Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-10-20 / 43. szám
HETI SZEMLE a svábok gazemberségeiről rántotta le a leplet? A. svábok még nem kértek czionista választókerületet. Ugyebár nagykárolyi „Nagykároly“, ez nem a fényi sváboknak válik szégyenére ? / Nem Fényre kell terelni a hatóságok figyelmét, van ott elég rendszabályozni való, ahol csak „izraelita“ lehet korcsmáros és bérlő, de keresztény nem, mert kitúrták, ha volt is. Elég baja ez a magyarnak s ezért nem barátja Fény a vérfertőzésnek. Ez pedig nem „pimaszság“, és a „jogegyenlőség“ törvényébe nem ütközik. Követésreméltó példa ez az uj „honfoglalás“ meggátlására. Mert talán csak szabgd védekeznünk a Khónok terjeszkedése ellen ? Mezőfény. Sz ... J. Szatmár, 1909. október 20. ______________ Ho l az igazság? Mi, csanálosiak, Szatmárvármegyének leghirhedtebb népe vagyunk. így vélekedik rólunk a közigazgatás. Mi, csanálosiak erre csak azt feleljük, hogy ismerjük ám a közigazgatást. De beszéljenek a tények és ebből ítéljen a világ. Az alispán 1908. november 4-én Szabó Dezső körjegyzőnk ellen elrendelte a fegyelmi eljárást ily indokolással: „a panaszlott körjegyző terhére rótt vétség valósága esetén tisztán fegyelmi szempontból is szükségessé teszi a hivatalvesztés kimondását.“ Ma. csaknem egy óv múlva ezen alispáni Ítélet daczára Szabó Dezsőnek még a haja szála sem görbült meg. És mi volt a vétség? Okirathamisitás. A szatmári kir. törvényszék vizsgálóbirájának 1909. Vm. 175—31. sz. alatt kiadott végzése szerint ez bebizonyit- tatott. Ha más földi halandót csípnek nyakon ilyen bűntény miatt, azt menthetetlenül lefülelik. _ Szabó Dezső — kivétel. Neki joga van becsületszavával becsapni a népet, előirt kötelességét megszegni, egyéb bűnöket elkövetni, okiratot hamisítani és — hivatalban maradni. Gratulálunk Szatmárvármegye közigazgatásának. Nem bolygatjuk most még ez ügynek se személyi, se politikai, se felekezeti hátterét, egyet azonban kérünk az alispántól: gyors igazságszolgáltatást. Nekünk az nem elég, hogy ezt az embert, aki tönkretette községünket, aki ma már állásért, kenyérért, életért rimánkodik, nem akarják egyszerűen félrelökni. Aki bűnös, pusztuljon. Vigyék őt akár Debreczenbe- főispánnak, de innen haladjon. » Van-e igazság? A hírhedt csanálosiak csak igazságot kérnek. Ennyit csak megérdemlőnk. És kérjük gyorsan, mert a' beteg nem várhat. A türelmetlenség pedig esetleg még nagyobb bajt okozhat. Hogy a közigazgatás ha akar, tud gyorsan is cselekedni, megmutatta Mezőterem. Tehát lássuk a közigazgatási igazságot. Czadar. HÍREK. Áthelyezett házfőnök. Schaeffer Jakab, a Jézustársaság helybeli rendházának főnöke Pozsonyba helyeztetett át főnöknek. Helyére P. Aloker Istvánján. A Vécsey-család öröme. Vécsey Aurél báró a római felsőbb hittudományi intézetben most fejezte be theologiai tanulmányait mint az erdélyi egyházmegye papnövendéke. E hó 28-án szentelik Rómában áldozópappá, ugyanott tartja első szent miséjét november 1-én. Ez ünnepélyes alkalomra a fiatal báró édesanyja és testvérei szintén Rómába utaznak, hogy együtt örvendjenek az Ur oltára elé járuló fiatal pappal. Az uradalom is részt kíván venni az örömből s e czólból Csegöldön, mely Aurél báró tulajdonát képezi, a cseléd ség számára népünnepély lesz a felszentelés napján, e hó 28 án. A fiatal báró a felszentelés és primiczia örömére a szatmári katli. legényegyletnek, a szatmár-ugocsamegyei nép- tanitóegyesületnek, a szatmári oltáregyesületnek, a Czeczil-egyletnek, a Pázmány-konvik- tusnak, és a kálvária-templomnak egyenként 100—100 koronát adományozott. Őszintén kívánjuk, hogy találja örömét és boldogságát azon a magasztos pályán, amelyre hivatása vezérelte. Jótékony alapítvány. Soltész Imre tb. kanonok, kálmándi plébános 4 % ot kamatozó magyar koronajárádékkölcsünkötvény- ben tízezer (10000) korona alapítványt tett és pedig kétezer (2000) koronát oly czélból, hogy annak kamatai a kálmándi rk. templom belső feldíszítésére fordittassanak, ezer (lOOO)koroná- nak kamatai a mérki, ismét ezer (1000) koronának kamatai az ungvári rk. templom fielső feldíszítésére fognak szolgálni. Az ungvári Gizellaháznak háromezer (3000), az ungvári Máriaháznak szintén háromezer (3000) korona atapitványt tett, hogy azok kamatai minden évben karácsony ünnepe alkalmából hat szegény sorsú és jóviseletii leányka között osztassanak ki. Az alapítvány az alapitványozó halála után lép életbe. Soltész Imre nemes szivének áldozatkészsóge már több alkalommal nyilatkozott meg a jótékonyság oltárán, ez az szép tette ismét egy újabb, ;hervadha- tatlan érdem Isten színe előtt, ki kétségkívül meg fogja jutalmazni érette. Áthelyezett százados. Oukler Ottó 5. gyalogezredbeli százados Kisszebenből a a helybeli 3. zászlóalj 12. századához századparancsnoki megbízatással áthelyeztetett. Hymen. Búza Zsigmond visóvölgyi állami tanitó jegyet váltott Gergely Annuska felsőrónai állami tanítónővel. — Újhelyi Sándor dr. ugocsai szolgabiró a napokban eskii3 „Enyhitő körülménynek vétetik az is, hogy a megsebesített asszony a vádlott anyósát képezi.“ Különben a képezni igével szerkesztett mondások németes volta ma már olyan közismert ténykörülmény, melynek leszöyezése nem képezheti feladatunkat. Meglehetősen divatjukat múlták a mai nemzedék nyelvében a latinosságok. Mégis közkeletű latinosság még mindig a lagadást, tiltást és akadályozást jelentő mondatok szerkesztése. Ide vágó példák: „Megtiltom, hogy itt beleköss.“ — „Megtiltották, hogy iparcikkeket áruljanak.“ — „A vásárcsarnok rossz szervezete megakadályozta, hogy Budapesten tőkeerős (jaj!) élelmiszer-kereskedelem fejlődjék.“ A magyar nyelv törvényei szerint ezt kellene mondani: „Megtiltom, hogy bele ne köss.“ — „Megtiltották, hogy iparczikkeket ne áruljanak.“ — „ . . . akadályozták, hogy ne fejlődjék.“ Hiszen azt is úgy mondjuk magyarán : tagadta, hogy ő annak szíriét se látta, ellenben latinos volna igy: tagadta, hogy látta.1) i) E gyűjteményt Csapódj István gyűjteményéből vettem át. Ideje, hogy az ilyen életbevágó megfigyelések mentői nagyobb körben terjedjenek. íme, mindenféle szirtek közt zátonyra jut a szegény magyar stílus. Úgy látszik, az a szennyes, nemzetközi áradat fényegeti el- merüléssel, mely az egész magyar közéletre is ráboru]. * * * Alit szóljak a hivatalos, a magyar hivatalos stílusról ? A magyar hivatalos stil — Írja Porzsolt Esti Leveleiben, — egy külön nyelv. Ez a nyelv csak hasonlit a magyar nyelvhez. A magyartalanságon kívül főjellemvonása az érthetetlenség. Rettentő az a mód, ahogyan a magyar hivatalos stílt kezelik. A gúnynak nincs az az éles ostora, amivel ezt a stilt megfenyíteni lehetne. Nevetségesnek mondhatnék, ha nem volna benne több a szomorú, mint a nevetséges elem. Hiszen a hivatalos nyelvnek kellene törekedni a legfőkép az egyszerűségre, a köz- érthetőségre. És mit tapasztalunk ? Rettenetes hosszú, „miszerint“-es kör- mondatokbau kígyózik az a parányi gondolat, amit közölni akar, legtöbbször az egyszerű néppel. Hja, hogy valaki a hivatalos stílusban is értelmesen, világosan, gondosan és mégis czikornya nélkül Írjon, ahhoz irodalmi készültség, műveltség kell. Erre a készültségre, olvasottságra, műveltségre pedig a szakpályán levők mi gondot sem fordítanak. Ritka orvos, aki helyesen, irodalmi színvonalon tud Írni. Pedig mily kár. Mennyi áldást önthetne a népre, az értelmiségre egyaránt, ha különben hivatásának, tudásának magaslatára emelkedett orvos közölni is tudná lelke, esze tartalmát. De e közlés nehezére esik neki. S ha föllép is, úgy betakarja ostyába mondanivalóját, hogy ember legyen a talpán, aki kimagolja. Olvastam erdészeknek, bányászoknak, mérnököknek, főleg okleveles gazdáknak Írását: bizony mondom, még a bírói kart sem veszem kivételképen. CSAPOLAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ EIiSORANfiíl PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, V fiLouiíAiiuu ran Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősiilyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. A Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, 8mVs?e”:
