Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-09-08 / 37. szám
4 „HETI SZEMLE Szatmár, 1909. szeptember 8. hozta a kísérletező asztalnál a villamosság titkos erőit,'hanem az imára is összekuleso- lódott! Uraim! még sok nagy tudósnak sorolhatnám el a nevét, akik mind buzgó keresztények voltak s akik mellett a vallást gyűlölő „mi tudósok“-féle epigonok be mennyire eltörpülnek! De nem akarom most ezzel terhelni amúgy is nagyon igénybe vett türelmüket. Azt azonban szabadjon még megjegyeznem. hogy a tudománynak abban az ágában, mely ma leginkább magára vonja az emberek figyelmét, a hitetlenség nem talál a jelesek közt olyanokat, akiknek tekintélyével a vallás ellen folytatott harczát igazolhatná! De nem is lehet igazolni másképen sem; mert az igazat megvallva, semmi értelme sincs annak, hogy a tudemány ellensége legyen a vallásnak! Hiszen, hogy csak megingathassa azt, előbb az ember lelkét kellene összezúznia, ami pedig képtelenség! S épen azért hiába minden : az örök lélek — az örök kereszténységnek — örök szükségességével örökké megmarad ! Ezek után nincs mit foglalkoznom tovább azzal a mondással, hogy a vallásnak nincs többé helye az iskolában 1 Aki komolyan gondolkozik, az fölérti, hogy igenis helye van a vallásnak, az iskolában és fölérti a hitvallásos, katholikus iskoláink nagy értékét és fönntartásuknak föltétien szükségességét; az önkénytelenül kalapot fog emelni a katholikus tanítóság előtt, mely ezekben az iskolákban, a buzgó papsággal karöltve és egyetértve, szent hitünk szellemében oly áldásosán működik a társadalom, a nemzet, a haza javára! Uraim! Én már most kalapot emelek s ezzel a gyűlést megnyitom! A koldus és az ur. Könyörgöm nagyságos ur, nincs egy árva krajczárom. — Nincsen csak forintom. — Könyörgöm, visszatudok adni! Gyöngédség. — Száli, a pipámra festettem arczképedet. — Minek te bolond ? — Le akarok szokni a dohányzásról. teszi le az emberek és dolgok kormányzását, úgy lészen ez mindig. Hiszen nálunk is van baj, igaz, hogy erős várunk nekünk a mi autonómiánk. — Autonómiát nekünk is, katolikusoknak, — szólott most már a deresedő ur. A kath egyház vagyonát nem szekularizálni, hanem rendezni kell. És akkor a leggyümölcsözőbb tőkéje lesz a nemzetnek. És megfogta annak a becsületes ősz papnak kezeit. — Uram, tiszteletes uram, meghajtom egyházam és nemzetem zászlaját az ur előtt! Ez a kupé most a haza oltárává változott. Ahol megértjük egymást, kik egy tőről sar- jadzottunk. Úgy van-e ? — fordult a deresedő ur a fiatal emberhez. — Nem tagadom. Nekem is le kell térdelnem ez oltár előtt. * * * A gőzös megállóit. A két utas hallja, amint a kalauz kiáltja: — Szatmár ! HÍREK. Kisasszony napja. A r. kath. egyháznak ünnepe kisasszony napja, mely Mária születésének emlékére rendeltetett. Annak az imá- dásnak, melylyél a kereszténység kezdet óta hódol Jézus Krisztusnak, szükségszerű következménye az a kiváló tisztelet, melyet az Isten-anya, Mária iránt a kath. egyház mindig tanúsított s tanúsít jelenleg is. Ezt a tiszteletet, annak régiségét kétségen kívül helyezik a római katakombák képei, melyek világosan hirdetik, hogy már a II. században az isteni tisztelet kiegészítő része volt a Szűz Máriához intézett könyörgés. Erzsébet királyné emlékezete. A ret- retenetes napnak tizenegyedik évfordulója lesz f. hó 10-én. A gyógyíthatatlan seb folyton sajog, az évforduló napján pedig a fájdalom könnye megárad, mert érezzük, mit vesztettünk szeretett királynénkban. Az egész ország gyászba borul az évfordulón, a főváros és a vidék gyászol. A székesegyházban 9 órakor ünnepélyes gyászmise lesz. Tanári áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Kovács Gergely szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumi rendes tanárt hasonló minőségben a budapesti VII. kér. István-uti állami főgimnáziumhoz helyezte át. Tanári kinevezések. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendes tanárokká nevezte ki a következő helyettes tanárokat: Pintz Mátyást és Dörner Istvánt jelenlegi állomáshelyükön, a szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumhoz, Sziklay Ferenczet a pozsonyi kir. kath. főgimnáziumtól ugyanide, Fógel Sándort a budapesti VII. kér. István-uti főgimnáziumtól Miskolczra, Kegyes Istvánt jelen állomáshelyén, a nagyszalontai állami főgimnáziumhoz és Fógel Józsefet ugyancsak jelen állomáshelyén, a budapesti X. kér. kőbányai állami főgimnáziumhoz. (A három utóbb nevezett. tanár városunk fia.) Az ősz tiszteles úrtól igazán melegen búcsúznak el. — Ön is városunkba jön? — Igen uram! Sohasem voltam még Szatmáron, — mondotta a fiatal ur. — Sivesen kalauzolom. — Végtelen hálás leszek. — Menjünk, sétáljunk akkor gyalog a városba. — Nagyon jó lesz. ... És bejárják a várost. A deresedő ur sorra mutatja intézményeinket és apróra beszéli e szép város fejlődésének történetét. — Mikor — úgymond — én mint idegen először Szatmárra érkeztem és bejártam e szép magyar város tereit és utcáit, csodálkozva kérdeztem: Kinek köszönheti e város ezt a sok-sok jótékony intézetet? És ekkor elvezettek engem ide, a szép székesegyházhoz. És itt, külső falában e szentély oldalán egy igazán szerény márványlap feliratot mutattak meg. Itt nyugossza a templom alatti sírboltban csöndes álmát a nagy, a szentéletü Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszter- elnök Mondics Jenő budapesti pénzügyi szám- tanácsost, városunk fiát, a pénzügyminiszteri számvevőséghez pénzügyi tanácsossá, Melczner Károlyt, az itteni 2. sz. felmérési felügyelőségnél alkalmazott dijnokot ugyanide felmérési növendékké kinevezte. Hymen-hirek. Dr. Lator László ugo- csai szolgabiró f. hó 2-án tartotta esküvőjét Margitén, Biharmegyében Morvay Gábriellel néhai Morvay Tihamér főszolgabíró leányával. — Oláh Sándor krassói reí. lelkész eljegyezte Paksy Saroltát Hajdúböszörményből. — Székely Endre szatmári rendőrfogalmazó szept 18.-án tartja esküvőjét Jeney Pál tatárfalvi földbirtokos leányával, Erzsikével. — Demjén Nándor makói áll. tanító, városunk fia, eljegyezte Kovács Ferencz beregszászi tekintélyes iparos és városi képviselő leányát, Idát. — Er- döss Ferencz helybeli kir. tszki jegyző kedden tartotta esküvőjét Farkas Ilona kisasszony- nyat özv. Farkas Antalné úrnő leányával. Az uj közkórházi gondnok. Dr. Vajay Károly polgármester a Domokos Lajos elhalálozása folytán megüresedett közkórházi gondnoki állásra tizenhárom pályázó közül a helyettesítéssel megbízott Dőry László árva- széki iktatót nevezte ki ideiglenes minőségben azon kötelezettséggel, hogy egy év alatt az államszámviteltani vizsgát letenni tartozik. Távozó zenetanár. Benkö Miksa a zeneiskola művésztanára állásáról lemondott s Budapestre költözött, ahol a Fodor-féle zeneiskolában nyert alkalmazást. Áthelyezett állatorvos. A földmivelés- ügyi miniszter Babik József járási állatorvost a bábolnai ménesbirtokra helyezte át. A járási állatorvosi leendőkkel, GziUi György törvényhatósági állatorvost bízta meg a főispán. Körjegyzői helyettesités. Madarassy István nagykárolyi főszolgabíró a mezőteremi községi jegyzői állásra Csilléri Jerencz mező- petrii aljegyzőt, ennek helyére pedig Fejes János börvelyi községi aljegyzőt helyettesítette. Hám püspök, Szatmár városának — mondhatni — második megalapítója. Mert Szatmár városa és polgársága valláskülönbség nélkül végtelen sokat köszönhet Hámnak és egyáltalán a püspökségnek. Erről nem csak az elsárgult akták, de öregjeink is beszélhetnek. Szatinárnak el kell ismernie, hogy e szép város nagyságának alapját Hám püspöknek köszönheti. Azt, bogy azzá lehetett, amivé lett. Ezt még a másvallásuak is elismerik. A fiatal ember bünbánólag, lehajtott fejjel hallgatta az idők tanújának beszédét, és mikor búcsúzott, egy könnycsepp szökött szemeibe . . . — Én is nagyra vihettem volna Egerben, ha megbecsülöm magam ... De nem tanultam meg gondolkozni. A mai modern emberek hibájába estem. A gyűlölet, az elfogultság meg nagyon rossz tanácsadóm volt. A nyájösztön vezetett, vitt . . . No de az élet nagy tanítómester. Most már az ő iskolájában — gondolkozni kezdek. Aki igazán finom, kényelmes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akap vásárolni, az forduljon bizalommal Yuja János tű Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt ozipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is világhírű hazai gyárakban készült czipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olosóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű ozipök és csizmák is készülnek.
