Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-06-03 / 23. szám
Bzatmár, 1909. junius 3. „HETI SZEMLE busz elénekelése után Nemestóti Szabó Albert nagykárolyi ügyvéd, az igazgató-tanács tagja beszélt. Részletesen kiterjeszkedett a nép- szövetség eredményeire és a népszövetség jövő hivatását körvonalozta Királyházán és a vidéken. Mivel pedig sokan a megjelentek közül a magyar nyelvű szónokokat nem ártették meg, Sztankay Gyula rakaszi gör. kath. esperes orosz nyelven magyarázta meg világos érthető előadással a népszövetség czélját és feladatát. Ezután a zenekar a Szózatot játszotta el, amely után Hoffmann József szatmári róm. kath. tanitó beszélt igen lelkes, világos nyelvezettel. A katholikus sajtó viszonyait tárgyalta és a katholikus lapok pártolására és olvasására hívta fel a jelenvoltakat. Végül a népszövetségi tagok kötelességeit és előnyeit sorolta fel. Fallmann Péter nagykárolyi kegyesrendi tanár Franczia- ország sorsát tárta a hallgatók elé, amelyhez hasonló példákat már nálunk is látunk, amikor Hajdú vármegye az egyházi vagyon elkobzásáról határozatokat hoz. A gyűlés ez ellen egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A királyházi népszövetségi gyűlés a legnagyobb fokú felháborodáesal vesz tudomást Hajdú vármegyének katholikus egy- házvagyon elkobzását czélozó határozatáról, mint tulajdon szentsége elleni merényletről és egyházunk ügyeibe illetéktelen beavatkozásról, melyet midőn legerélyesabben visszautasít, kijelenti, hogy mindig készen fog áldani a jogtalanság és erőszak visszaverésére.“ A gyűlés utolsó szónoka Szabó Lajos, a lelkes királyházai róm. kath. plébános, aki tűzés beszédben kitartásra buzdította a nép- szövetségi tagokat. A gyűlés a pápai himnusz lelkes hangjai mellett oszlott szét. Rend. levelező. KÖZGAZDASÁG. A kereskedők, illetőleg az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülete a minap tartotta meg évi közgyűlését Budapesten. Ki tagadhatja, hogy a kereskedő körök is erőt haladást, kölcsönös támogatást menthetnek az egyesülésből. Nagy érdeklődéssel is kell kisérnie a sajtónak, még a helyieknek is a kereskedelmi ügyeket, mert közgazdaságunknak egyik leghatalmasabb szervét alkotják, úgyszólván a végrehajtás munkáját végezik. Ami kereskedelmünk aránylag fiatal de fejlődésben van. E fejlődést előmozdítani hazafias kötelesség, de tultengését, önérzeti tultengését, monopolizáló hajlamait nyesegetni kellő mederbe terelni szintén kötelesség. A lefolyt közgyűlés arról győzött meg, hogy a kereskedő körök éppen abba a hibába estek, sőt nagyobb mértékű hibába, mint minővel az agrárokat ők maguk vádolják. Párbajra kelnek kormánnyal, társadalommal, szövetkezetekkel és ezt mind azzal a megkövéredéit tudattal, hogy ezt az országot semmi más nem boldogíthatja csak — a kereskedelem. Pedig úgy áll a dolog, hogy maga a kereskedelem nem fog boldogulni alapvető, gyökere nélkül — az ipar és különösen a földmivelés nélkül. A kereskedő körök ezt az összetartozást, ezt a harmóniát nem építeni, nem szervezni kezdik, hanem bontogatni. Az egyesületi élet nem arra való ám, hogy a más portája előtt sepergessen, hanem főleg a maga bajával, a maga sebe gyógyításával, a maga egészséges fejlődésével törődjék. Azokról a kiáltó bajokról, melyek ma a magyar tisztességes kereskedelmet tönkre- tevéssel fenyegetik — szó sem esett. Pánasz, panasz és mindenben csak panasz — a társadalom ellen. Pedig, hogy a társadalomnak nagy oka van a magyar kereskedelemre panaszkodni — mindenki tudja. Hogy a tisztességtelen kereskedő szellem mily könnyelmű játékot űz törvénynyel,"gyárakkal, felekkel és a társadalmi becsülettel: azt napról-napra tapasztaljuk. Ezekről, ezek gyógyitásáról mit sem hallottunk azon tudósításokban, amelyek beszámoltak a közgyűlésről. Úgy vannak a kereskedők, mint az a beteg, aki önhibája miatt lett beteggé. Mindenki tudja, hogy a betegség sulyosodását önmagának tulajdoníthatja. Csak a beteg nem sejti. Es a körülállók, a családtagok nem merik megmondani — az igazat. így vannak a kereskedők is. A családbeliek, a czéhbeliek hallgatnak azon sebekről, melyeket önkezével ejt a kereskedelem napról-napra. Nem mernek szólaní. Pedig addig nincs gyógyulás, mig — az önbelátás és javulás szándéka nincs meg legalább. B. Terménykilátások. A terménykilátás, az aratás Magyarország legtöbb vidékén szomorú. A hosszú szárazság után után a pünkösdi ünnepek előtt közvetlenül országra szóló jótékony eső volt. De legtöbb vidékre nézve — elkésett. Mindazonáltal sokat változtatott a siralmas helyzeten. A fagykárok bár nem bizonyultak oly óriási mórtéküeknek, mint a rémülés első pillanataiban hirdették, de azért érzékeny csapást hozott Magyarországra. A fagy után felette sűrűn hullott a nyári jég. Vidékeket tett már idáig is tönkre, különösen a szőlőkben okozott nagy pusztítást. így közvetlen ünnep előtt tönkre tette a jég az aradi óriási terjedelmű szőlőket. A gazda világ nagy ünnepre készül. Szabadka mellett Palicson fogja tartani nagygyűlését e hó második felében. A vezérszónokuk: Darányi miniszter és Majláth József gróf lesz. B. Ä szerkesztő üzenete. Vidéki Köszönöm önnek, meg másoknak is a pünkösdi vezérczikkért küldött üdvözletét. Egy czikk keretében nem lehet ezt a rémsége- sen bő tárgyat kifejteni. Ami az autonómiát és iskolai ügyet illeti, illetőleg, hogy bizony nem kicsinyeim való jog, sőt kincs az autonómiai az iskolákat tekintve ? Legyen szabad ide szögeznem egy csattanós esetet: mily féltékenyen őrzik a zsidó hitközségek az autonómiai jogukat. Szolnoki levelezőnk írja: Olvasom a Pesti Hírlap május 26-iki számában. A. szolnoki izraelita hitközség elöljárósága nevében dr, Szendrei Henrik hitközségi elnök az özszes hitközségi adófizetőkhöz köriratot intézett, melyben tekintettel a felekezeti tanitók fizetés- rendezéséről szóló 1907. évi XXVII-ik és az elemi oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi XLVIlI-ik t.-cz. rendelkezéseire fölhívta azokat, hogy záros határidő alatt nyilatkozzanak a tekintetben, hogy fönn akarják-e továbbra is tartani a zsidó felekezeti iskolákat. A hitközség előkelőbb tagjait nagyon meglepte ez a felhívás és népes értekezleten tiltakoztak az ellen, — megróva az elöljáróságot elhamarkodott köriratáért. Igaz, hogy a szolnoki izraelita hitközség nyomasztó anyagi viszonyok közt van, mert rengeteg adósságot vett magára az uj templom építéséből kifolyólag, de mégis az iskolája autonómiáját fenyegető veszedelemtől húzódozik. Szolnokon ez az összetűzés a zsidók közt szenzáoziő számba megy. Tanulhatnak ez esetből fent és lent egy- arányosan — ami kath. egyházunkban is. (bgp). Helybeli. Arról a három, harmincz éves jubileumról, legalább formában és ünneplésben nyilvánuló jubileumról nem tudunk konkrét dolgokat. De igenis arról biztosíthatjuk, hogy a tiszteletre méltó urak közül egynek igen gyön- gédtelen és elhibázott módon fűztek érdemko- szorut. S talán nem csalódunk, ha állítjuk, hogy kellemetlenül érintette őt az a találgatás, mely már úgy látjuk, hogy a jótékonyság terén is hezitáló alakban akarná kíváncsiságát kielégíteni. D. urnák Budapest. Szerkesztőnk súlyosan, megbetegedett öcscsének látogatására utazott. Tessék türelemmel várni. Hogy mikor érkezik vissza, nem tudhatjuk. Városi. A nyugdíjasok nyugtáját Kiss József rendőrfogalmazó láttamozza. Reggel 7—9-ig. Sárközujlak. Csak nem komolyan tetszik azt kívánni, hogy a beküldött statisztikából levont következtetést közöljük. Szeretnők személyesen elmondani észrevételeinket. Hej, telne onnan más, használható dolog is. „Ifjúság.“ Mily jó lenne, ha a fiatal kor pezsgése, lelkesedése — egyesülne az öregebb kor tapasztalataival. Fájdalom, ez nem igy van ! Van egy szép alegóriája a magyar irodalomnak : „A fiatal és öreg daruk.“ S. urnák Nagykároly. Azzal az ügygyei egyáltalán nem fogunk foglalkozni. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron. Hölgyek figyelmébe! Több évi külföldi tanulmányaim, tapasztalataim és gyakorlataim után hazajöttem és szülővárosomban Széchenyi-utczn 14. számú házban (Arpád-utcza sarkán) angol és franczia női felsőruha divattermemet megnyitottam. A nagyrabecsült hölgyek szives pártfogását kérve, maradtam tisztelettel B átik Lórin ez, berlini szabásztani akadémián kiképzett oki. szabász. könyveinket Gárdos Ferencz könyvkötészetében Szatmár, Kazinczy-utca 6-ik szám, hol Ízléses és csinos munkát gyorsan és jutányosán készíttetnek. Makóczy Géza Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó műhelyét, hol is mindennemű reverendákat és papi öltönyöket a legnagyobb pontosággal ég jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, sekrestyés. FÉLIX GYÓGYFÜRDŐ téli és nyári gyógyhely Nagyvárad mellett. Európa leggazdagabb forró kénes hő-forrás, víz hőfoka 50° Celzius. Gyógyjavallat fürdő alakjában: csúz (reuma) és köszvény ellen. IVői betegségeknél: idült méh- és petefészek-gyulladások, méh-hurut, medenczebeli sejt- szövetlob és izzadmányoknál. Ivó gyógymód alakjában : idült gyomorbántalmak- nál, makacs székrekedésnél, máj- és epehólyag betegségeinél, sárgaság és epeköveknél meglepő gyógyhatás. ■■ Tükör-, kád-, mór-, szénsav- és iszapfürdők. 1908. évben 8600 állandó fürdővendé r. Állandó fürdőorvos, állandó gyógytár. a 250 kényelmes lakószoba, kitűnő vendéglők, jutányos étlapárak. o Állandó elsőrendű czigány-zene, vasárnaponként katona-zene. Tennis-pálya, gondozott sétautak, 200 holdas park. Május 1-től 16 vonat közlekedik naponta. Posta, távírda, interurbán-telefon. Curtaxe és zene-díj nincs. Prospektust küld az igazgatóság.
