Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-09-15 / 38. szám

Szatmár, 1909. szeptember 15. HETI SZEMLE felügyelőnek mi ellenünk is fegyelmit indít­tatni, mint az államiaknál. Hisz az államnak jó példával kellene elüljárnia az igazságos­ságban ! Ha csak vármegyénkben körülnézünk, le­hetetlen, hogy figyelmünket kikerülje az a nem­zetalkotó munka, mit a katholikus tanítóság itt végezett. Hisz vármegyénk népének leg­gazdagabb, legszorgalmasabb, legéletrevalóbb részét sikerült a kath. tanítóságnak szinma- gyarrá tenni. Van ugyanis megyénkben 25 eredetileg német, sváb község. Ha 30—35 évvel ezelőtt ezen községek bármelyikén végig mentünk, még magyar szó nem hangzott fülünkbe, né­met válasz jött magyar köszöntésünkre. Ma­gyarul nem tudott senki, ha csak egy igény­telen szürke ember, a tanító nem. S most, ha ezen községek bármelyikébe is befordulunk, magyar „Dicsértessék,“ magyar szó árad felénk. S ha megszólítjuk e községek lakóinak bármelyikét, büszkén magyarnak vallja magát. S tényleg ők magyarok, szívvel lélekkel magyarok, sőt nagy része soviniszta függetlenségi magyar, aminek bizonyítására hivatkozhatom országgyűlési képviselőinkre. Ha ennek az örvendetes változásnak okát fürkésszük, ha megkérdezzük az öregebbeket, hol tanultak magyarul, azok az iskolára fog­nak mutatni. Tehát ezt a változást az az igény­telen, szürke ember, a tanitó. a kath. tanitó vitte véghez, ő adott egy-egy községet egy- egy virágzó községet a magyarságnak.*) Jogos büszkeséggel mutathat rá a szatmármegyei kath. tanítóság erre a nemzetalkotó munkára. De igy van ez az ország egész területén. Ahol a kath. egyház, a kath. iskola lábát megveti, ott a magyarságra fény derül, ott a haza hü szolgákat nyer. Ily eredmények teszik értékessé a kath. tanítóság munkáját. Mi minden erőnkből küz­döttünk és küzdünk most is a magyarságért, *) Éa a templom. Szerk. — És ő ezt nekem nem mondotta.- De én tudtam,— szólotta falu szája. — Tudta? — kérdezte a gazda nem takarható gunynyal, — Mondom, hogy tudtam! — Akkor tudja már a falu is, vén ke- lepelő. Gonosz nyelvét majd külön ütik agyon a térítőn . . . mer’ tán még ott is mozogni fog. Falu szája. — Ne bántsa édes apám. ’Iszen az ő nyelvét is más mozgatta. Szegény, szerencsét­len Tercsi! * «. * * A vén kelepelő meg dünnyögve oson ki az utczára. — Most már csakugyan belevesztettem, — mormolta lelkében. Legalább megfizetne a szapulásért. De nem fizet. Hej, Tercsi, hej Tercsi, de megfizet neked a penész, hogy ezt a jó fiút, meg ártatlan leányt velem gyötör- tetted, becsületüket koptattad. Ott maradsz hoppon. Penész rakódik a pártádra. S ha az én nyelvem elvégezte munkáját. . . utódom maradsz. Falu szája leszesz. A’ bizony. Falu szája. a hazáért, az államért és az állam még most is csak mostoha gyermekeinek tart bennün­ket. Mi azonban nem csüggedve e mellőzésért, éppen úgy, éppen oly lankadatlanul dolgo­zunk ezután is, mint tettük eddig, hisz mi is magyarok vagyunk s nekünk is e nemzet nagysága, e nemzet hatalma, a „30 millió magyar“ törekvéseink végczélja, lelkünk, szi­vünk s egész valónk ideálja. Bízunk és hisszük, hogy eljön az ideje ezen igazságtalanság megszűnésének. Gaál Lajos rk. kántor-tanító. Szilveszter ünnep. Nemzeti zarándoklat Rómába! Az Országos Katholikus Szövetség, mint az országos kath. társadalmi mozgalomnak központja folyó évi október hó első felében Nemzeti zarándoklatot vezet Rómába. A magyar kereszténység 900 éves jubileuma­kor a jubiláns bizottság elhatározta, hogy a sémái' Lateráni székesegyházban II. Szilvesz­ter pápa sírja fölött örök emléket állít annak emlékére, hogy II. Szilveszter pápa szent István királyunknak és nemzetünknek a szent koronát adta és ezzel a magyar királyságot és önálló nemzeti fenmaradásunkat immár 1000 évre biztositotta. Ezen emléket Fraknói Vilmos ez. püs­pök elkészíttette és azt a magas püspöki kar helyeslésével és több tagjának részvétele mellett az októberi zarándoklatunk fogja fel­avatni nagy ünnepségek között. Részletes programmal az Országos Katho­likus Szövetség (Budapest, IV. kér., Ferencziek- tere. 7.) készségesen szolgál. Jelentkezni szept. 25.