Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-11-17 / 47. szám
Szatmár, 1909. november 17. HETI SZEMLE“ 3 hivatkozom vármegyénk talán legnagyobb néppárti szervezetének, a csanálosi néppártnak egyik nyilatkozatára, melynek utolsó pontja, ha jól emlékszem emigyen szól: Fönntartjuk azonban magunknak azt a jogot, .hogy ha 48-as alapon egy kifejezetten kat- holikus párt alakulna, abba bármikor átléphessünk. — (Nem tudom szóról-szóra igy van e az illető pont, de tartalma mindenesetre ez.) Nemde mélyen tisztelt olvasóim, hogy ebből a pontból is óhajtás, vágyódás olvas ható ki egy 48-as katholikus párt után ?! Mily szép jövő nyílnék meg a keresztény szociális párt előtt, ha kimondaná, hogy 48-as alapra áll és ahhoz szilárdul ragaszkodik! Ily módon csakugyan nagy arányban megszaporithatnák „a keresztény néppolitika bajnokainak számát.“ Mig ha 67-es alapon maradnak, mint a t. czikkiró ur ajánlja, úgy alig-alig van létjogosultsága az nj pártnak. Hisz programmja nem uj, hanem a néppárt szocziális programújának, tehát a néppárti programúi egyrészének átvétele. Ez alkalommal nem mulaszthatom el rámutatni Ka as Ivor eszméire, gondolkodására, példájára. O is (lutheránus vall. létére) szívvel lélekkel néppárti is volt mindaddig, mig benne a néppárti és függetlenségi politikus, a néppárt elvei iránt való szeretet és a függetlenségért való forró rajongás össze nem ütközött. Ezután megszűnt néppárti lenni. Ezt az ellentétet kellene áthidalnia a keresztény szocziális pártnak, úgy hitem és meggyőződésem szerint csakhamar oly erős tényezőjévé válnék az országházának is, amellyel mindenkinek számolnia kellene. Oaál Lajos. um Ötvenéves jubileum. A Szatmári Gazdasági Egyesület ötvenéves jubileumi ünnepélyének előkészítő munkálatai erősen folynak. A kiküldött bizottság folyó hó 8-án Szatmáron újból ülést tartott Faiussy Árpád főispán elnöklete alatt, ki a kiállítás sikere érdekében időt, |fáradságot nem kímélő agilitást fejt ki, s a jubiláns ünnepély eszméjének megpenditésére a vezetést azonnal kezébe vette s bő ismereteit és minden befolyását oly lelkesedéssel viszi be a nagyfon- tosságu mozgalomba, hogy a tervbe vett kiállítás sokkal nagyobb szabásúnak ígérkezik a szokásos lokális jellegeiknél. A bizottság fenti ülésén véglegesen megállapította az ünnepély terminusát 1911. őszére, a mely évben szeptember 10-én lesz ötven éve, hogy az egyesület alapszabályainak jóváhagyása után első ülését tartotta. A terminus szerencsésen van megállapítva, mivel az előkészületi munkálatok, a költségvetés és tervezet elkészítése, a szükséges fedezet előteremtése hosszabb időt igényelnek, de szükség volt erre a kiállítók érdekében is, hogy kellőleg előkészülten léphessenek a nagy közönség elé. Az ülésen Faiussy Árpád dr. főispán egész kész programra tervezetet terjesztett elő, mely a gazdaság összes ágait felöleli, természetesen, hogy ez még a végleges tervezet, és költségvetés összeállításáig, — mely iránt az ülés szintén intézkedett — változást is szenvedhet. Az egyesület történetének megírása iránt az intézkedés szintén megtétetett. Az ünnepély díszközgyűléssel veszi kezdetét. A kiállításnak tervezett programmja a következő: I. Mezőgazdasági ^szemes és szálas termények kiállítása: II. Élő állatok és termékek kiállítása: a) lókiállitás, b) szarvasmarha kiállítás, c) sertéskiállitás, d) juhkiállitás, e) baromfikiállitás, f) méhészeti kiállítás, g) tejgazdasági termékek kiállítása. h) gyapj ukiállitás. III. Szőlészeti és borászati kiállítás. IV. Kertészeti és gyiirnülesészeti kiállítás. a) faiskolai termékek, b) friss gyümölcs. a) konyha kertészet, d) diszkertószet, e) feldolgozott gyümölcs és kertészet, f) gyümölcs szesz félék kiállítása. V. % Erdészeti kiállítás. VI. Mezőgazdasági gyáripar termekek kiállítása. VII. Gazdasági házi-ipar kiállítás, VIII. Mezőgazdasági ipari termékek kiállítása. IX. Országos jellegű mezőgazdasági gépkiállítás, ennek keretében eke és gépverseny. A programmból