Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-11-10 / 46. szám
Szatmár, 1909. november 10. HETI SZEMLE foglalást az egyik, vagy másik politikai törekvés mellett. A keresztény szocziálistáknak tehát erre nézve szint kell majd vallaniok s leghelyesebb volna, ha a 67-es alapra, mint a gyakorlati politika alapjára helyezkednének, de nem az ehez az alaphoz való merev ragaszkodás jelszavával, hanem a közjogi fejlődés czéltudatos törekvésével. Mert vannak a 67-es politikában is fokozatok. Gróf Andrássy Gyula még mint budapest-terézvárosi képviselő a közjogi kérdésekben a rideg konzervativizmust hirdette. Ettől azonban ő maga is kénytelen volt eltérni s eltért legújabban is, midőn olyan kibontakozási tervet dolgozott ki, melynek gerinczét katonai engedmények alkotják. Rideg konzervativizmusnak, merev mozdulatlanságnak semminő politikai rendszerben nincs helye. A politikai rendszerek az élettel fejlődnek, változnak, átalakulnak, az élet pedig mozdulatlanságot nem tűr meg. Egyébként nem tartozik hozzánk, hogy az uj pártnak tanácsokat adjunk arra nézve, hogy minő közjogi politikát folytasson. Mi csak jelezni akartuk, hogy a keresztény szo- czialisták, midőn nyilt kérdésnek hagyták meg a közjogi kérdést, látszólag eltértek ugyan a néppárttól, mely tudvalevőleg változatlanul ragaszkodik a 67-hez, úgy azonban, hogy ennek az alapnak fokozatos fejlesztésétől nem zárkózik el, a gyakorlatban mégis ezen a ponton sem választották el magukat a néppárttól, egy olyan ür által, melyet ne lehetne áthidalni. Ha most már az uj párt egyetlen egy olyan kérdést sem vett fel programmjába, melyet az országos néppárt már korábban fel nem karolt volna, önkénytelenül is felmerül a kérdés, mi szükség volt az uj párt megalakítására ? Hogy erre megadhassuk a feleletet, figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy csakhogy nem golyózápor között . . . , utolsó szavamat intézem hozzátok a kardról . . . Vegyétek gondjaitokba, mint az én hazafisá- gom szimbólumát . . . Tegyétek az Ur oltárához, midőn nagypénteken a sírban fekszik ... Adjátok az ő kezébe . . . Legyen a hazaszeretet jelvénye egyesítve az erős hitiel... Meg teszitek ezt nekem? Nem oly nagy kívánság. Nagyon köszönöm . . . Isten fizessen meg nektek érte. .. Mélyet sóhajt, hátrahanyatlik, leejti a kardot. Egyet csörren a kard, mintha tányérok zuhantak volna a földre darabokra törve, a beteg csak egyet nyög, fájdalmasat^ szomorút, és Jézus szent nevével eltávozik ez életből a jobb hazába. * Megtették a boldogult Károly bácsi kívánságát. Ott van a kard a szent sir előtt, minden nagypénteken. Az első őr viseli. Es mikor alleluja zeng, az Ur színe előtt láthatjuk, mint villog a játszi napsugárban a tömjén illatával övezve. Valahányszor megpillantom, köny perdül végig arczomon, mert becses hagyaték a hosz- szu kapitányi kard. Az a kard, mely hős szive- volt, melyet jámbor szív ajándékozott. a pártok alakulásánál tárgyi vagy czélszerü- ségi okok játszanak szerepet. Tárgyi okok ott szerepelnek, ahol uj programmot kell a politikai közéletbe bevinni, olyant, aminőt az eddig létezett politikai pártok nem ismertek, vagy elfogadni vonakodtak, vagy a minő körül eléggé sűrűn és öntudatosan nem tömörültek. Ilyen tárgyi okoknak köszöni létét a néppárt, melynek prograinmjából az egyes pártokban már azelőtt is létezett egy-egy részecske, különösen a gazdasági czélok tekintetében, de maga a programm a maga egészében és ennek a programúinak határozattan keresztény elvekre fektetett törekvései az egyes pártokban vagy egyáltalában nem bírtak követőkkel, vagy pedig nem tarthattak számot tömör fellépésében sorakozó védelemre. Czélszeriiségi okokra vezetendő vissza a pártalakulás abban az esetben, amikor a társadalomban olyan erős szervezetek keletkeznek, amelyeket nem a politikai élet rugói ösztönöztek a szervezkedésre, hanem egészen más természetű czélok. Ezek a szervezetek saját érdekeiknek politikai képviseletét nem bízzák a már létező politikai pártok egyikére sem, hanem azzal a táfgyilag nem indokolt, de lélektanilag természetes féltékenységgel, amely- lyel nagy nehezen megalkotott szervezetük érdekei felett őrködnek, a saját kezükbe akarják azt venni és a saját nevök alatt gyakorolni. Ettől különben az illető szervezet az ő eszméinek a propagálását is várja, mert tagadhatatlan, hogy az önálló politikai működés, különösen, ha