Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-11-17 / 47. szám
Szatmár, 1909. novomber 17. „HETI SZEMLE 5. Marinkával, dr. Marinkovszky Pál és neje szül. Báró Barkóczy Gizella leányával, — Hladonik István munkács-egyházmegyei pályavégzett papnövendék e hó 11-én vezette oltárhoz Misz- tiszén néhai Qorzó Lajos borzsovai kerületi esperes leányát Nesztikét. — Szűk Atalát, Szűk Lajos beregszászi kir. törvényszéki biró leányát eljegyezte Szepesy Arthur m. kir. er- dősegédmérnök, tartalékos honvédhadnagy. — Dienes Dezső mátészalkai szolgabiró a napokban tartotta eljegyzését Rcök Gyula ny. kir. járásbiró, a „Központi Takarékpénztár Részvénytársaság“ elnöke leányával, Margittal Nagykárolyban. — Mangu Jenő alsóvereczkei állami elemi iskolai igazgató a napokban tartotta esküvőjét néb. Kisded János volt gencsi jegyző leányával, Erzsikével. — Szabó József nagykárolyi pénzügyi számellenőr tegnap esküdött örök hűséget Felsővisón Bárány Tivadar kereskedő leányának, Piroskának. Jegyzői kinevezés. Az igazságügy miniszter dr. Ambrózy Sándor helybeli kir. törvényszéki joggyakornokot ugyanezen törvényszékhez jegyzőnek nevezte ki. Áthelyezett orvos. A magyar kir. államvasutak igazgatósága dr. Egry Károly szatmári vasúti orvost Királyházára helyezte át. Tanitóválasztás. Jenkén a napokban •választottak r. kath. iskolai tanítót.' A választás Lányi Samura esett. Telekkönyi vizsgálat. Sághy László helybeli kir. törvényszéki dijnok, Sághy Endre telek könyvvezető fia, a napokban a telekkönyvvezetői vizsgát sikerrel tette le a debreezeni kir. ítélőtáblán. Pénzbeszedői kinevezés. Dr. Vajay Károly polgármester a városi villamos müveknél ujonan szervezett egyik pénzbeszedő állásra Kiss Árpád mozgófényképtulajdonost nevezte ki. Tanügyi kinevezés. A vallás és közoktatási miniszter Ccele Miklős remetevasgyári róni. kath. tanítót a gyertyánfai állami iskolához rendes tanítónak nevezte ki. Jegyzőválasztás. A borsaválaszuti körjegyzőségre 16 pályázó közül Erdős Jenő és Cservenka János egyenlő szavazatot kapott. Sorshúzás utján Cservenka János lett a jegyző. Úgy halljuk, hogy a választást megfellebezik, Gyászhirek. Szmerekovszky Andrásné, szül. Újhelyi Alojzia, néh. Szmerekovszky András g. kath. lelkész és 1848—49-iki honvédhuszár főhadnagy felesége, f. hó 9-én este, életének hetvennyolczadik évében Ungváron meghalt. A megboldogultat 11-én temették el. Kiterjedt rokonság gyászolja. — Özv. Ka- maráth Lajosné, szül. Tegze Ilona úrnő életének 50-ik, özvegységének 11-ik évében e hó 12-én Szinérváralján rövid szenvedés után elhalt. — Szmetányi László máv. gépgyári tisztviselő november hó 12-én életének 38-ik évében elhunyt. Temetése folyó 14-én d. n. 3 őrakor. volt. Gyászolják: Dr. Barkász Sán- dorné szül. Szmetányi Anna, özv. Örményi Lászlóné szül. Szmetányi Katinka, Tombory Virgilné szül. Szmetányi Berta, testvérei. Örményi Béla, Tombory Béla, unokaöes- esei, Dr. Barna Jánosné szül. Tombory Aranka, unokahuga. Tombory Virgil, Dr. Barkász Sándor, Dr. Barna János sógorai. — Kincsei János nagykárolyi hírneves asztalosmester, az ipartestület volt elnöke meghalt. Az elhunyt nemcsak Nagykárolyban, de országszerte jó nevet vívott ki magának. Több alkalommal szerepelt külföldi kiállításokon, ahol elismerést szerzett Ízléses munkájával nemcsak magának, de a magyar iparnak is. Külföldi szereplésének köszönhette azt is, hogy gróf Károlyi Párisban egy a kiállításon feltűnően csinos asztalt megvásárolt. Mire azonban a bútordarab Nagykárolyba érkezett, egyik kulcsa elveszett és nem tudták kinyitni. Végig próbálták az összes károlyi asztalosok a különös fiók kinyitását, de siker nélkül. Végre a gróf Kinczelt hivatta, a ki rápillantott az asztalra és eltávozott. Majd visszatérve, a magával hozott kulcscsal pár pillanat alatt feltárta a relytélyes fiókot. A meglepetés cask akkor lett teljes, amikor a fiók belsejében Kinézel czégjegyzését is megtalálták. Ettől kezdve Kinczel nagy becsülésnek örvendett a Károlyi család előtt. A kiállításra az asztalt ugyanis ő küldötte. Temetése — melyen sógora Fetser Antal czimzetes püspök, nagyváradi kanonok is részt vett, — szerdán délután nagy részvét mellett ment végbe; úgy ezen mint az ugyanaz nap reggel tartott requiemen az Ipartestület elöljárósága testületileg vett részt s a temetésen Márián Ferencz ipartestületi alelnök szép beszédben méltatta az elhunyt érdemeit és vett búcsút elnöktársától, a dalárda rendkívül érzelemteljesen énekelte a gyászénekeket s a koszorúkkal elhalmozott koporsót nagy gyászkiséret követte ki a temetőbe, ahol a családi sírboltba tették az elhunytat örök nyugalomra. Az istentisztelet a Jézustársasági atyák uj templomában a köv. sorrendben tartatik meg: Minden vasár és ünnepnap reggel 6 órakor szent mise, továbbá 727-kor, 7 órakor énekes szent mise szentsegkitétellel, 8 órakor szent mise, délután 4 órakor szent beszéd és áldás. Hétköznap reggel 6 órakor szent mise, V27-kor szintén, a hó első péntekjén áldással, 7 órakor.ismét szent mise. A nagyközönség tájékoztatása végett közöljük e sorrendet. A csanálosi kath. népszövetség és olvasókör vasárnap szép ünnepséget rendezett gróf Zichy Nándor üdvözlésére. A pápai hymnusz után Rónai István plébános és Szepacher Ferencz tanitó ismertették gróf Zichynek életét s a kath. Magyarország felépítésében tanúsított apostoli működésének eredményeit. Az ünnepség, melyen elhatározták, hogy a katholikusok ősz vezérét születésének 80 ik évfordulóján táviratilag üdvözölni fogják a himnusz eléneklése után gróf Zichynek lelkes életetésével ért véget. Diszgyülés. A kir. kath. tanitóképző- intézet „Vörösmarty-Önképzőkör“-e november 19-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést rendez Árpádházi szent Erzsébet és Istenben boldogult Erzsébet királynénk emlékére. Műsor a következő: 1) „Mily csendes a sir nyugalma,“ gyászdal, énekli az ifjúsági énekkar. 2) „A kapuczinusok templomában.“ Ábrányi Emiltől, szavalja Éhlauf Pál III. é. 3) „Ünnepi beszéd.“ 4) „Libera me,“ Liszt Ferencztől, orgonán játsza Lányi Károly IV. é., zongorán kisérik Falussy József és Kiss Antal IV. é. 5) „Az Erzsébet név kultusza.“ előadja hét II. é. 6) „Glóriás asszonyunk“ énekli az ifjúsági kar. Uj gyár. Örömmel tapasztaljuk, hogy városunkban a gyáripar erősen kezd már tért foglalni. Ez örvendetes tapasztalatra a legújabban megindult fésügyár adott okot. E hó 13-án d. u. 4 órakor történt a Szamos bal partján fekvő „Magyar Szaru és Csontárugyár“ felavatása, üzembe helyezése. Ez alkalommal városunk számos előkelősége kereste föl a gyárat, hogy annak működésében mindjárt kezdetben gyönyörködhessék. Gyönyörködhettek is benne, mert egyike a legszebb gyáraknak, nem pazar, de praktikus berendezéssel. Szép példája a technika vívmányainak és erősen fejlődő iparunknak. Nem csoda, hát hogy oly nagy volt városunkban a gyár iránt az érdeklődés. A gyár első nyilvános megindulásánál jelen voltak: Dr. Vajay Károly polgármester, Antal Sándor tiszti főügyész, Antal Alajos, Bikfalvy József, dr. Benedek József, Werner Oszkár, Uray Jenő, Székely Endre, Unger Ullmann Sándor, Szeőke Sándor, ifj. Freund Sámuel, Fuchs Bertalan urak stb. Az érdeklődő urak Bükfalvy Ernő gyárigazgató kalauzolása mellett a gyárat a legapróbb részletekig megtekintették. Különös figyelemmel kisérték a fésű készítésének módját, mint amelyre aztán büszkén mondhatjuk- hogy magyar ggártmány. Este 8 órakor a gyárigazgató fényes bankettet adott a Pannóniában. A vacsora alatt elhangzott számos toastok sorát városunk polgármestere nyitotta meg. Szatmár városának ezen első. úttörő vállalatához nagy reményeket fűz és ez ünnepélyes alkalommal, melyet a gyár keresztelőjének lehet mondani, őszinte szivből kívánja, hogy a hozzáfűzött remények a várakozáson felül beteljesedjenek. Utána Bükfalvy Ernő pohárköszöntőjében elmondja, hogy e gyár keletkezését egyesek áldozatkészségének, mondhatni, naivitásának köszönheti. Ő, mint e gyár igazgatója, Ígéri, hogy azon lesz, hogy a magyar iparnak tisztességet és nevet szerezzen. Bükfalvy József poharat emel dr. Kelemen Samu orszgy. képviselőre, köszönetét mondva azon fáradozásáért, melyekkel szives volt a gyár felállítását elősegíteni. A polgármesterre Antal Alajos ürité poharát, kérve jóakaró pártfogását a jövőre. Végre pohárköszöntőt mondtak még dr. Benedek József és Fuchs Bertalan urak. Reméljük és kívánjuk, hogy eljön az idő, mikor e gyár e fényes keresztelő után megülheti fenállásának 50—100 évfordulóját, mint olyan, mely fényes bizonyítékot adott arrra, hogyan lehet hazánk nyers terményeit ésszerű gazdálkodással és a technika csodálatos gépeivel, aránylag csekély emberi fáradsággal hatványozott értékűvé tenni. Adja Isten, hogy úgy legyen! Dohánybeváltási szakértők. A pénzügyminiszter intézkedése következtében módosult dohánybeváltási gazdasági szakértői intézmény tagjaiul a Gazdasági egyesületek országos szövetsége az illetékes vármegyei egyesületek jelölése alapján az 1909—1910-iki dohánybeváltási időszakra a következőket nevezte ki és terjesztette fel megerősítés végett a pénzügyminiszterhez. A nagykárolyi dohányMÜBUTOR - ASZTALOS SZATMÁR, «Jósika-utca T. szám. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyermek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.