-ig lehet 20 korona beküldése mellett Az egész összeget október 5-ig küldjék be. Erre szükségünk van az összes la­kások lefoglalása végett. A ki visszalépési szán­dékát okt: 5-ig bejelenti, befizetett összegét visz- szakupja. HÍREK. Személyi hir. A püspök ur Ő Méltó­sága szombaton Budapestről, hol a szegedi kath. nagygyűlés után pár napot töltött, szék­helyére visszaérkezett. Elhalt főrangú nő. A munkácsi és szentmiklósi uradalmak dúsgazdag birtokosá­nak, gróf Schönborn Buccheim Károly val. b. titkos tanácsos és főrendiházi tagnak fiatal neje, szül. Dentice di Principi di Frassó Te- réza csillagkeresztes hölgy, az I. oszt. Erzsé- betrend tulajdonosa e hó 9-én délelőtt Váll órakor az olaszországi Vittorioban életének 31-ik évében elhalt. Hült tetemei e hó 13-án szenteltettek be a göllersdorfi kegyúri temp­lomban és helyeztettek a családi sírboltban örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise­áldozatok az összes kegyúri'templomokban Munkácson,Bárdházán,Felsőkerepeczen, Alsó- vereczkén e hó 14-én mutattattak be az Egek Urának. A temetésre az uradalmi tisztikar részéről Nedeezey János kormányzó tanácsos, Kunsch Mátyás erdőfelügyelő és Blumenwitz Gyula dr. főügyész utaztak el. Ugyancsak el­utazott Berzeviczy Gyula, a kirendeltség veze­tője, továbbá Beregszászból báji Patay And­rás főispán, Guláesy István alispán és Szalag Sándor rk. esperes, kikhez Budapesten még Kazy József, Romy Béla min. tanácsosok és Nuszer Lajos dr. kórház- és gyermekmenhelyi igazgató is csatlakoztak. Jézus társaság magyar rendtarto­mánya. Régi törekvése már Jézustársasága magyar részének, hogy külön magyar rend- tartományt képezhessenek. Már 1741-ben az országgyűlésen mint a nemzet óhaját ter­jesztették Mária Terézia elé. Eddig azonban ez a terv nem sikerült. Most azonban, midőn oly sok jézustársasági taggal rendelkezünk Magyarországon, hogy magyar véreink külön tartományt alkothatnak, a Társaságnak Ró­mában székelő általános főnöke, P. Wernz Fe- rencz, hogy a magyarok iránt érzett rokon- szenvét kimutassa, őszentségének beleegyezé­sével a magyar jézustársaságiakat az osztrá­koktól elválasztotta s külön magyar tarto­mányba egyesítette. Szept. 6-én a kassai ma­gyar vértanuk ünnepén a jézustársaságiaknak önálló magyar tartománya megalakult s a ma­gyar tartomány élére az általános főnök P. Bus Jakabot helyezte tartományfőnökül, kinek székhelye az ország fővárosában Budapesten lesz. Az uj tartomány főnök régi ismerősünk, ki városunkban is több éven át fejtett ki buzgó és eredményes működést. Egyházmegyei hir. Pásztor Ferencz szakaszi lelkész nevezett plébániai javadalomra investiturát nyert, melynek alapján plébános­nak beiktatható. Uj igazgató. Mszigeten a Ivovássy Zol­tán igazgató halálával megüresedett kereske­delmi tanoncziskola igazgatójává az iskola fel­ügy. bizottsága Séf esik István rk. kincstári tanítót választotta meg. 24 évvel ezelőtt Kovássy Zol­tánnal együtt Sefcsik István szervezte a ke­reskedelmi iskolát, azóta állandóan tanított benne, igy megválasztása hasznos munkás­ságának elismerése. Hymen. Oolonya Jenő a beregmegyei hitelszövetkezetek központi értékesítő és fogyasztási áruraktárának főkönyvelője folyó hó 8-án jegyet váltott Szilágysornlyón Kalló Herminka kisasszonynyal, Kálló Gyula föld- birtokos kedves leányával. Névnap. E hó 12-én ünnepelte Jékey Károlyné úrnő a nőegyesület és oltáregylet alelnöknője nevenapját. A nemes úrnőt, — ki e város szegényeiért oly önzetlenül és annyi odaadással fárad — lelkesen ünnepelte mind két egyesület. A nőegylet részérói Dr. Fechtel János egyleti főtitkár, az oltáregylet részéről Varjas Endre igazgató üdvözölték. Lelkész választás. Czélder Béla méh- teleki ref. s. lelkészt, Tisztaberekre rendes lelkészül hívták meg. Hitoktatói kinevezés. Firczák Gyula munkácsi püspök Zákány Gyula tanulmány­végzett papnövendéket az ungvár-czeholn,yai lelkészet körzetébe tartozó iskolák hitoktató­jává kinevezte. , _________ 3 CS APÓ LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ ELSŐRANGÚ PAPI- v Magyar díszruhák, Polgári ruhák, V ES POLGÁRI SZABÓ Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben, ^ Tisztelettel CSAPÓ LAIOS, szabó­mester.

Next

/
Thumbnails
Contents