Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-09-22 / 39. szám

Szatmár, 1909. szeptember 22. HETI SZEMLE 3 mégis bizonyos ellenérzés olvasható ki a két megsemmisített határozatból. Ami azonban legjobban fáj nekünk eme viszás állapotnál, az ama szomorú tény, hogy e kérdésnél is csak a felekezeti tanítóság szen­ved ily igazságtalanságot. Az állami és köz­ségi tanitók ezen kérdésnél is teljesen más el­bánásban részesülnek. Ha ugyanis az állami vagy községi tanító kántori ténykedésre kö- teleztetik, úgy ezért is megvan a teljesen kü­lön fizetése, vagyis van először a törvényben előirt tanítói fizetése, azután pedig a kántor- ságért is bizonyos összeg 300—600 korona és a stóla. Nálunk pedig még a stóla is be- számittatik a fizetésbe és csak az azzal együtt számított összeg egészittetik ki az állam által 1000 koronára. Eme sérelmes ténnyel is hátrányban va­gyunk tehát az állami tanítókkal szemben s ez a megkülönböztetés sem alkalmas lelkesí­teni a felekezeti tanítóságot, hanem inkább elveszi kedvét s elnyomja ambiczióját. * * H« Eddig azokról a sérelmekről Írtam, me­lyeket az 1907. évi XXVII. t. ez. zúdított a katli. tanítóság fejére, most pedig egy sokkal régibb keletű jelenségről akarok szólni, amely- lyel ismét hátrányban vagyunk állami kar- társainkkei szemben. Ez a tény pedig az igaz­gatóság betöltésének régi, de szerintem már elavult rendszere, mely azonban csak a fele­kezeti tanítóságnál van gyakorlatban. Az állami és községi iskoláknál az igaz­gatói tisztet mindig valamelyik tanitó tölti be, aki ezért külön díjazásban is részesül. A fe­lekezeti iskoláknál ellenben az igazgató nem a tanitók közül választatik, vagy neveztetik ki, hanem az igazgatóságot a plébánia viseli. Nem mondom, hogy a plébános talán érdem­telen ez állásra, nem, világért sem! Az ő magasabb képzettsége, gondoktól mentebb élete talán inkább predesztinálják ezen tiszt ségre — azonban látva, hogy ez az állami iskoláknál másképen van, mégis fájó fulánk marad a felekezeti tanítóság szivében annak tudata, hogy az egyház nem bízik meg annyira tanítóiban mint azt az állam teszi a maga taní­tóival szemben. Egy kivételt ismerek, hol az igazgató mindig valamelyik tanitó s ez a szatmári fin elemi iskola. Kérdem, vájjon ezen iskola ke­vésbé jól müködik-e, mintha a plébános volna az igazgatója? Nem! Én tudom, hogy a szat­mári iskola a legjobbak legjobbja! De hiszen ez természetes is, mert mentői nagyobb bizal­mat tapasztal valaki maga iránt, annál inkább igyekszik méltóvá lenni e bizalomra. Iskoláink beléletének, a tanítás intenzivitásának, az elért eredménynek csak előnyére válnék, ha az eoyház is tanítóira ruházná az igazgatóságot. íme a sok közül egy pár lehangoló je­lenség, mely a kath. tanítóságot elernyeszti, mely a kath. tanítóságnak kedvét szegi. Én azonban hiszem és vallom, hogy ha mi, kath. tanitók nem engedtünk e hatásnak, hanem fokozatosabb munkával, erős szorga­lommal és el nem lanyhuló kitartással szol­gáljuk a számunkra kijelölt munkakört, úgy az eredmény el nem maradhat s eltűnnek e sérelmes tények s lesz még ünnepe a kath. tanítóságnak is! Hisz nem volt tapasztalható egy korban sem több jóindulat a kath. tan­ügy iránt, mint éppen napjainkban s nem volt soha miniszter, ki több jóakarattal, na­gyobb szeretettel viseltetett volna a kath. ta­nítósággal szemben, mint éppen jelenlegi mi­niszterünk Apponyi gróf. Az igazságos változások biztos reményé­ben, minden energiánkkal, minden buzgal­munkkal fogjunk ez uj tanévben is munkánk­hoz, kötelességeinkhez! Oaál Lajos rk. kántor-tanitó. A hétkápolnai búcsú. Vácz városa a napokban fényes helye volt a vallásos buzgalom nyilvánulásának. Szűz Mária nevenapja szolgált erre alkalmuk Már az ünnep szombatján sereglettek minden oldalról a jámbor buesusok az itteni kegyhelyhez, kereszteket zászlókat, a boldog- ságos szűz szobrát vive és szent énekeket zengedezve. Szombaton délután átrándulván a Duna túlsó partjára, találkoztam egy ilyen csoporttal. A Fürge nevű kis gőzhajóra vára­koztak, amely őket Yáczra átvigye. Jól meg­töltöttek egy elég nagy dereglyét, nem fértek volna el a kis gőzhajón. Szép volt, midőn a hajó indultával Máriát kezdték dicsérni. Hogy a kép teljes legyen, kihallatszott egy kisded sírása. A kegyhely a város alsó végén van egy hosszú földgáton és fák árnyékában. A Hét- kápolna nevét azon hét stáczió-alaku kápol- nácskáktól nyerte, melyekben a szent olvasó titkai képekben vannak ábrázolva. Ezeken kiviil van egy kis templom, melynek fő ol­tárképe az általam vázolt kiváló tisztelet tárgya. E templomhoz közel, a domb oldalán pompás forrásvíz bugyog, mely mint pata­kocska siet a közel levő Duna ölébe. A dombon, meg lent a völgyben sok száz ember. A zarándokok, kik szombaton érkeztek, az ég alatt hálnak, egy-egy falu külön körben, melynek közepére helyezik el, amit magukkal hoztak. A templomhoz közel van egy halom, rajta vaspiramis, lelkes hazafias versekkel ékítve. Alatta nyugosznak derék honvédeink, kik éppen e helyen küzdöttek a szabadságért s elestek. Kérdeztem egy praelátus úrtól, történ­tek e csodák e nevezetes helyen. Azt felelte, hogy csoda nem történt, de történtek az imád­ságok következtében gyógyulások. Ebből is látszik, mily óvatos a tanitó egyház a csodá­nak elfogadásában. Impozáns volt azon körmenet, mely va­sárnap délelőtt kilencz órakor a helybeli pap­ság vezetése mellett a székesegyházból meg­indult a Hétkápolnához. Máriát dicsérje lelkünk, Máriát dicsérje szánk ! Lukácsi György. HÍREK. Áthelyezett zászlóalj parancsnok. Boncba József o. gyalogezredbeli alezredes, a helybeli 3. zászlóalj parancsnoka, ki ily mi­nőségben 6 éven át működött, törzsállomány­van való megtartás mellett térparancsnoknak Eszékre áthelyeztetett s uj állomáshelyét már el is foglalta. Gyászhir. Mocsáry Géza köz és váltó ügyvéd Ungváron 70 éves korában e hó 16-án elhalt. Tekintélyes alakja volt a városnak, ki fiatal éveiben megyei tiszti főügyész volt, majd a 80-as években két czykluson át kép­viselte a nagybereznai választó kerületet. Tisza Kálmánnak bizalmasa volt. Miután a képvi­selőségtől megvált, Ungvár város választotta meg tiszti ügyésznek s ettől a foglalkozástól csak pár óv előtt vonult vissza. — Kaáli Nagy Károly, volt szatmármegyei főszolga­bíró, földbirtokos és nyug. 1848—49-iki hon­védkapitány, életének 84-ik, házasságának 57-ik évében, Buziás fürdőn a napokban meg­halt. — Nagysomkuti Pap Zsigmoudné, szül. mérieri Kiss-Dvágány Rozália, néhai nagy­somkuti Pap Zsigmond 1848—49-iki és több- rendbeli országgyűlések tagjának, a volt Kő- várvidék főkapitányának özvegye, a napok­ban életének 92-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt Újpesten. — Jernea Lázár csoma- közi gör. kath. lelkész, tiszteletbeli esperes, szentszéki ülnök, közelebb 65 éves korában meghalt. Az elhunyt halála napján még mi­sézett és beszédet tartott. — Borbély Székely Juliánná, Székely Zoltán helybeli adóhivatali főtiszt testvére, 50 éves korában Szatmáron el­hunyt. — Seményi Illyés Olivér és neje Gyibák Emma, mint szülők, Illyés Zoltán, Jolán, József és Mariska mint testvérek, úgy a ma­gok és nagyszámú rokonaik nevében megtört szívvel tudatják, hogy szeretett kedves leányuk, illetve testvérük Illés Irma folyó évi szep­tember hó 19-én d. u. 2 órakor, 18 éves ko­rában Nagykárolyban váratlanul és hirtelen elhunyt. A drága halott hült tetemei folyó év szaptember hó 20-án d. u. 4 órakor fog­nak a református egyház szertartása szerint a szülői háztól a református temetőben örök nyugalomnak átadatni. Béke hamvaira! — Súlyos csapás érte a Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület alelnökét Szeöke Barnát; a napokban vesztette el ugyanis 14 éves uno­káját Dr. Dezső Kálmán és neje Szeöke Zsuzsa kis fiát Sándort. Az elhunyt ifjú temetése f. hó 15-én 10 órakor volt Udvariban. — Szontsek Lenke kiest, iskolai tanítónő e hó 17-én 49-ik évében elhunyt Aknasugatagon. — Borbély Székely Jolán f. hó 17-én, életének 59-ik évében városunkban jobb létre szende- rült. — szaplonczai Szaplonczay Elek, ugocsa- megyei batári földbirtokos elhunyt e hó 15-én Halmiban. Áthelyezett ezredorvos. Hollósy Ár­pád nagykárolyi ezredorvos, a város társadal­mának kedvelt tagja Budapestre helyeztetett át és már a napokban eltávozik uj állomás­helyére. Küldetés Rómába. A püspök ur Őrnél tósága Czumbel Lajos papnövendéket a római hungarico-germanicumfelsőbb hittaniintézetbe küldötte, hogy magát a theologiai tudomá­nyokban kiképezze. Aki igazán finom, kényel­mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, az forduljon bizalommal Yuj a Jánosi? Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), b aki dúsan felszerelt ozipő-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű hazai gyárakban készült czipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olosóbbrondü készít­ményt, a szokásos bőr- és talputánzato­kat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki­vitelű czipök és csizmák is készülnék.

Next

/
Thumbnails
Contents