sikereket mutathat fel, ha súlyt ad, tekintélyt kölcsönöz a szervezet gazdasági és társadalmi agitácziójának is. A keresztény szocziálisták megalkották az ő, ma már tekintélyes szervezetüket, sokat dolgoztak és fáradtak, amig sikerült nekik az egész országot átfogó érdekhálózatot létesíteni, amig sikerült nekik eszméiknek, törekvéseiknek megvalósítására erős, számottevő tábort sorakoztatni. De végre czélt értek s munkájoknak ezen czélpontjánál elég erőseknek érzik magukat arra is, hogy politikai táborrá szervezkedjenek. Az ő politikai hivatásuk főkép az lesz, hogy a választási urnánál és a parlamentben maguk körül csoportosítsák a polgárságnak azon részét, amelyet főkép a szoczi- ális eszme lelkesít, amely éppen ezért más, mint szocziális jelszó után nem indul. Pártjuk révén megszaporithatják a keresztény néppolitika bajnokainak számát. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága f. hó 8-án, hétfőn d. u. 3 órakor tartotta meg dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt november havi rendes közgyűlését. A polgármester havi jelentésében referált arról, hogy mint választmányi tag részt- vett a magyarországi városok szövetsége állandó bizottságának október 25-iki és 26-iki gyűlésén. Ez alkalommal megalakították a székesfőváros polgármesterének felügyelete alatt Budapesten működő, a városok informálására hivatott központi városi irodát. Iviemeljük még a jelentésből, hogy a polgármester a múlt hóban a vízvezeték ügyében egy kitűnő szakértővel, Farkas Kálmán földmivelés- ügyi miniszteri osztálytanácsossal behatóan értekezett. A jelentés tudomásulvétele után a földadó bizottságba rendes tagul Horváth Bertalant, póttagul Bartha Kálmán gazdasági tanácsost választották be. Ezután az újonnan szervezett mérnöki- és építőmesteri állás betöltése került napirendre. Mindkét választás egyhangú volt. A mérnöki állásra négyen pályáztak és pedig: Bekő Eerencz, Melkulin István, Balázs József és Kormos Ferencz. Közfelkiáltással az első helyen kandidált Bekő Ferencz törökszentmiklósi községi mérnök lett megválasztva- épitőmesterré pedig az egyedüli pályázó, Varga János lett. Az elnöklő főispán a jövő havi tisztújító közgyűlést deczernber 6-án d. e. 9 órára tűzte ki a városháza nagytermébe. A pályázati kérvényeket deczernber 1-ig kell benyújtani. A főispán ezután a számonkérőszék elismerő jelentéséhez képest köszönetét fejezte ki a tisztikarnak a múlt félévben tanúsított buzgó működéséért. A gazdasági szakbizottság javaslata folytán elhatározta a közgyűlés, hogy a Szamos medréből ezután csak bizonyos egységárért szállíthatnak el homokot. A határozatnak ellenzője is volt, mert Heinrich Viktor bizottsági tag kifejtette, hogy ez a határozat tulajdonképen a város lakosainak újabb, sujos megadóztatását jelenti. A vármegyei gazdasági egyesület hivatalos helyiség iránti kérelme tárgyában a közgyűlés elhatározta, hogy ha a rendőrkapitányi hivatal áthelyezése folytán lehetséges lesz, a városházán ad helyiséget az egyesületnek, de ha ez nem lenne lehető, akkor megfelelő pénzbeli támogatásban részesíti. — E tárgynál dr. Falussy főispán érdekes kijelentést tett. Ajánlotta} hogy lehetőleg adjon a város az egyesületnek helyiséget, mert Nagykároly a vármegye székházában már önként kínálta meg helyiséggel az egyesületet, de az nem akarta székhelyét Szatmárról áthelyezni, amit ő, a főispán helyesel is, mert czélszerü, hogy az egyesület székhelye Szatmáron, a megye természetes földrajzi és kereskedelmi központján legyen. Krassó Miksának falepároló és gyufagyár felállítását tárgyaló indítványát illetőleg a közgyűlés kimondta, hogy házi kezelésben nem állítja ugyan fel a gyárakat, azonban ha azok magánvállalatok folytán létesülnének, az alapításban tömeges részvényjegyzéssel venne részt. A Dinnyés kertben nyitott uj utczák elnevezését illetőleg a közgyűlés- ezúttal nem határozott, mert a rendészeti szakbizottság által javaslóit neveket nem tartotta elfogadhatóknak. Zalamegye átiratát a czigányügy törvényhozási rendezése tárgyában a törvény- hatóság hasonszellemü felirattal támogatja s azonkívül utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy a városok kongresszusát keresse meg 3 MŰBUTOR- ASZTALOS SZATMÄK, «Jósika-utca 7. szám. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyermek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.
