Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-08-18 / 34. szám

4 HETI SZEMLE“ Szatmár, 1909. augusztus 18. dós János, Radetzky József, Radetzky Már­ton, Popemájer János, Rits Pál, Érni Ferencz, Reszler Márton, N. N. 50—50 filléreket. Je­gyeiket megváltották: N. N. 10 K, dr. Ko- váts Gyula 5 K, N. N. 5 K, Soltész Imre 2 K, N. N. 2 K, Tóth József 2 K, dr. Merker Már­ton 2 K, Szomják János 2 K, Ember Péter 2 koronát. Nagymajtény, 1909. aug. 14. Láng Ernő jogszigarló. HÍREIK. A bankrablók. Rablók, gyilkosok minden időben voltak. Az első testvérgyilkosság után örökül kapta az ölést az emberiség. És minden kornak, minden századnak megvannak a maguk sajátos, de mindig meg­döbbentőbb, sötétebb rablógyilkos eseményei. A XX. század természetesen e téren is túltesz elődjein, találékonyság, teknikai ügyes­ség, sőt hihetetlenség, meglepőség szempont­jából meg éppen versenyzik a rablás, gyil­kosság módszere a Markonikkal, Edisonokkal és Bleriot-okkal. De nem szégyelhetik meg magukat a XX. század rablógyilkosai, a leghíresebb lé­lekbúvárokkal szemben sem. Hiszen az ese­mények nem teszik többé kétségessé, hogy a hajmeresztőén vakmerő bankrablók például egészen a lélektani állapotokra (meglepetés, lélekjelenlét elvesztés, a határozott fellépés ereje) támaszkodnak és úgy építik, rajzolják ki sötét terveiket. Azért megdöbbentők ezek az események. Azért támad egy-egy bankrablás után egész irodalom arról, vájjon mit szól a tényékhez a lélektan ? A gyávaságról vagy a bátorság­ról. A lélekjelenlétről, vagy elveszett lelki egyensúlyról. » Csak félszázaddal ennek előtte nem igy volt. A szegénylegényeknek a Bakony ren­getegeiben volt természetes eszük, de hiány­zottak náluk a legmélyebb lélektani kiszámítá­sok hihetlen furfangjai. Ok, a bakonyi szegénylegények az éjjelt szerették. Az éjjeli meglepetésük és fegyverük volt a teknikájuk. És kedélyesek is tudtak lenni. Emberségesek, jósziviiek. Az ártatlan ember élete sokszor csudás módon tisztelt volt előttük. Számítot­tak sok mindenre, de úgy, miként ma pl. a bankrablók számítanak, képtelenek voltak gondolkodni. Mert mégis csak hihetetlen dolognak tűnt fel eleddig, hogy fényes nappal, egy népes térre nyíló pénzintézetbe törjenek be és ott, ha kell vérrel, ha nem szükséges, vér nélkül, kényelmesen turkáljanak a bankók tömegében. Mennyi merészség, mennyi emberi lel­ket ismerő kombinálás és mekkora koczkáz- tatás, elszántság kell az ilyen vakmerőséghez. Ismerniük kell jól az embernek élethez ragaszkodó ösztönét. Tudniok kell, hogy el­múlt a romantikus világ, mikora pásztor életét áldozza az egy darab juhért. Számitaniok kell arra, hogy azok a hivatalnokok nem bolon­dok, hogy más pénzéért, más részvényeiért az életüket dobják oda és családjukat juttas­sák koldusbotra. Koczkára kell tenniük saját életüket is. Minden esélyre elkészülni. Azt mondják, hogy ezt a nihilisták könnyen teszik. Oh nem. A‘ nihilista nem éppen könnyen. Az anarchista igen. A nihilistában még van egy csepp élet­ösztön. Esetek mutatják. Az anarchistában már az is hiányzik. Meggyőződésem, hogy a fiumei rablók azok az orosz zsidók, — anarchisták, akiket pénzszerzésre küldöttek ki. És az újpestiek ? Azok már csak utánzók voltak. Hiszen nincs oly gonoszság, badarság, észnélküliség, mely­nek utánzója ne lenne. De hát nincs az ily rablás ellen villám­hárító ? Bizony, bizony alig van! Pisztoly ? Minden egyes hivatalnok asz­talában ? Az nekik is van. És az is bizonyos, hogy a körülmények nekik adják az elsőségi jogot. Telefon ? Hiszen láttuk most is, mit ért. De ha sikerül is a telefonálás, addig mindent tehetnek, mindennel végezhetnek ké­nyelmesen. Egyik fővárosi napilap vészcsengőket ajánl az utczán. És bizik a sikerben. Ám le­het. De itt is sok-sok az eshetőség. A lélek­tan itt is analizál. És akkor kitűnik, hogy ebben sincs biztosíték. Az utczán járóknak is van életösztönük. S ha akad is egy-egy bátor, nagy lelkierejü ember, bizony már vértócsára szaladhat be. Hát a bankrablások alkalmával is csak az az igazság szökik lelkünk elé, hogy nincs áz a szurony, nincs az a fegyver, mely a törvénynek, a kultúrának, az erkölcsöknek, a társadalomnak biztosítékát megadja, biztos szankczióját, erejét csak az Istenben való hit képezi. Isten nélkül vadállattá lesz az ember. Pedagógus. Nagyboldogasszony napja. Vasárnap nagy ünnepe volt a kath. egyháznak; Nagy­boldogasszony napja, mely a Bold. Szűz meny­bemenetelének emlékezetére van szentelve. Ez az ünnepnap Magyarország történetével is . szorosan összefügg; e napon koronázták meg a magyarok első királyát, kinek halála 15-én következett be. A székesegyházban 9 órakor ünnepélyes szent mise volt, melyet Hehelein Károly praelátus-kanonok végzett, szent be­szédet Szűcs János segédlelkész intézett a szép számú közönséghez. 