Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-08-04 / 32. szám
4 Szalmái-, 1909. augusztus 4. lás, újabb időkben az érvényükben fentartott 1852. évi ősiségi pátens és a hiteltelekkönyv, amelyek a kath. eyyházjavak tulajdonjogát újabb jogalapon örökre biztosítják. A kath. egyház birtokában levő javak, mint az állam tulajdonai egyik törvényünkben sem emlittetnek. II. Ulászló VII. Dec- retumának 3. czikkelye tüzetesen felsorolja a koronához tartozó javakat, de ezek között az egyházi javak nem emlittetnek. Hogy az egyházi javak nem államtulaj dón, kitetszik a Hármas Könyv I. JR,. 78. c. 1. és 2. szakaszaiból is, melyek .szerint „az elévülés . . . melyet a törvény a fekvő jószágok jogszerű megtartására és visszaszerzésére nézve megállapított . . . kir. fekvő jószágokra és birtokjogokra nézve száz, az egyháziakra nézv.e negyven óv lefolyásával telik le.“ íme tehát ha az egyházi javak királyi javak volnának, ez a megkülönböztetés nem tétetnék, illetve az egyházi javakra nézve is száz évi elévülési idő volna irányadó. A kath. egyház birtokában tehát semminemű állami javak nem voltak és nincsenek, a magyar királyok által az okmánytárak tanulsága szerint gyakran saját pénzükön vett javak is örök tulajdonul lettek adományozva. De a magyarországi egyházi vagyonnak csak egy része királyi adomány eredetű. Fejér György Codexe szerint a kath. egyház birtokába sokkal nagyobb birtokok jutottak magánadományok és alapítványok, végrendeletek, bírói Ítéletek, peregyezségek, jószágcserék, vételek utján, amely javak tulajdonjogát semminemű teória alapján megtámadni vagy elkobozni nem lehet. Ami az egyházi javakkal járó terheket, a bandériumok tartását illeti, tudvalevő, hogy Nagy Lajos óta alkotmányunknak egyik sarktétele volt, hogy a nemesi javak birtokosai az ország védelmére bandériumokat tartoznak kiállítani, az pedig kétségbe nem vonható, hogy a kath. egyház nemesi jogon bírta és bírja a birtokokat. A kath. egyház kezén levő birtokok mint nemesi birtokok voltak és vannak ma is telekkönyvezve. Ha tehát az egyházi bandériumok megszüntetése alapján az egyházi birtokok tulajdonjoga ellen lehetne érvelni, ez oda vezet, hogy az összes nemesi birtokok elkobzandók. Ám a bandériumok megszűnte után a közteherviselés lépett életbe, az egyházi javak ugyanazon terheket viselik, mint más birtokok, hozzájárulnak és pedig a megfelelő arányban az államháztartás kiadásához, igy ahhoz is, amit a véderőre fordít. Ezenkívül elidegeníthetetlenségük miatt az illeték egyen- értéket épen úgy viselik, mint más elidege- nithetlen világi javak. Günther Antal igazságügyminiszter fent említett munkájában azt írja „hogy az egy- házvagyont megingatni annyit jelent, mint a magyar alkotmányjog egyik sarkoszlopát és a magyar vagyonjog biztonságát egy csapással megdönteni“, a feudális jogelméletre vonatkozólag pedig, mely a hajdúi átirat alar- ját képezi, azt írja az igazságügyminiszter „valóban röstelni való dolog, hogy a tiszta magyar jogrendszert nem átallják megha„HET1 SZEMLE“ misitani csak azért, hogy a kath. egyház- vágyon erőssége ellen érvelhessenek“, ugyancsak ő mondja „valóban egyike a legelszo- moritóbb jelenségeknek az, hogy ennek az idegen, nálunk receptióra nem talált, sőt egész történelmi fejlődésünkkel ellentétes jogrendszernek elveit viszik a harczba hazánkban évtizedek óta abból a czélból, hogy meg- gyengitsék, esetleg megdöntsék a kath. egyházi vagyonban székelő jogosítványokat . . . amely érvelési rendszer — mondhatom — a magyar alkotmánynak sarkelveibe ütközik.“ Ezzel be is fejezhetnők a mondanivalót, azonban Hajdumegye átirata azon kérdésre is kiterjed, hogy Isten tudja, miféle adatokból összeállított kath. egyházi vagyonnak jövedelme mire fordittatik, habár azon kérdés, hogy a tulajdonos kath. egyház vagyonának jövedelmét mire fordítja, a tulajdonjog tisztázásához és eldöntéséhez nem tartozik, e kérdést sem hagyjuk figyelmen kívül. Aki csak némileg ismeri Magyarország közművelődési történetét, tudnia kell, hogy a magyar nemzet európai művelődését a kath. egyháznak köszöni. Hogy hány és miféle népiskolát, középiskolát, jogakadémiát és egyetemet létesített és gondozott a kath. egyház legrégibb időktől kezdve, hogy a közművelődési és emberbaráti czélokra tett adományai és alapítványai mily rengeteg összegekre rúgnak, hogy mely kath. főpapoknak közérdekű alapítványait örökíti meg törvénytárunk, sőt hogy az ország védelmére, mely várakat építették a főpapok, ezeknek nagy számát sorolja fel Török Kálmán „A magyarországi kath. vagyon tulajdonjoga“ czimii munkájában, hol a többek közt az utóbbi időkből Simor, Hajnald, Samassa érsekek több millióra rugó adakozással és alapitványnyal szerepelnek. A számszerű adatokból aztán ezt a következtetést vonja le : „Tettek beszélnek. Nem létezik hazánkban intézmény, mely az egyházi javakból hasznot ne látott volna. Hasznot húzott a nép, a társadalom, minden közintézet, az egész nemzet. A holtkéz él, a holtkéz. a legelevenebb, a holtkéz a legáldásosabb. Csak a vagyon az egyházé, de haszna millióké.“ Vaszary herczegprimásról Keményffy Dániel által 1905-ben irt életrajz kimutatja, hogy addig már 6.541389 kor. 58 fillért fordított jótékonyczélra. Azt se higyje senki, hogy az u. n. sze- kularizáczióból haszna lenne a népnek vagy az államnak. Hiszen előttünk vannak a példák. Az az eredményük, hogy sokkal nagyobb összegek terhelik az országos költségvetéseket, mint a mennyit az illető országok az egyházi javak eladásából nyertek. Ez az állandó teher nyomasztólag nehezedik a népre, igy rajta nemhogy segíthetett volna, de épen meg lett nyomorítva. Leroy—Beaulieu hires franczia közgazdasági iró a franczia szekularizációt „eltékozolt vagyonnak minősiti, a a javak eladását kárhozatosnak. Burke, a nagynevű angol államférfiu a franczia szekularizációt kimondó határozatra ezeket a kemény szavakat használta; „Ezen határozat védelmezőinek a bakó által kellene megadni a feleletet.“ Hazánkban Tisza István gróf a dunántúli ref. egyházkerületnek 1907. szept. 29-én tartott gyűlésén a köv. nyilatkozott : Ha napirenden volna a szekularizáció kérdése, igyekezném azt az ezer és egy okot kifejteni, melynél fogva e kérdés felvetését a mi viszonyaink között általánosan károsnak és veszedelmesnek tartom.“ Figyelmeztette hit- sorsosait, hogy meggondolatlan szélmalomharcba ne fecséreljük erőnket, ne intézzünk más felekezetek viszonyai ellen olyan kirohanást, amely valóban a felekezeti küzdelem sziliével bir.“ Több nagytekintélyű és köztiszteletnek örvendő ref. férfiú nyilatkozott már úgy és pedig manapság, hogy a kath. egyházi vagyon a magyar közművelődésnek bőséges forrása és a szekularizációt országos csapásnak tekintenék, mert nem tartják az ország érdekében fekvőnek, hogy, a kath. egyházi birtokok idegen, vagy az ország érdekei szempontjából megbizhatlan kezekbe kerülhessenek. Nyugat Európában lehetett a szekularizációt a feudális jog elmélete alapján jogi szempontból is némileg megokolni, de a tulajdonjog erősségén alapuló magyar vagyonjogi rendszer annak határozottan nemet mond, mert nálunk a tulajdonjog megtámadását és megdöntését jelenti, ami pedig a fenyegető szocialis- tikus és kommunislikus törekvésekkel szemben veszedelmes játék a tűzzel. A kath. egyházi vagyon elkobzása után egész jogrendszerünk nulla, azokat szükségképen követnie kell minden vagyon elvételének. Aki tehát a tulajdonjog szentsége iránt a legkisebb érzékkel viseltetik és jó magyar hazafinak vallja magái, annak Hajdumegye agressiv átiratát feltétlenül vissza kell utasítania. Mi, akik figyelemmel kisértük úgy városunk, mint a megye törvényhatóságának eddigi működését, feltétlenül hisszük, sőt nemcsak hisszük, de meg vagyunk róla győződve, hogy a jog teréről lelépni ezúttal sem fog, és nem járul szavazatával hozz í az olyan törekvéshez, amely csak az útonállók códexé- ből merítheti jogforrását. Szatmár-Németi szab. kir. város Felső Kereskedelmi Iskolája. 1. Felső kereskedelmi iskola. Felvétetnek 4 közép- vagy polgári iskolát sikerrel végzett tanulók. Tartalma 3 év. Tandíj: 200 korona. Megfelelő minősítés esetén tandíjkedvezmény. A harmadik év végén tartandó érettségi vizsgálat bizonyítványa közpályákon való minősítés tekintetében a főgimnázium és főreáliskolai érettségi bizonyitványnyal egyenlő értékű és jogot ad az egyévi önkéntesi katonai szolgálatra. A három éves és érettségi vizsgálattal végződő felső kereskedelmi iskolát magán utón is végezhetik: a) azon ifjak, kik legalább 17 évesek, a gyakorlati éleiben működnek s a polgári- vagy a középiskola 4-ik osztályát sikerrel végezték; b) azon lányok, kik a polgári-, felső leány- vagy leánygimnázium 4-ik osztályát elvégezték. A magánvizsgálat engedé”.rt, KEPES SÁNDOR Elsí Magyar Andesit Sirkőgyárában SZINÉRVÁRALJÁI a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel A legkifogáslalanabb kivitelben ké- | szili a legkülönbözőbb alakit Pyramiso- 1 kát, Obeliszkekct, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. f MODERN [BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. . Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.