láthatjuk, hogy az oly tág körben mozog, s a gazdasági élet legcsekélyebb megnyilatkozásaira is kiterjed úgy annyira, hogy ez után ítélve Szatmár- vármegyében eddigelé hasonló nagyszabású kiállítás még nem volt. Az előkészítő bizottság — nagyon helyesen — már most- a legszélesebb körű akciót indítja meg, s járási albizottságokat szervez, melyeknek szervezésére az ülés a járási főszolgabírókat kérte fel. Szerencsés gondolat, hogy a kiállítás helyéül a bizottság a Kossuth kert és az ezzel kapcsolatos terület átengedése iránt tesz lépéseket, a mely parkban a kiállítást látogatók árnyas helyen sétálva gyönyörködhetnek gazdáink produktumaiban. Mindenesetre örömmel konstatálhatjuk, hogy az egyesület vármegyénk gazdaközönségének alkalmat nyújt termékeinek bemutatására de másrészt miután a kiállítások ma már nem pusztán.látványosság számban mennek ; s nem csak erkölcsi hasznuk elvi- tázhatlan, de úgy a kiállítóra, mint a látogatók következményeiben jelentékeny anyagi haszonnal járnak, mert azok a termelő és fogyasztó találkozó helyei : a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a midőn egy ily na- gyobbszabásu kiállítást rendez, nemcsak a gazdák, de általában az egész közönség részéről a legmesszebb menő anyagi és erkölcsi támogatásra már most a rendezésnél is, joggal igényt tarthat. Kutyáknak igen, zsidóknak tilos a bemenet. E czim alatt kaptuk a jelen czikket Mezőfényről, melyre vonatkozólag minden félreértés kikerülése végett, s nehogy azzal vádoljanak meg, hogy a „Heti Szemle“ anti- semita politikát üz, sietünk kijelenteni, hogy a benne foglaltak a beküldőnek kizárólagos véleményét képezik, melylyel lehet, hogy a szerkesztőség tagjai nem is értenek egyet. Szól pedig a c-zikk következőleg : A mezőfényi elöljáróság állal kiadott árverési hirdetmény folytán támadt gezéresz még nem csendesedett le. Sőt a Szamos túlsó partjára is átcsapott. A kis Khon után a „Szamos“ múlt heti számában jajgat égy Khon hoszszulére eresztve mondókáját e czim alatt: „Kutyáknak és zsidóknak tilos a bemenet.“ Mihelyt arról van szó, hogy a faj polgártárs a rebachtól elesik, mintha a pájeszét ránczigálnák valamennyinek, akkora lármái csap. Pedig hát hiába való. Fény nem iszik khausert! A Szamos egyik ága szerint Magyar- országon mindenütt vannak fajpolgárok; pedig téved, mert ebben a sötétségben sínylődő szerencsétlen Fényben még mindig nincsenek. Szegény Fény, látod, már Budapesten főrendiházi tagok is lehetnek ők s te még mindig nem ismerted föl boldogulásodnak kulcsát bennök! Mekkora bajod ez neked 1 Pedig példát vehetnél nemcsak az Ugocsamegyei Rákospataktól, mely egy szálig antialkoholista, de ott vannak a többi községek is Ugocsá- ban, hármas Bereg, Zemplén és a több i Galiczia felőli határmegyékben, melyek azért nem szorultak még rá a kormány segéiy- akcziójára; "melyek azért e ősbödnek anyagilag oly szembetűnően, mert hát ott a kutyáknak tilos és zsidóknak szabad a bemenet. Öh, te sötétségben sínylődő Fény, miért nem öleled te is kebledre ezeket a főrendiházi tagokat, miért nem növesztesz te is szakáit és pájeszt?! Pedig lásd, ha nem követed a felvilágosodás fáklyáját, Dávid gyomrát, úgy szántóvető maradsz egyszerű gúnyában, amúgy nagy ur lehetnél, bankigazgató, mint Pesten a Kardos fiuk és szedhetnél percentet, ötven százalékost. De, ha nem akarod, ajánlok én egy más módot is. Ölelj magadhoz e honmentők közül egyet, s ha te nem akarod, restelled; majd szedi helyetted ő — az ötven perczentet. És akkor bolAki igazán finom, kényelmes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akap vásárolni, az forduljon bizalommal YujaJános-M Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), ■ aki dúsan felszerelt ezipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi— lágbirii hazai gyárakban készült ezipő- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből m nden olcsóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen kivitelü czipök és csizmák is készülnék.
