meggyőződésünk, hogy operett-gárdánkkal, (amely meghal, de meg nem adja magát) meg lehetünk elégedve. Vasárnap ismét „ Az elvált asszony “ ment. Hétfőn „A vasgyárost“ játszották. Mar- kovits Margit, Gömöri Vilma, Czakó Miczi és Szilágyi érdemelnek a szereplők közül említést. Erzsébet gyászünnepély. A róm. kath. elemi fiúiskola gyászünnepélyt tartott feledhetetlen Erzsébet királynénk emlékére. A gyászünnepélyt megelőzőleg gyászisteni tisztelet volt a székesegyházban 8 órakor. A műsort a Hymnusz nyitotta meg, melynek elhangzása után, Halmos Fereucz III. o. t, elszavalta „Erzsébet királyné emlékére“ czimü költeményt. Majd Mondik Endre h. igazgató tartott „Emlékheszédet“, megható szavakkal ecsetelve azt a nagy csapást, mely szeretett királynénk halálával érte a magyarokat. E lelkes beszéd után „Gyász­dalt“ énekelt az ifjú gyermeksereg. Ezekután Váry Gyula IV. oszt. tanuló szavalta el nagy hatással „Erzsébet napjára“ czimü költe­ményt. Végre Schrepler Sándor VI. oszt. ta­nuló „Erzsébet királyné halálára“ czimü költeményt szavalta el. Az ünnepély a Szó­zattal ért véget. Hehelein prelatus kanonok, isk. széki elnök, ki jelen volt az ünnepélyen, teljes megelégedésének adott kifejezést. Főpásztorunk itthon. A püspök ur 0 Méltósága Rómából megérkezése után pár napot Budapesten töltött, hol résztvett a püspöki konferenczián, megjelent e hó 18-án gróf Zichy Nándornak, a katholikizmus ősz vezérének 80-dik születésnapja alkalmából a katholikus egyesületek által rende­zett ünnepélyén. Pénteken este visszaérke­zett székhelyére. Ő Méltósága útközben hű- lést kapott, miért pár napig kénytelen szo­bában maradni, ma már jobban érzi magát, szent misét is végzett a püspöki kápolnában. Uj alapitó tag. Dr. Falussy Árpád fő­ispán a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület alapitó tagjai sorába 200 korona összeggel belépett. A temetés. Pénteken délután helyezték örök nyugalomra a helybeli sirkertben Bát­hory Zsigmond határszéli rendőrkapitányt, a petrozsényi kirendeltség vezetőjét. A kirendelt­ség részéről Huszár Aladár segédfogalmazó, a jelenlegi helyettes vezető, továbbá Perián György határszéli rendőrbiztos és Gábor György őrmester jelentek meg a temetésen s koszorút helyeztek a ravatalra. A belügyminiszter tá­viratilag bízta meg Tankóczy Gyula főkapi­tányt, hogy a határrendőrség tisztikara nevé­ben szintén koszorút tegyen a ravatalra. Részt- vettek a temetésen városunkból számosán, a család jóemberei és barátai. A vidékről töb­ben táviratilag vagy levélben fejezték ki rész­vétüket. Cájlik Alajos miniszteri tanácsos, a határrendőrség főnöke meleghangú levelet in­tézett az özvegyhez, melyben többek között ezeket mondja: „Az elhunytban testületünk­nek egy kiváló, munkás, derék tagját vesz­tettük el, s elhunyta minket is fájdalommal tölt el, s legbensőbb szívvel osztozunk Nagy­ságod veszteségében.“ A szertartást dr. Fech- tel János szentszéki tanácsos, kir. kath. főgimn. tanár végezte, ki a temetőben megható be­szédet mondott. Esküdtbirósági elnökök. A debreczeni Ítélőtábla elnöke a szatmárnémeti-i törvény­széknél működő esküdtbiróság elnökévé az 1910. év tartamára dr. Papolczy Gyula Ítélő­MŰBUTOR - ASZTALOS HEA'niÁH, Jósika-utca 7. szám. , Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb ki­vitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyer­mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy biirmely , különleges faanyagból.

Next

/
Thumbnails
Contents