79. évforduló. Dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk ma ünnepli születésének 79. évfordulóját, Ebből az alkalomból országszerte •— s igy városunkban is — ünnepi istentisz- letek tartattak. A katonai gyakorlótéren reg­gel fél 9-kor tábori mise volt, melyet Székely Gyula segédlelkész végzett, az ünnepélyes szent mise 9 órakor volt a székesegyházban. A szent misét maga a püspök ur Ö Méltó­sága végezte. Nemzeti ünnep. Pénteken — augusz­tus 20-án — Szent István napján nemcsak a rk. egyház, de az egész magyar nemzet ün­nepet ül, mert e napot a törvényhozás nem­zeti ünneppé tette, melyet valláskülönbség nélkül mindenkinek megkell ünnepelnie. Ün­nepeljük lelkesedéssel, fénnyel széles e hazá­ban. Az e napon a székesegyházban tartandó istentiszteletre hivatalosak az összes helybeli hivatalos testületek. Az ünnepélyes szent misét a székesegyházban 9 órakor maga a püspök ur O Méltósága mondja, szent beszédet pedig Kertész Pál alapítványi tiszt tart. Személyi hir. Boromisza István, a püs­pök ur O Méltóságának unokatestvére és Po- G'ZRichárd kalocsai kanonok e héten váro­sunkban időztek O Méltósága meglátogatása végett. Elhalt urinö. Pupp János állami iskolai tanító neje szül. Madzsar Bella úrnő, állami isk. tanítónő hétfőn reggel elhalt. Ez a hir járta be városunkat, mindenki megdöbbenés­sel fogadta, mert a derék urinőt városszerte tisztelték és szerették. Szinte hihetetlennek tartották, hogy az a hatalmas, erőteljes alak ilyen hirtelen eltávozzék a földi életből, az ő szeretteinek köréből. Mégis megtörtént. A 26 éves szép fiatalasszonyt szivszéllhidés érte, nem is volt számára segítség. Nagy veszte­ség ő nemcsak hozzátartozójaira, hanem a közre is, az iskolára, a növendékseregre, kik mint anyjokat tekintették és szerették a jó tanítónőt. Temetése ma délután 5 órakor lesz a Batthyány-utcza 15. számú gyászházból. Áthelyezett adótisztek. A pénzügy­minisztérium vezetésével megbízott miniszter- elnök Vigh Dezső pozsonyi kir. adóhiv. fő­tisztet Szinérváraljára, Ürmössg Zoltán Szinér- váraljai adóhiv. főtisztet Nagybányára hasonló minőségben áthelyezte. Gyászhir. Uray Géza m. kir. posta­mester f. hó 16-án élete 31-ik, házasságának 7-ik évében Aranyosmegyesen váratlanul el­hunyt. Temetése ma délelőtt volt. Kegyesrendi tanárok változása. A kegyes tanitórend országos kormánya a nagy­károlyi főgimnázium tanári karában az 1909-10. tanévre a következő változtatásokat eszközölte: Kiss Béla és dr. Komáromy Károly Tatára, Hor­váth Jenő Temesvárra helyeztetett. Helyükre jönnek Csintalan Pál Nagybecskerekről, Szent- iványi Béla Tatáról s Berényi Mátyás Temes­várról plébános segédnek. Hymen. Csaba Gyula helybeli borbély iparos vasárnap tartotta esküvőjét a Szatmár- hegyen Juhász József iparos leányával, Jo­lánnal. — Lakatos Mihály dr. máramarosme- gyei körorvos a napokban jegyezte el Ábra- hám Mariska zongoraművésznőt és m.-szigeti zenetanárnőt, özv. Ábrahám Endréné leányát. Az eljegyzés Nagybányán történt Ábrahám Endréné házánál. Kiküldött tanitógyülésre. A Kath. tanítók orsz. bizottságának Budapesten e hó 27-én tartandó gyűlésére a választott tagok kö­zül ez évben Jankovics János szatmári igaz­gató tanító fogja az egyházmegyét képviselni. sru, kepes Sándor Első Magyar Andesit Sirkóprfa SZINÉRVÁRAUll a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel A legkifogástalanabb kivitelben ké- 1 szili a legkülönbözőbb alakú Pyramiso- 1 kát, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáb­lákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, ká­polnákat, mauzóleumokat stb. } MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. . Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila -u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents